Közbeszerzésről érthetően - fókuszban az elektronikus közbeszerzés | Budapest, 2019. április 4. csütörtök | Regisztráljon most!

2011. április 1. - Újabb vízválasztó: teljeskörű elektronizáció a cégeljárásban

2011.06. 3. Jogi Fórum / dr. Csabai Virgínia

2011. április 1-től  a cégbejegyzést és a változásbejegyzést elutasító - illetőleg részben elutasító - cégbírósági végzések elleni fellebbezést elbíráló jogorvoslati eljárás elektronikussá tételével megvalósult az, amit a szakma 2006. óta vár: a teljes cégeljárás online környezetbe helyezése.

2010. november végén került benyújtásra Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter nevével fémjelzett, a cégeljárás teljeskörű elektronizálását célul tűző T/1810. sz. javaslat, amely –a cégbíróságok adminisztrációs munkaterhének radikális csökkentése érdekében- a természetes személyek lakcímadatainak megismerhetőségét is tartalmazta. A javaslatot 2010. december végén, még karácsony előtt elfogadta az országgyűlés és – a sürgős kihirdetési kérelemre tekintettel - még az új esztendő előtt, 2010.december 30-án megjelent a Magyar Közlönyben.

A törvényjavaslat benyújtása és elfogadása között eltelt meglehetősen szűk időtartam jól prezentálja azt, hogy már meglévő technikai feltételek és infrastruktúrális háttér kellőképpen való kihasználtsága mekkora előrelépést jelenthet az eljárások gyorsabbá tétele érdekében. A javaslat készítői ugyanis felismerték, hogy tulajdonképpen minden adott a cégbírósági ügyintézés dinamikussá tétele érdekében, ez azonban mindezidáig mégsem valósult meg.

A cégeljárás elektronizálására való igény már hosszú évekkel ezelőtt megfogalmazódott, azonban a modernizálás első lépései 2005. szeptemberében kezdődtek meg, amikor a kft. és rt. bejegyzési kérelmeket már be lehetett elektronikus úton is nyújtani a cégbíróságra. Ekkor azonban még tucatszám álltak a jogászok és/vagy adminisztrátoraik sorba a cégbíróságokon iratbeadásra várva, hiszen majd három évnek kellett eltelnie az összes bejegyzési kérelem elektronikus úton való benyújtásáig. Az elektronikus eljárás manifesztálódása 2007. január 1-re tehető, hiszen ekkortól már mindegyik cégforma esetében lehetőség volt az elektronikus kérelmek benyújtására, azonban a szakma elég óvatosan állt az újításokhoz. Végül 2008. július 1-i kezdettel indult útjára az elsőfokú cégeljárás elektronikus formában, ekkortól szűnt meg a papír alapú kérelmek benyújtása. Az elektronikus cégeljárás azóta folyamatosan fejlődik és bővül, és mára már az ügyvédek mindennapjainak a részévé vált.

A 2010. évi CLXXIX. törvény az egyes cégjogi és társasági jogi törvények módosításáról kiegészített a 2006. évi V. törvény 32. § (1) bekezdését, mely 2011. április 1-től a cégbejegyzési-és változásbejegyzési eljárást – ideértve a jogorvoslati eljárásokat is-  elektronikus nemperes eljárásként aposztrofálja, amelyre - a cégtörvényben meghatározott kivételekkel - a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) szabályait kell megfelelően alkalmazni.

A jogorvoslati eljárások elektronikussá tétele a gyakorlatban nemcsak azt jelenti, hogy ilyen tárgyú papír alapú kérelmeket a cégbíróság már nem fogadhat be, hanem azt is, hogy a cégbíróság és az ítélőtábla közti kommunikáció is elektronikussá válik. Ez jócskán lerövidítheti az eddigi elhúzódó hivatali határidőket és a kérelmek elintézése jelentősen felgyorsulhat. A jelenlegi módosítás további előnye, hogy az cégbírósági végzés elleni 7000.-Ft fellebbezési illetéket a jogorvoslati ügyekben nem bélyegen kell ezentúl leróni, hanem a megfizetése - a Kincstártól lekért utalványminta segítségével- átutalással történik majd, hasonlóképpen, mint a cégbejegyzési vagy változásbejegyzési ügyekben. Az illetékbefizetési igazolás pedig a jogi képviselőnek érkezik vissza, ezt kell csatolnia kell majd a fellebbezés elektronikus aktájához.

A cégbejegyzési kérelmet elutasító végzés elleni fellebbezés elbírálására a Fővárosi Ítélőtáblának van kizárólagos illetékessége. A fellebbezési kérelmet a cégbíróság 3 napon belül köteles felterjeszteni a másodfokú bíróságra. A másodfokú bíróság a jogorvoslati kérelmet a cégnyilvántartásba történő betekintéssel bírálja el, a másodfokú eljárás során a félnek küldendő végzések közlése elektronikus úton történik. Az ítélőtábla döntését elektronikusan küldi meg a cégbíróságnak, mely elektronikus formában továbbítja az a jogi képviselőnek. Az iratok őrzése elektronikus irattárban történik.

A cégeljárás teljes egészében történő elektronizálása mindenképpen pozitívumot jelent mind az ügyfelek, mind a bíróság, mind a jogi képviselő számára. Az ügyek könnyebb, gyorsabb, gördülékenyebb elintézésén túl az új szabályozás felesleges adminisztratív munkatehertől szabadítja meg a bíróságokat. A jogi képviselőknek is kényelmesebb és időtakarékosabb az ügyintézés, ugyanakkor semmilyen külön ráfordítással nem jár, hiszen az elsőfokú cégeljáráshoz szükséges eszközökkel ( elektronikus aláírás, kártyaolvasó stb..) az ügyvédek zöme már eddig is rendelkezett. Nem fér hozzá kétség, hogy a digitalizálás és az elektronikus eljárások általánossá tétele a jövő. Már most folyamatban van számos más eljárás elektronikus formában történő átalakításának a kivitelezése. Az alapítványok elektronikus nyilvántartásáról, valamint a nyilvántartásból történő adatszolgáltatásról szóló törvény kihirdetése idén márciusban már megtörtént, a megvalósításhoz szükséges teljes technikai háttér kiépülése pedig nemsokára lehetővé teheti számunkra, hogy – csakúgy, mint a cégek esetében a nyilvános cégjegyzékben - egy nyilvános, közhiteles és mindenki számára könnyen hozzáférhető elektronikus adatbázisban nézhessünk utána egy-egy ilyen nonprofit szervezetnek.

  • kapcsolódó anyagok
BÍRÓSÁG
ELEKTRONIKUS CÉGELJÁRÁS
CÉGBÍRÓSÁG
ELEKTRONIKUS
ELEKTRONIKUS ALÁÍRÁS