Az elnökség alatt javultak az intézményközi kapcsolatok

2011.06.16. BruxInfo

Sikeresnek értékelte az EU-államtitkár a magyar soros elnökség teljesítményét Brüsszelben, az Európai Parlament alkotmányügyi bizottságának ülésén.

Győri Enikő elsősorban jogi, és alkotmányos szempontból értékelte az elmúlt hat hónapot, kiemelve a Tanács és az EP jelentősen jobb együttműködését.

A Külügyminisztérium EU-ügyekért felelős államtitkára szerint a magyar soros elnökség az elmúlt félévben EP-barát megközelítéssel vezette a Tanácsot, amely megfelelt az év elején tett ígéreteknek is. Győri Enikő az Európai Parlament alkotmányügyi szakbizottságának ülésén értékelte az elnökség teljesítményét, elsősorban jogalkotási, valamint a Lisszaboni Szerződés alkalmazásának sikeressége szempontjából.

A politikus kifejtette, az EP sokszor panaszkodott arra, hogy gyakran nem kapja meg a Tanácstól azokat a minősített dokumentumokat, amelyek szükségesek lennének a felelős döntés meghozatalához. Legutóbb a Románia és Bulgária schengeni felkészültségéről készült szakértői elemzésekhez nem juthatott hozzá minden képviselő, holott az EP plenárisának jelentést kellett elfogadnia az alkalmasságukról.

Győri Enikő elmondta, „nem volt könnyű meggyőzni a tagállamokat annak szükségességéről, hogy az EP is megkaphassa a papírokat”. Szigorú adatvédelmi és biztonsági előírásai vannak a Tanácsnak, az EP pedig hasonló feltételeket fog teremteni annak érdekében, hogy megkaphassák a képviselők is a tanácsi dokumentumokat.

Az államtitkár szerint az alkotmányos területen az egyik legfontosabb kihívás az uniós alapszerződés módosításának levezénylése volt, amelynek célja az állandó válságkezelő mechanizmus (ESM) jogi alapjának megteremtése volt. Ezzel kapcsolatban Győri Enikő felidézte az ezzel kapcsolatos intézményközi vitát, amely szerint az Európai Bizottság és az Európai Parlament igyekezett a közösségi keretek közé terelni az Európai Stabilizációs Mechanizmus létrehozását. A politikus szerint a magyar elnökség is elkötelezett volt emellett.

A sikerek között említette az állampolgári kezdeményezésről szóló javaslat tető alá hozását. Mindennek alapelveit a Lisszaboni Szerződés fektette le, és a magyar elnökség alatt sikerült levezényelni a konkrét bizottsági javaslat jogalkotását. Eszerint 2012. április 1. után egymillió, legalább hét tagországból származó uniós állampolgár aláírásával európai jogszabály-alkotást lehet kezdeményezni, de csak olyan témában, amely egyébként is az Európai Bizottság hatáskörébe tartozik.

Ugyancsak az elnökségi periódusra esett az Alapvető Jogi Charta végrehajtásának első értékelése, és az EU csatlakozása az Európai Emberi Jogi Egyezményhez. Győri Enikő kifejtette, a magyar elnökség igyekezett minden problémára konkrét javaslatot tenni, ez szerinte nagyban előrevitte a nyugvóponton lévő ügyeket.

Schengen

Győri Enikő sikernek nevezte a Románia és Bulgária majdani schengeni csatlakozásával kapcsolatos eredményeket is. A bel- és igazségügyi miniszterek múlt csütörtökön szavazták meg egyhangúlag, hogy a két ország teljesítette a határellenőrzés nélküli övezetbe lépés technikai feltételeit, a csatlakozás időpontjára viszont szeptemberben tér vissza a Tanács. Az EU-államtitkár kifejtette, bár az első és eredeti tanácsi célkitűzés az volt, hogy még június végéig csatlakozhasson Románia és Bulgária a Schengen-övezethez, de mint mondta, már decemberben megszületett a német és francia belügyminiszter által írt levél, amely politikai aggályokat fogalmazott meg.

Győri Enikő kifejtette, „már akkor tudtuk, hogy ennyi idő alatt nem fognak tudni csatlakozni”. Hozzátette, hogy az elmúlt hónapokban Románia és Bulgária is jobban megismerte, hogy miben kell javulnia, és az ellenző országok is jobban látják az erőfeszítéseket.

Előrevetítette, hogy a magyar elnökség tervei szerint a két ország fokozatosan léphet be a zónába. Ezzel kapcsolatban múlt héten Pintér Sándor belügyminiszter utalt arra, hogy a légiközlekedésben talán már ősszel, a közúti és a vízi közlekedésben pedig jövőre állhat át a két állam. „Korábban ezt sem akarták a tagországok, ez komoly elnökségi siker, nagyon nem így állt ez a történet januárban” – fogalmazott Győri Enikő.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
EURÓPAI PARLAMENT
EURÓPAI UNIÓ
KORMÁNYZAT