Az Országgyűlés az Emberi Jogok Európai Egyezménye és az uniós szabályozás megsértésére készül

2011.06.15. Jogi Fórum/ Magyar Helsinki Bizottság

A Magyar Helsinki Bizottság figyelmezteti az országgyűlési képviselőket: az Emberi Jogok Európai Egyezményét és készülőben lévő uniós irányelveket sért a tegnap beterjesztett T/3522. számú törvényjavaslat a bírói felülvizsgálat nélküli 120 óráig tartó fogvatartással, a terheltek megfosztásával védőjük jelenlététől vagy attól, hogy a fogvatartásuk indokait tartalmazó iratokat megismerjék.

2011. június 14-én az Országgyűlés Alkotmányügyi bizottsága törvényjavaslatot nyújtott be az „egyes eljárási és az igazságszolgáltatást érintő egyéb törvények módosításáról”. A javaslat a büntetőeljárás és a polgári perrendtartás szabályainak jelentős módosítását kívánja végrehajtani. A törvényjavaslatot semmilyen szakmai egyeztetés nem előzte meg, azonban még ennél is súlyosabb probléma, hogy tartalma nemzetközi egyezményt és készülőben lévő uniós irányelveket is sért.

A szabályozás arra kötelezi ugyanis az előzetes letartóztatások elrendelése során eljáró bírákat, hogy legyenek figyelemmel a nyomozó hatóság és az ügyész speciális nyomozástaktikai szempontjaira. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a rendőr vagy az ügyész dönti el, hogy egy bírói eljárásban a bírót milyen bizonyítékot ismertethet meg a terhelttel illetve annak védőjével, mikor előzetes letartóztatásról dönt. Ez önmagában is abszurd, és egyúttal ellentétes azzal az Emberi Jogok Európai Bírósága által alkalmazott szabállyal, miszerint a védőnek hozzá kell férnie azokhoz az iratokhoz, amelyekre ügyfele fogvatartását alapozzák. Hasonló tartalmú rendelkezést fog tartalmazni az Európai Unió készülőben lévő – a magyar uniós elnökség egyik prioritásaként meghatározott – irányelve is, így a tervezett rendelkezés az irányelv hatályba lépésekor az uniós joggal is ellentétes lesz.

A javaslat további kritikus rendelkezései mellett lehetővé tenné azt is, hogy egyes ügyekben a bírói felülvizsgálat nélküli fogvatartás (őrizet) 120 óráig tartson – ez szintén sérti az egyértelmű strasbourgi gyakorlatot. Sőt, a javaslat értelmében egyes kiemelt ügyekben (ilyen egy hivatali visszaélés is, tehát nem terroristák bűncselekményeire kell gondolni) a gyanúsított az őrizet első negyvennyolc órájában nem találkozhat védőjével, aki ezalatt még kihallgatáson sem jelenhet meg. Ez a szabály szintén szembemegy a Bíróság gyakorlatával, illetve egy másik készülőben lévő uniós irányelv rendelkezésével is.

Amennyiben a T. Országgyűlési Képviselők nem kívánják hazánk nemzetközi kötelezettségeit megsérteni nem szavazzák meg ebben a formában a tárgyalt törvényjavaslatot.

A szabályozás részletesebb elemzését a vonatkozó esetjoggal, illetve uniós irányelvekkel együtt itt érheti el.

  • kapcsolódó anyagok
BÜNTETŐELJÁRÁS
ORSZÁGHÁZ
HELSINKI BIZOTTSÁG