Amit az adótitokról tudni érdemes III.

2011.06.15. Jogi Fórum/ dr. Darai Péter

Az alapszinten rögzített jogoknak van-e korlátjuk; és ha igen, az mit jelent? A magántitok, illetve a személyes adatok védelmének minden körülmények között érvényre kell-e jutniuk? A titokvédelem körébe tartoznak-e az adózással is összefüggő egyes információk? Három részből álló cikksorozatom befejező részében az adótitok nyilvánosságra hozatalának (közzétételének) szabályait ismertetem.

Hatályos Alkotmányunk, az 1949. évi XX. törvény az alapvető jogok legfőbb garanciája. A benne foglaltak szerint a Magyar Köztársaságban mindenkit megillet a jóhírnévhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog. Ez a gyakorlatban több fontos kérdést is felvet. Az alapszinten rögzített jogoknak van-e korlátja; és ha igen, az mit jelent? A magántitok, illetve a személyes adatok védelmének minden körülmények között érvényre kell-e jutniuk? A titokvédelem körébe tartoznak-e az adózással is összefüggő egyes információk? Három részből álló cikksorozatom befejező részében az adótitok nyilvánosságra hozatalának (közzétételének) szabályait ismertetem.

Magyarországon - elsősorban a vállalkozás szabadságának köszönhetően - a gazdasági társaságok száma több százezres nagyságrendű, ezért a gazdasági élet szereplőinek mindenképpen segítséget jelent bármely forrás, amely a piac káros résztvevőinek kiszűrését célozza. A közhiteles nyilvántartások mellett ma már az internet is hatékony eszköz arra, hogy bárki a már meglévő, vagy esetleges jövőbeli szerződéses partneréről szerezzen megbízható - elsősorban pénzügyi-adóügyi feddhetetlenségére vonatkozó - információkat. Ebben az állami adóhatóság is segítséget nyújt: meghatározott esetekben ugyanis kötelező egyes adózókkal kapcsolatban olyan adatok közzététele, amelyek adótitoknak minősülnek. Nézzünk néhány ilyen esetet a teljesség igénye nélkül.

1. Az adóhatóság - a negyedévet követő 30 napon belül - közzéteszi azoknak az adózóknak a nevét (elnevezését), lakóhelyét, székhelyét, telephelyét, adószámát, a megállapított adóhiány és jogkövetkezmény összegét, akiknek (amelyeknek) a terhére az előző negyedév során jogerőre emelkedett határozatban magánszemélyek esetében 10 millió, más adózók esetében 100 millió forintot meghaladó összegű adóhiányt állapított meg, feltéve, hogy az erről szóló határozatban előírt fizetési kötelezettségüknek a határozatban megállapított határidőben nem tettek eleget. Nem tekinthető jogerősnek az adóhatóság határozata, ha a bírósági felülvizsgálat megindítására nyitva álló határidő még nem telt el, illetőleg az adózó által kezdeményezett, a határozat felülvizsgálatára irányuló bírósági eljárás jogerősen nem zárult le.

Több európai ország is alkalmazza szankcióként azt, hogy a nagy összegű tartozással rendelkező adósok egyes adatait közéteszi. Ez több célt is szolgál: egyrészt egyfajta negatív értékítéletet jelent az adósra nézve; másrészt a gazdasági élet fokozott biztonságát is szolgálja, hiszen a piaci szereplők tudnak informálódni egy-egy partnerük felől. Az intézkedés érinti az egyes személyiségi jogokat és az adótitkot is, azonban csak szigorú korlátok között lehet alkalmazni. Fontos, hogy az adózók között nincsen kivételezés. Aki a „feltételeknek” megfelel, az automatikusan felkerül a listára, és az adóhatóságra nézve a közzététel kötelező: nincsen mód a méltányosságból való mellőzésére. Úgyszintén a közzététel szempontjából közömbös, hogy az adózó milyen okból - átmeneti fizetésképtelenség, szándékosságból adódó mulasztás stb. - rendezte a tartozását határidőben. Bár a közleményben az egyes szankciók (késedelmi pótlék, adóbírság) összegei is szerepelnek, az összeghatár számítása szempontjából azok figyelmen kívül maradnak: csak az adóhiány összege számít. Úgyszintén garancia, hogy a közzététel csak a keresetindításra nyitva álló határidő - eredmény nélküli - eltelte, vagy a bírósági eljárás jogerős befejezése után alkalmazható. Megjegyzést érdemel az is, hogy a szabály a hatósági döntésben szereplő összeg esedékességig történő rendezését írja elő, vagyis nem szükséges, hogy adózónak egyáltalán ne legyen tartozása.

2. Az állami adóhatóság negyedévenként, a negyedévet követő 30 napon belül honlapján közzéteszi annak az adózónak nevét (elnevezését), lakóhelyét, székhelyét, telephelyét, adószámát, akinek (amelynek) 180 napon keresztül folyamatosan fennálló, az állami adóhatóságnál nyilvántartott túlfizetéssel csökkentett adótartozása összességében számítva a 100 millió forintot, magánszemély esetében nettó módon számítva a 10 millió forintot meghaladja.

Az előző szabályhoz kapcsolódik ez a rendelkezés, amely azon adózókat is szankcionálja, akiknek a folyószámlája folyamatosan hátralékot mutat. Ez azért fontos, mert a tartozás az adóellenőrzés során feltárt adóhiányon kívül abból is adódhat, hogy adózó a bevallási kötelezettségének rendszeresen (akár határidőre) eleget tesz, viszont az adófizetési kötelezettségét már nem rendezi. A tartozást nettó módon kell számítani. Ennek lényege, hogy az adóhatóság a nála nyilvántartott tartozások összegét csökkenti az ugyancsak nyilvántartott túlfizetések összegével. Ha az egyenleg így is a meghatározott 100 millió forint (magánszemélyeknél 10 millió forint) feletti és 180 napon keresztül mutat folyamatosan elmaradást, akkor kerülnek az adatok az adóhatóság honlapján megjelenésre.

3. Az állami adóhatóság az adózót terhelő adókötelezettség jogszerű teljesítéséhez, a költségvetési támogatás jogszerű igénybevételéhez honlapján közzéteszi

  • az általános forgalmiadó-alanynak minősülő, illetve az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény hatálya alá tartozó adózó, valamint e törvények hatálya alá nem tartozó, de adószámmal rendelkező jogi személy, egyéb szervezet adózók nevét (elnevezését), adószámát, székhelyét, telephelyét; csoportos általános forgalmi adóalanyiságot választók esetén a csoport azonosító számot valamint a csoportképviselő és az egyéb csoporttagok nevét (elnevezését), adószámát, székhelyét, telephelyét, illetve a csoportos általános forgalmiadó-alanyiságot engedélyező határozat jogerőre emelkedése napját;
  • az általa felfüggesztett adószámmal (csoportazonosító számmal) rendelkező adózók nevét, elnevezését, adószámát (csoportazonosító számát), a felfüggesztést elrendelő határozat jogerőre emelkedésének napját valamint határozott időtartamú felfüggesztés esetén a felfüggesztés kezdő és záróidőpontját, a felfüggesztés megszüntetését elrendelő határozat jogerőre emelkedésének, illetve az adószám (csoportazonosító szám) törlését elrendelő határozat jogerőre emelkedésének napjáig, továbbá
  • azon adózók nevét, elnevezését és adószámát (csoport azonosító számát) az adószám (csoport azonosító szám) törlésére utalással, amely adózók adószámát az állami adóhatóság törölte, a törlést elrendelő határozat jogerőre emelkedésétől az adószám megállapításáig vagy ennek hiányában az adózó megszűnéséig, valamint
  • az általa nyilvántartott adószámmal (csoport azonosító számmal) rendelkező, valamint azon adózók nevét, elnevezését, adószámát, csoport azonosító számát (adószámát, csoport azonosító számát a törlésre utalással), amely adózókkal szemben az állami adóhatóság végrehajtási eljárást folytat, a végrehajtási eljárás megindításától annak befejezéséig a végrehajtás felfüggesztése vagy szünetelése időtartama kivételével.

Az első rendelkezés eredetileg az általános forgalmi adó hatálya alá tartozó adóalanyokra vonatkozott, azonban 2006. szeptember 15. napját követően kiterjesztették az egyszerűsített vállalkozó adóról szóló törvény alapján adózókra, 2008. január 1. napjától pedig valamennyi jogi személyre és egyéb szervezetre, akik adószámmal rendelkeznek (ide értve a csoportos áfa alanyisággal rendelkező adózókat is).

Adóeljárásunk 2006. szeptember 15. napjától ismeri az adószám alkalmazásának felfüggesztése, illetve az adószám törlése jogintézményét. A két szankció között jelentős összefüggés van, hiszen az adószám felfüggesztése sok esetben az adószám törléséhez vezet. Alkalmazásukra csak kizárólag a törvényben felsorolt feltételek fennállása esetén kerülhet sor, ekkor azonban az adóhatóságnak nincsen módja méltányosság gyakorlására. Ennek magyarázata abban rejlik, hogy a két jogkövetkezménynek az adózással összefüggő komoly hátrányai vannak. Az adószám felfüggesztéssel érintett időszakra vonatkozóan a társaság sem annak időtartama alatt, sem a későbbiekben nem érvényesíthet adó visszaigénylést (adó visszatérítést, költségvetési támogatás igénylést), továbbá a felfüggesztést megelőzően előterjesztett hasonló tartalmú kérelmek vizsgálatát az adóhatóság csak a felfüggesztés okának megszüntetését követően teljesítheti. Az adószám törlése már komolyabb szankciót jelent, hiszen az adózói nyilvántartást vezető szerv eljárása alapján a vállalkozás megszüntetésére is sor kerülhet. A társaság ezt követően jogszerűen már nem tevékenykedhet; ellenben, ha a működésének törvényi feltételeit helyreállítja, akkor az adóhatóságtól új adószámot kérhet.

Ugyanígy találhatóak információk az adóhatósági honlapon a folyamatban lévő végrehajtási eljárásokra vonatkozóan is (egyébként a fent említett tényekkel kapcsolatosan tájékozódhatunk a www.feketelista.hu internetes oldalon is).

Az adóhatóság által alkalmazható fenti jogi eszközök adójogi szankcióknak tekinthetők, melyek elsősorban a társaságok gazdasági tevékenységét befolyásolják. Ezen túlmenően is inkább a fiktív vállalkozások partnereit célozzák meg, és az adatok nyilvánosságából adódóan a gazdasági élet szereplőit az ügyletkötések során szükséges kellő körültekintés betartására sarkallják

4. Az állami adóhatóság a munkaügyi kapcsolatok rendezettsége törvényi feltételeinek más szervek eljárásában történő felhasználása céljából a honlapján folyamatosan nyilvánosságra hozza azoknak az adózóknak a nevét, székhelyét, adószámát (adószámmal nem rendelkező természetes személy foglalkoztató nevét, lakcímét, adóazonosító jelét), akik (amelyek) tekintetében jogerős és végrehajtható közigazgatási vagy bírósági határozat megállapította, hogy nem tettek eleget a munkaviszony (illetve az egyszerűsített foglalkoztatás) létesítésével összefüggő bejelentési kötelezettségüknek. Az adóhatóság a honlapján ezen adózók nevének (székhelyének, adószámának) feltüntetése mellett a jogsértést megállapító határozat keltét és végrehajthatóvá válásának napját nyilvánosságra hozza. Ha az adóhatóság határozatának bírósági felülvizsgálata iránt keresetet indítottak, az adatok közzétételére a bíróság jogerős és végrehajtható határozata alapján kerül sor. Az adóhatóság a honlapján közzétett adózók adatait - feltéve, hogy a közzététel alapjául szolgáló jogsértést az adózó ismételten nem követte el - a közzétételtől számított két év elteltével törli.

A munkaviszony létesítése bejelentésének elmulasztása súlyos jogsértésnek számít, elsősorban a munkavállalói érdekeket veszélyezteti. Hátrányt jelent azonban a foglalkoztató számára is, hiszen egyrészt kizárja magát a közbeszerzési eljárásokból és az állami támogatásokból is, másrészt az adóhatóság rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 172. §-a értelmében mulasztási bírsággal is sújtható. Természetesen adózó (képviselője, megbízottja, alkalmazottja) bizonyíthatja, hogy a munkaviszony bejelentése érdekében a tőle elvárható körültekintést tanúsította; illetve a bejelentési kötelezettségét késedelmesen ugyan, de teljesítette. Ezen esetekben mérlegelés alapján lehetőség van a bírság alacsonyabb összegben történő meghatározására, vagy akár a kiszabás mellőzésére is.

5. Az állami adóhatóság honlapján közzéteszi

  • azoknak az adózóknak a rendelkezésre álló azonosító adatait, akik (amelyek) bejelentkezési kötelezettségüknek nem tettek eleget.

Adóköteles tevékenységet - néhány kivételtől eltekintve - csak az folytathat, aki adószámmal is rendelkezik. Előfordulhat azonban, hogy az adóhatóság egy ellenőrzés keretében tárja fel, hogy az érintett a bejelentkezési kötelezettségének nem tett eleget. A bejelentkezési kötelezettség elmulasztásának fenti szankciója a gazdaság „kifehérítését” szolgálná, ugyanis aki a bejelentkezési kötelezettség teljesítése nélkül folytat adóköteles tevékenységet, az nyilvánvaló, hogy utána adót sem fizet. Ez nem csak őket érinti, hanem a velük üzleti kapcsolatban álló más adózókat is: ugyanis a mulasztó nem adhat ki bizonylatot, számlát, amit a partnere jogszerűen felhasználhat. A személyes adatok védelméhez való jogot az a szabály, amely az állami adóhatóságot azoknak az adózóknak a rendelkezésre álló azonosító adatai nyilvánosságra hozatalára kötelezi, akik bejelentkezési kötelezettségüket nem teljesítették, önmagában nem sérti. Törvény ugyanis közérdekből - az adatok kifejezett megjelölésének köre esetén - elrendelheti a személyes adat nyilvánosságra hozatalát /26/2004. (VII.7.) AB határozat/.

Az állami adóhatóság honlapján közzéteszi

  • az adóköteles tevékenységet adószám birtokában végző magánszemélyek kivételével az adózónak a 1893/2006/EK rendelet szerint bejelentett és nyilvántartott tevékenységi köreit;

Ezeken túlmenően az adóhatóság köteles a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló 1893/2006/EK rendelet szerint bejelentett és nyilvántartott adózók tevékenységi köreinek a közzétételére is. Ez a rendszer egyébként a TEÁOR - a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere európai megfelelőjének - tekinthető.

6. Ha az állami adóhatóság az adózónál be nem jelentett alkalmazottat talál, a foglalkoztatotti jogviszony rendezése érdekében a jogerős határozata egy példányának megküldésével tájékoztatja a munkaügyi hatóságot és az egészségbiztosítási szervet. Az adóhatóság a hónap folyamán jogerőssé vált határozatokat a következő hónap 10. napjáig elektronikus úton továbbítja a munkaügyi hatóságnak és az egészségbiztosítási szervnek.

A feketemunka elleni harc mindig is az adóhatóság kiemelt területei közé tartozott. Nem árt azonban tudni, hogy a bejelentés nélkül való foglalkoztatás bizonyítását a törvény megkönnyíti azáltal, hogy a foglalkoztatás időtartamára nézve vélelmet állít fel. Ha az adózó be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat, az adóhatóság az adózó terhére a megfizetni elmulasztott adót, és járulékot legalább három havi foglalkoztatást alapul véve állapítja meg. Amennyiben az adóhatóság az elévülési időn belül ismételten megállapítja, hogy az adózó be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat, a megfizetni elmulasztott adót, és járulékot legalább a korábbi ellenőrzés megindításának és a folyamatban lévő ellenőrzés megkezdésének időpontja közötti időszakra, az ellenőrzések alkalmával fellelt be nem jelentett alkalmazottak létszámának átlaga alapján képzett szorzószámmal számítva, vélelmezve állapítja meg.

Az állami adóhatóság az ellenőrzése során kizárólag az adózással összefüggő vonatkozásaiban a jogviszonyt értékelheti. Amennyiben a foglalkoztatotti jogviszonyt talál, akkor az illetékes hatóságok részére havonta összesíti, és elektronikus úton továbbítja további felhasználásra.

Ha az állami adóhatóság a biztosítottat terhelő járulékkötelezettséget (tagdíjat) a magánszeméllyel szemben állapítja meg, akkor annak megtérülése esetén az erről szóló határozatot a megtérüléstől számított 30 napon belül, a nyugellátás megállapítása céljából megküldi a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv, illetőleg magánnyugdíjpénztári tag esetén az illetékes magánnyugdíjpénztár részére is.

Az adóhatóság a munkáltató által le nem vont biztosítottat terhelő járulékot (illetve magánnyugdíjpénztári tagdíjat) határozattal írja elő a magánszemély terhére, vagyis annak megfizetésére a foglalkoztatott köteles. Ha az előírt összeg megfizetésre/beszedésre kerül, akkor ennek tényéről a NAV értesíti a biztosított korábbi munkáltatóját: az ő feladata, hogy az általa bevallott biztosítotti járulékot (magánnyugdíjpénztári tagdíjat) önellenőrzéssel helyesbítse. Az adóhatóság a jogerős határozat egy példányát pedig megküldi a fentebb említett szervek részére is.

A cikksorozattal az volt a célom, hogy rámutassak arra: az adótitok a jelenleg hatályos jogszabályokban rögzített komoly védelemmel rendelkezik. Főszabályként az adózó és az adóhatóság közötti jogviszonyra, illetve az adózással összefüggő egyes információkra vonatkozó tények, adatok csak említett két résztvevőre tartoznak. Vannak azonban olyan helyzetek, amikor a közérdek felülírja ezt a szabályt és az adótitok sérthetetlenségéhez való jog más jogok mögött háttérbe szorul. Az állam akkor nyúlhat egy jog korlátozásának eszközéhez, ha másik alapvető jog és szabadság védelme vagy érvényesülése, illetve egyéb alkotmányos érték védelme más módon nem érhető el - ez az adótitok védelmének a legfőbb garanciája.

A cikksorozat korábbi részei elérhetőek az alábbi linkeken keresztül:

  • kapcsolódó anyagok
ADATVÉDELEM
ALKOTMÁNYJOG
ADÓZÁS
ALAPJOGOK