Nem foglalkozik a Bizottság az alkotmánnyal

2011.06. 9. BruxInfo

Az Európai Bizottság nem foglalkozik a magyar alkotmánnyal a sarkalatos törvények elkészültéig – mondta az alapvető jogokért felelős EU-biztos Strasbourgban az Európai Parlament plenáris ülésén.

Viviane Reding hozzátette, azután is csak akkor, ha a gyakorlatban is bebizonyosodik, hogy az alaptörvény nincs összhangban az európai uniós értékekkel.

Barroso elnök úr nevében közlöm önökkel, hogy az Európai Bizottság nem mond politikai értékítéletet egy szuverén tagországi döntésről” – jelentette ki a testület igazságügyi és alapvető jogokért felelős tagja Strasbourgban, a magyar alkotmányról rendezett plenáris vitán. Viviane Reding azt mondta, az Európai Bizottság nem avatkozik tagállami belügyekbe, egy alkotmány elfogadása, és annak tartalmi meghatározása ugyanis az érintett ország magánügye.

Az EU-biztos elmondta, a magyar alkotmányt a kormány ígérete szerint sarkalatos törvények sora fogja kiegészíteni, így a testület nem mond véleményt ezek elkészültéig, valamint addig, amíg nem látszik, hogy a gyakorlatban hogyan működik az alaptörvény. Viviane Reding hozzátette, a Bizottság akkor lesz illetékes az alkotmány vizsgálatában, ha bebizonyosodik, hogy a jogszabály sérti az európai elveket, az Alapjogi Chartát, vagy az európai uniós jogszabályokat. „Ez esetben ne aggódjanak, nem fogunk habozni” – adta a képviselők tudtára az uniós biztos.

Az alkotmány ügyének EP-napirendre tűzését a liberális frakció kezdeményezte, de támogatta a vitát a szocialista, a zöld, és az egyesült baloldali képviselőcsoport is. Ennek megfelelően elsősorban az ezekbe a frakciókba tartozó képviselők bírálták az április 19-én elfogadott magyar alkotmányt. Többször felidézték az Európa Tanácson belül működő Velencei Bizottság előzetes jogi véleményét. A testület titkára május végén az EP állampolgári jogi szakbizottságában (LIBE) több kifogást is megfogalmazott az alaptörvénnyel összefüggésben.

A kétórás európai parlamenti vita alapvetően két szálon folyt: megfelelnek-e a magyar alkotmány rendelkezései az európai értékeknek, illetve, hogy az Európai Bizottságnak jogában áll-e vizsgálni az alaptörvényt.

Ami a vita tartalmi részét illeti, a Velencei Bizottság aggodalmaihoz igazodva a szocialista képviselők elsősorban az alkotmány elfogadásának módját kritizálták. A LIBE bizottság spanyol elnöke szerint „a magyar kormány egy hónap alatt átnyomta a parlamenten az alaptörvényt” anélkül, hogy érdemi társadalmi egyeztetés előzte volna meg a szavazást. Juan Fernando Lopez Aguilar a demokratikus garanciákat hiányolja a jogszabályból, és megjegyezte, nem biztos abban, hogy megfelel az alkotmány az európai jogszabályoknak.

A liberális Renate Weber is az érdemi parlamenti vitát hiányolta az alkotmányról. Elmondta, hogy liberális politikusként aggódik amiatt, ha egy kormány nem veszi figyelembe az emberi jogokat. „Tudom, hogy nem minden magyar állampolgár tud azonosulni azzal a konzervatív világképpel, amit az alkotmány próbál ráerőltetni” – fejtette ki a román EP-képviselő.

A szintén liberális Ulrike Lunacek – több képviselőtársával egyetértve – a szexuális beállítottsággal kapcsolatos diszkriminációt véli kiolvasni az alkotmányból, a felszólalásában kritikusnak nevezte a házasság intézményével kapcsolatos alkotmányos követelményeket is.

Román és szlovák EP-képviselők főként a határon túli magyarok állampolgársága és majdani választójoga ellen tiltakoztak. A Szlovák Nemzeti Párt EP-képviselője szerint jogos kritikák érik az alaptörvényt, az ugyanis „olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek nem veszik figyelembe a nemzetközi jogot”. Jaroslav Paska kifejtette, hogy Magyarország fenntartja magának jogot ahhoz, hogy döntéseket hozzon a szomszédos országok állampolgárairól. A szocialista Monika Flasikova-Benova is az alaptörvény határon túli hatályáról beszélt, valamint arról, hogy nem megfelelők az alkotmány kisebbségvédelmi rendelkezései.

Az Európai Néppárt vezérszónoka hosszasan sorolta a többi uniós tagállam alkotmányát, amely szerinte szintén nem tartalmaz egy sor olyan rendelkezést, amit sokan hiányolnak a magyar alaptörvényből.

Szájer József szerint a monarchiák alkotmányaiban például tetten érhető a születés szerinti diszkrimináció, amennyiben csak az éppen uralkodó ház tagjaiból kerülhet ki a következő király, vagy királynő. Megjegyezte, Nagy-Britanniának nincs is egységes, írott alkotmánya. Felsorolása szerint a francia alaptörvényben nincs alapjogi katalógus, több tagállamban pedig nem is működik Alkotmánybíróság.

Szájer József a baloldali képviselőkhöz fordulva kijelentette: „önök elárulják az Európai Unió egyik legfontosabb vívmányát, azt, hogy tiszteletben tartja a tagállamok szuverenitását”. A néppárti politikus szerint kettős mércét alkalmaz az, aki mindezeket nem veszi figyelembe. A Fidesz delegációvezetője elmondta, hogy a magyar alkotmány nem tiltja be az abortuszt, nem sérti a vallásszabadságot, nincs területen túli hatálya, emellett nem csökkenti a hatalmai ágak elválasztásának elvét sem.

Szájer József véleményét több néppárti képviselő is megerősítette, a máltai Simon Busuttil szerint például veszélyes precedenst teremtene, ha bárki megkérdőjelezné egy alkotmány legitimitását.

A vitában több magyar képviselő is felszólalt. Gál Kinga szerint a baloldali képviselők nem fogadják el a demokrácia játékszabályait. A liberális képviselőknek üzenve azt mondta, „ha önök elfogadják a másságot, fogadják el ugyanezt az elvet az alkotmányok esetében is”.

A szocialista Göncz Kinga kétesnek nevezte az alkotmány kidolgozóinak demokratikus legitimációját. A képviselő José Manuel Barroso bizottsági elnök és Viviane Reding igazságügyi biztos figyelmét is felhívta arra, hogy szerinte a magyar alkotmány nem felel meg az európai értékeknek. Ugyanígy vélekedett a szintén szocialista Tabajdi Csaba is, aki szerint önmagában nem is az alkotmány, hanem „a meghonosodott antidemokratikus gyakorlat” okoz gondot.

A Tanács nevében Győri Enikő államtitkár kijelentette, az új magyar alkotmány összhangban van az európai uniós értékekkel és jogszabályokkal.

Az Európai Parlament a júliusi plenáris ülésen fogad majd el határozatot a magyar alkotmányról. Ugyanakkor, amikor ugyancsak Strasbourgban Orbán Viktor miniszterelnök fogja értékelni a képviselők előtt a magyar elnökség teljesítményét.
 

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
EURÓPAI BIZOTTSÁG
EURÓPAI PARLAMENT
EURÓPAI TANÁCS
EURÓPAI UNIÓ
EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA