A Fővárosi Bírósághoz az elmúlt öt esztendőben érkezett 34 600 közigazgatási ügyből 5700 adóper volt. A perértékek néhány tízezer forinttól milliárdos nagyságrendig terjedtek.

Az adóügyek ma már átszövik a gazdasági társaságok gazdálkodását. Bírósági tapasztalat, hogy a cégek törekednek a megfelelő, pontos könyvelésre, egyúttal arra is, hogy minél kedvezőbb adózási pozícióba kerüljenek. A bonyolult rendelkezések között általában meg is találják a maguk számára kívánatos megoldást, amit

  • ha az nem ütközik jogszabályba — elfogad a bíróság — nyilatkozta a Világgazdaságnak Csiba Tibor, a Fővárosi Bíróság közigazgatási kollégiumának vezetője. Hozzátette: ugyanakkor változatlanul érzékelhető törekvés a rendelkezések megkerülésére. A manipulációk pedig ma sokkal kifinomultabbak, mint akár néhány évvel ezelőtt. Kétségtelen viszont az is, hogy a perbe fogott adóhatóság sokkal felkészültebb, alaposabb, mint korábban. Az adóviták kimenetele gyakorta a jogszabály-értelmezésen múlik. A bírói tapasztalatok szerint pedig jogértelmezési kérdésekben ritkán téved az APEH .

Hat-nyolc éve az ügyek többsége a nyugtaadási kötelezettség elmulasztásával függött össze. Ma a viták jelentős hányada a forgalmi adó visszaigénylésével vagy az adókulccsal kapcsolatos, úgynevezett áfaper. Ezekben sokszor az áfatörvény egyik-másik passzusának értelmezésén folyik a polémia a felek között. Így például azon, hogy mi a termékexport, ami adójogi szempontból nem azonos a gazdasági értelemben vett kivitellel. Az egyéb

  • a személyi jövedelemadóval, a társasági adóval vagy mondjuk a munkavállalói járulékkal kapcsolatos — ügyek rendszerint összetettebbek, számviteli problémákkal terheltek, és több jogkérdésben igényelnek döntést — közölte Kovács Mária bíró. Számos áfaper eldöntéséhez elegendő egy-két tárgyalás. A problémás, szakértőket is foglalkoztató számviteli perek viszont 2-3 évig is eltarthatnak. A bíróságnak mindig az igény érvényesítésekor hatályos rendelkezéseket kell alkalmaznia. Az adószabályok viszont állandóan változnak, ami nehezíti az elbírálást.

Harmadik éve, hogy a közigazgatási jogviták egyfokúvá váltak, azaz a bíróság első fokon jogerős döntést hoz. Erre figyelemmel a 30 millió forintnál nagyobb perérték esetén nem egyesbíró, hanem három hivatásos bíróból álló tanács hoz ítéletet. Eddig 24 ilyen ügyet tárgyaltak. Kovács Mária elmondta: a hármas tanácsnak nagy a tekintélye. A felperes adózók rendszerint a legjobb ügyvédekkel állnak az igazságszolgáltató fórum elé, és többnyire neves

  • esetenként külföldi — könyvvizsgálókat idéztetnek meg tanúként. A megtámadott adóhatósági határozatok általában állják a törvényességi próbát: az ügyek 60-70 százalékát az APEH nyeri meg. A bíróságon egyébként úgy látják, hogy az adóhivatal gyakorta elfogadja az ügyfél érvelését — amennyiben az legalább 50 százalékban helytálló, megalapozott.