További kiigazításokat is kér a kormánytól Brüsszel

2011.06. 8. BruxInfo

A Széll Kálmán Tervben foglaltakon túlmutató költségvetési kiigazításra, a 2012-es hiány GDP-arányosan 3 százalék alatt tartására és 2015-ig évente legalább 0,5 százalékos deficitlefaragásra, továbbá munkaerőpiaci reformokra szólította fel a magyar kormányt kedden az Európai Szemeszter keretében elfogadott ajánlásaiban az Európai Bizottság.

Közel fél tucat általános ajánlást és ez egyes „fejezeteken” belül további részajánlásokat intézett kedden a magyar kormányhoz a költségvetési politika és a szerkezeti reformok terén az Európai Bizottság. A különböző miniszteri tanácsi formációk által megvitatandó és végső formájukban július végéig elfogadandó ajánlások az Európai Szemeszterbe illeszkednek, amely idén először a költségvetési és a makrogazdasági felügyelet egy kalap alá vételével integrált gazdaságpolitikai koordinációt kíván meghonosítani az EU-ban.

Magyarországnak, akárcsak a másik 26 uniós tagállamnak a Bizottság által megfogalmazott, országspecifikus ajánlások teljesítésére 12-18 hónap áll majd a rendelkezésére. Miként arra José Manuel Barroso bizottsági elnök kedden rámutatott: a garanciát az ajánlások teljesítésére végső soron a tagállamok vezetőinek szava jelenti majd, hiszen ők gyakorolnak felügyeletet az egész gazdasági kormányzás folyamata felett.

Magyarországhoz szám szerint öt fő ajánlással és azon belül több részajánlással fordult kedden a Bizottság, amely az április közepéig benyújtott magyar konvergencia-program és az EU2020 gazdasági stratégiára válaszoló nemzeti reformprogram értékelése alapján fogalmazta meg elvárásait.

Brüsszel mindenekelőtt a fiskális erőfeszítések fokozására ösztönzi Budapestet egyrészt a 2011-es államháztartás strukturális helyzetének romlását enyhítendő (az idénre tervezett 2 százalékos költségvetési többlet ellenére), másrészt azt megelőzendő, hogy az államháztartás hiánya 2012-ben újra a GDP-arányosan 3 százalékos szint fölél kerüljön (májusi előrejelzésében a Bizottság a végrehajtási kockázatokkal számolva 3,3 százalékos hiányt valószínűsített hazánknak jövőre, szemben a kormány által előrejelzett 2,5 százalékos deficittel). További elvárás, hogy a kormány legkésőbb a 2012-es büdzsében tartós jellegű (tehát nem egyszeri intézkedésre alapozott) pótlólagos fiskális intézkedéseket fogadjon el a konvergencia programban 2012-re és 2013-ra tervezett költségvetési célok elérésére. Magyarországnak a Bizottság megítélése szerint a program 2015-ig tartó idősíkjában évente legalább a GDP 0,5 százalékával kellene közelítenie a középtávú célhoz (ami a GDP 1,5 százaléka az időszak végére). A költségvetési konszolidáció felgyorsításához pedig igénybe kellene vennie az esetleges plusz bevételeket.

Az ajánlások második köre az új alkotmányban rögzített „adósságfék” kibontásával foglalkozik. A Bizottság arra bíztatja a magyar kormányt, hogy rendeletek elfogadásával és végrehajtásával pontosítsa a nemzeti fiskális keret operatív vonatkozásait, köztük azokat a numerikus szabályokat, amelyekhez a központi és a helyi kormányzati szinteknek tartaniuk kell magukat, ameddig az államadósság szintje nem csökken a GDP-arányosan 50 százalékos szint alá. Brüsszel a Költségvetési Tanács hatáskörének kiszélesítését is szorgalmazza annak érdekében, hogy az az egész költségvetési ciklusra kiterjedjen, főleg jelentős költségvetési kihatásokkal járó új politikák időben történő felmérése révén. A közpénzügyek átláthatóságának javítását is feladatul szabják Budapestnek.

A Bizottság a munkaerőpiaci részvétel javítására is ajánlásokat fogalmaz meg. Ennek egyik módja lenne szerinte az adóreform alacsony keresetűekre gyakorolt hatásának költségvetési szempontból semleges módon történő kioltása. További feladatként szabja meg a magyar hatóságoknak azt, hogy a gyermekgondozás kiterjesztésével és a bölcsődei és óvodai férőhelyek számának növelésével ösztönözzék a nők munkaerőpiaci részvételét.

A kormánynak az Állami Foglalkoztatási Szolgálat és más szolgálatok kapacitását is meg kellene erősítenie Brüsszel szerint a képzés, az álláskereséshez nyújtott segítség és az egyénre szabott szolgáltatások színvonalának és hatékonyságának javítása érdekében. Ugyancsak fontosnak nevezi a dokumentum, hogy az eredményektől tegyék függővé a programok finanszírozását. Végül az alacsonyan képzett munkaerőnek és más különösen hátrányos helyzetű csoportoknak testre szabott programok bevezetését javasolja a Bizottság.

Ugyancsak Magyarország feladatául szabnák az üzleti környezet javítását, mégpedig a nemzeti reformprogramban előirányzott szabályozói reform és az adminisztratív terhek csökkentését célzó valamennyi intézkedés végrehajtásával. Arra is felkérik Budapestet, hogy mérje fel a kkv-k támogatását szolgáló politikák hatékonyságát és a nem banki forrásokhoz való hozzáférés javítása céljából módosítsa az állami programokat.

Az ajánlások végrehajtását elfogadásukat követően jövő januárban értékeli majd éves növekedési jelentésében a Bizottság, amelyet követően a kormányoknak kell majd megállapítaniuk, hogy az egyes tagállamok megfeleltek-e a velük szemben megfogalmazott ajánlásoknak. A vállalásoktól való eltérés a költségvetési felügyelet és kizárólag az euróövezeti tagok esetében szankciókat is vonhat maga után. Egyebek mellett éppen erről szól az a hatos jogszabályi csomag, amelyet szerencsés esetben még a magyar EU-elnökség alatt fogadhat el az EU.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
EURÓPAI BIZOTTSÁG
EURÓPAI UNIÓ
KORMÁNYZAT