A Nemzeti Energiastratégia uniós kötelezettségeink teljesítéséből teremt lehetőséget

2011.06. 3. MTI

A Nemzeti Energiastratégia az energetikai szempontból sebezhető Magyarország túlélési stratégiája a fenntarthatóság jegyében - jelentette ki Bencsik János klíma- és energiaügyekért felelős államtitkár a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vitafórumán 2011. június 1-jén, Budapesten.

Az államtitkár előadásában Magyarország lehetőségeit és mozgásterét alapvetően meghatározó három peremfeltételt emelt ki. Az első a globális energiaigény jelentős növekedése - a világ energiaszükséglete az elmúlt három évtizedben megkétszereződött. Továbbra is a fosszilis energiahordozók használata a leginkább jellemző, csupán belső átrendeződés történt közöttük a kőolaj kárára, a földgáz javára. A kőolaj derűlátó becslés szerint 2030-ra, a szén, földgáz és urán 100-150 éven belül éri el hozamcsúcsát.

A fosszilis energiahordozók gyors elégetése második peremfeltételként gyorsuló ütemű globális klímaváltozást eredményez, súlyos emberáldozatokkal és vagyonvesztéssel járó természeti katasztrófákat okozhat. Csökken a gazdasági előrejelzések pontossága, a tervezhetőség, a termésbiztonság. E hatás kivédésére, mérséklésére Magyarországnak is a károsanyag-kibocsátás visszaszorításával, hatékony alkalmazkodási stratégiák kidolgozásával kell felkészülnie.

A harmadik peremfeltétel hazánk energetikai sebezhetősége: a felhasznált fosszilis energiahordozók közel kétharmada, a földgáz több mint négyötöde importból származik. Elöregedett és többnyire alacsony hatásfokú a hazai erőműpark, egyelőre alacsony a megújuló energia aránya, rengeteg az energiapazarló épület, valamint szükség lenne közlekedés és az ipari folyamatok energiahatékonyságának fejlesztésére is - fejtette ki Bencsik János.

E keretek között az Energiastratégia az energiatakarékosság, a gazdaság dekarbonizációja (a megújulók részarányának növelése és az atomenergia), a piac-, forrás- és tranzitdiverzifikáció eszközeit javasolja alkalmazni - hangsúlyozta az államtitkár. Az energiatakarékosság terén az épületenergetikában, a villamos energia termelés és elosztás hatásfokának növelésével, a hálózati veszteségek csökkentésével érhetőek el jelentős eredmények. A megújuló energia leggazdaságosabban hőtermelésre használható. A közép-európai infrastrukturális energiaközösség megteremtése árstabilitást hozhat, hozzásegít a forrásdiverzifikációhoz, egy rugalmasabb rendszerhez, a hálózati puffer kapacitás növeléséhez. A vállalkozások és az önkormányzatok számára lehetőséget kell biztosítani a decentralizált energiatermelésbe és az energia helyi felhasználásába való bekapcsolódásra. El kell érni, hogy a megújuló energiák kapcsán vállalt kötelezettségek teljesítése a hazai ipart erősítse, életre kell kelteni a magyarországi energetikai gépgyártást, ki kell aknázni az energetikai fejlesztések foglalkoztatási hatásaiban rejlő lehetőségeket.

Az Energiastratégia a hozzá illeszkedő egyéb koncepciókkal, cselekvési tervekkel (éghajlat-, megújuló energia, energiahatékonysági, épületenergetikai) és ágazati (közlekedési, vidék-, felsőoktatási) stratégiákkal egészül ki egységes stratégiai célrendszerré. Véglegesítése után hozható összhangba a megfogalmazott célokkal a jogszabályi környezet, és erre épülhetnek a támogatási, pénzügyi rendszerek. Az energetikai korszakváltás így akár már 2012 januárjára befejeződhet. A 2030-ig szóló, 2050-ig tartó kitekintéssel készült Energiastratégia háromévente esedékes felülvizsgálatának eredményei alapján a szükséges mértékben módosíthatók lesznek a kijelölt irányok, eszközök és módszerek - zárta gondolatait az államtitkár.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2011. június 1-jén három fórumot tartott az Energiastratégia széles körű megvitatása céljából. Az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesülettel együttműködve a meghatározó iparági szereplők, a Levegő Munkacsoporttal közösen civil környezet- és természetvédő szervezetek, épületenergetikával, fenntartható építéssel foglalkozó szakmai szervezetek számára rendezett meghívásos találkozókat. A nyílt partnerségi konferencián az említetteken túl egyetemek, kamarák, önkormányzatok és önkormányzati szövetségek képviselői is megjelentek.

A kormányzati honlapon elérhető Nemzeti Energiastratégia 2011. június 12-éig írásban is véleményezhető.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
EURÓPAI UNIÓ
ENERGETIKA