A „szégyenlista-per” folytatódik

2011.06.16. Jogi Fórum / dr. Csabai Virgínia

A mai napon kezdetét vette a Jóri András adatvédelmi biztos által, 2010. október 15-én, a köznapi szóhasználatban csak hódmezővásárhelyi „szégyenlista” ügyben hozott határozat felülvizsgálata iránt indított közigazgatási bírósági procedúra.

Tavaly nyáron hatalmas port kavart a hír, mikor kiderült, Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata nyilvánosságra hozta mintegy 300 személy nevét és személyes adatait, akik az önkormányzat álláspontja szerint nem-, vagy jogosulatlanul vették igénybe a szociális juttatást, amelyért folyamodtak. A komoly felháborodást és egyesekben indulatokat is kiváltó "szégyennévsor" kapcsán, 2010. nyarán az adatvédelmi biztos is vizsgálódni kezdett.

Jóri András 2010. augusztus 3-i állásfoglalásában egyértelműen fogalmazott atekintetben, hogy az önkormányzat a nyilvánosságra hozatallal nyilvánvalóan szembe ment az adatvédelmi törvény rendelkezéseivel és kérte az önkormányzatot, hogy a jövőben az általa kibocsátott állásfoglalásnak megfelelően járjon el, azért, hogy a törvényi kritériumok betartása és a megfelelő, szabályszerű adatkezelés biztosított legyen. Ezt követően - az önkormányzat részéről érdemi változtatás hiányában - az adatvédelmi biztos 2010. októberében határozatában rendelkezett úgy, hogy a listát az önkormányzat törölje, és a jövőben is tartózkodjék az ilyen típusú jogellenes adatkezeléstől. A határozatot az önkormányzat – élve a jogszabály nyújtotta lehetőségekkel - bírósági eljárás keretében kívánta felülvizsgáltatni. A perben a mai napon tartott tárgyalást a bíróság, a végleges döntés azonban még várat magára.

Olybá tűnik, mind az eljárásban felperesként eljáró önkormányzat, mind az alperes kitart korábbi álláspontja mellett, az önkormányzat a határozat jogszabálysértő voltára hivatkozással kérte annak hatályon kívül helyezését és az alperes perköltségben történő marasztalását. Az önkormányzati álláspont cseppet sem változott 1 év leforgása alatt, továbbra is kitartanak az adatkezeléshez történő- vélelmezett – hozzájárulás elve mellett hivatkozva az 1992. évi LXIII. törvény 3. § (4) bekezdésére, mely rögzíti, hogy törvény közérdekből - az adatok körének kifejezett megjelölésével - elrendelheti a személyes adat nyilvánosságra hozatalát, valamint azt, hogy az érintett kérelmére indult eljárásban a szükséges adatainak kezeléséhez való hozzájárulását vélelmezni kell. Erre a tényre az érintett figyelmét fel kell hívni.

Az önkormányzat határozottan kiáll amellett, hogy mivel a támogatások nyújtására csak egy bizonyos keretösszeg áll rendelkezésre, ebből a keretből kell gazdálkodni. Amennyiben a szűkös keretből olyanok is részesülnek ellátásban, akik nem szorulnak rá, akkor azon személyektől veszik el a támogatás lehetőségét, akik nehéz anyagi körülményeik miatt ezt igénylik, de a tömeges jogosulatlan felhasználás miatt esetleg nem jutnak hozzá. Az önkormányzat igyekszik mindenkit lehetőség szerint támogatni, akinek ezt szociális-, illetve anyagi helyzete indokolja. Álláspontja szerint nem a listára kifüggesztett 300 embernek akart rosszat tenni, hanem biztosítani azt, hogy a szociális ellátásokkal való visszaélések visszaszoruljanak, és a több ezer rászorulóból ténylegesen azok kapjanak támogatást, akiket az megillet, akiknek szükségük van rá. Mivel az igénylések benyújtása az Önkormányzat ügyfélszolgálatán történik, az ott kifüggesztett tájékoztató, valamint az önkormányzati alkalmazottak informálják az igénylőket arról mi történik akkor, ha utólag megállapítást nyer a közpénzből juttatott támogatás jogszerűtlen igénybevétele, a megítélt támogatás fel nem használása stb. Az ügyfélszolgálatukon kifüggesztett tájékoztató tábla tartalmazza tehát azt a felhívást, hogy amennyiben valaki jogosulatlanul veszi igénybe a támogatást, ez várhatóan nyilvánosságra hozatalra kerül. Az adatok kezelésére vonatkozó felhatalmazás pedig a segélykérő nyomtatványon megtalálható, amelyet bűntetőjogi felelőssége tudatában tölt ki minden kérelmező. Az önkormányzat nyilatkozata szerint a kérdéses 2 db lista mára már törlése került, azok már nem érhetőek el a honlapon.

Az alperesi oldal véleménye ennek szöges ellentéte. Az ügy súlyát és komolyságát mutatja, hogy a mai tárgyaláson maga az adatvédelmi biztos, Jóri András is személyesen megjelent és részt vett a tárgyaláson. Az alperes szerint határozata nem törvénysértő, ezért kérte a kereset elutasítását. Nyilatkozatában kiemelte, hogy habár ő határozatában a jövőre nézve is eltiltotta az önkormányzatot hasonló jogsértéstől, a lista továbbra is, máig megtalálható a honlapon. A felperes nyilatkozata szerint ez törlésre került, az adatvédelmi biztos azonban kiáll amellett, hogy az jelenleg is megtalálható, és a letölthető névsorban továbbra is szerepelnek olyanok, akik az általa, a határozatban sérelmezett listán rajta voltak. Ennek nyomatékosítása végett a friss, kinyomtatott listát a bíróságnak is bemutatta. Rámutatott az alperes arra, hogy nem elegendő a jogszabályok alapján a vélelmezett hozzájárulás, és az adatkezelést a jogerős bírói ítéletig a felperesnek fel kellett volna függesztenie.

Az önkormányzat által hivatkozott tájékoztatás nem alkalmas arra, hogy az adatkezelés törvényi szabályait felülírja, és nem helyettesítheti az érintett kifejezett hozzájárulását. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az érintettek a személyes adataik kezeléséhez a szociális igazgatási eljárás lefolytatása céljából adták hozzájárulásukat, vagyis a nyilvánosságra hozatal még abban az esetben sem felelne meg a célhoz kötöttség követelményének, amennyiben volna érvényes adatkezelési jogalap.

A bíróság jövő héten folytatja az ügy tárgyalását, bármilyen döntés szülessen is, az ellen már nem lehet helye fellebbezésnek, csupán felülvizsgálatnak, amely azonban az ilyen típusú ügyekben - a töretlen bírói gyakorlatot is figyelembe véve - meglehetősen parttalannak tűnik.
 

  • kapcsolódó anyagok
ADATVÉDELEM
BÍRÓSÁG
KÖZIGAZGATÁS
ÖNKORMÁNYZATOK
ADATVÉDELMI BIZTOS