Régi és új kritikák az alkotmányról

2011.06.21. BruxInfo

Komoly bírálatokat fogalmazott meg a Velencei Bizottság a magyar alkotmányról készített jogi véleményében. A testület a június 17-18-i velencei ülésén fogadta el a jelentést, amely kijelenti ugyan, hogy az alkotmány nem veszélyezteti a magyarországi demokráciát, de kifogásolja az alaptörvény elfogadásának menetét, a köztestületek hatáskörének korlátozását, és a sarkalatos törvények túl széles körét. Magyarország nem fogadja el a véleményt.

 Pénteki és szombati kétnapos ülésén fogadta el a Velencei Bizottság a magyar alkotmányról készített jogi véleményt, amelyet több hónapos vizsgálódás után készítettek a jogi tanácsadó testület munkatársai. A Bizottság főtitkára már május végén, az Európai Parlament állampolgári jogi szakbizottságának ülésén ismertette az előzetes véleményt, amely, mint kiderült, a szombati közgyűlési jóváhagyással sem változott érdemben.

 
A BruxInfo birtokába került dokumentum szerint a jogi testület alapvetően az alkotmány elfogadásának módját, néhány köztestület jogkörének csökkentését, az igazságszolgáltatással kapcsolatos homályosnak vélt utalásokat, és a kétharmados törvények túlzott szerepét kifogásolta. Thomas Markert főtitkár a strasbourgi sajtótájékoztatóján ezeket meg is erősítette.
 
A 29 oldalas elemzésében a Velencei Bizottság előre leszögezi: a magyar alkotmány nem vonja kétségbe Magyarországos alkotmányos berendezkedését, és nem veszélyezteti a parlamentáris demokráciát. A jogállamiság, a hatalmi ágak szétválasztása és az alapvető jogok védelme szempontjából is üdvözlendő az alaptörvény, sőt, a testület örömét fejezte ki amiatt, hogy a magyar kormány részben figyelembe vette azokat az ajánlásokat, amelyeket még az elkészítési fázisban tett a Velencei Bizottság az alkotmánnyal összefüggésben.
 
A negatívumok között elsőként említi a testület az alkotmány elfogadásának menetét. Kifogásolja a Bizottság, hogy a magyar kormány túl gyorsan folytatta le az alaptörvénnyel kapcsolatos parlamenti vitát, és nem volt megfelelő mértékben átlátható a folyamat. „Problémák voltak a kormánytöbbség és az ellenzék közötti párbeszéd kapcsán is” – vetette fel Thomas Markert, hozzátéve, hogy kevés lehetőség volt a nyilvános vitára is. A főtitkár megjegyezte, mindez nemcsak a kormánnyal, hanem a többi parlamenti párttal szemben is kritika, „nekik ugyanis nyitottabbnak és befogadóbbnak kell lenniük” – olvasható az elemzésben.
 
A Velencei Bizottság kritikaként fogalmazta meg azt is, hogy a kormány túl sok területet szeretne szabályozni kétharmados többséget igénylő, úgynevezett sarkalatos törvényekben. A testület véleménye szerint kulturális, vallási, erkölcsi, társadalmi, gazdasági és pénzügyi szabályokat egyszerű többséggel módosítható törvényekben kell megfogalmazni, máskülönben ugyanis „be lehet betonozni az aktuális hatalom elképzeléseit”.
 
Visszatérő kifogásként olvashatjuk az Alkotmánybíróság hatáskörének korlátozását, valamint némiképp új elem, hogy a testület szerint a Költségvetési Tanács túl nagy szerepet kapott az éves költségvetés elfogadásában. (2011-től a Költségvetési Tanács jóváhagyása szükséges a következő évi büdzsé elfogadásához). „Mindez aggályokat vet fel a demokrácia működésére gyakorolt lehetséges hatások miatt” – írja a Velencei Bizottság.
 
Az igazságszolgáltatás átalakításával kapcsolatban viszont éppen hogy kevesli az alkotmányos rendelkezéseket az Európa Tanács jogi szervezete. A Bizottság a reformokkal kapcsolatos nyilatkozatokat hasonlította el az alkotmány szövegével, eszerint pedig kevés garancia van az igazságszolgáltatás zökkenőmentes működésére, miután a kormány – a tervek szerint – jelentősen, 70-ről 62-re csökkentené a bírók nyugdíjkorhatárát, ami miatt nem kizárt, hogy 300 bírónak azonnal nyugdíjba kell mennie. Ugyancsak itt jegyzi meg a Velencei Bizottság, hogy a tényleges életfogytiglani büntetés feltételeinek tanulmányozásakor felvetődik a kérdés: vajon összhangban vannak-e a rendelkezések azokkal a nemzetközi előírásokkal, amelyeket Magyarország is aláírt.
 
Precízebben kellett volna kifejeznie a kormánynak az alapvető jogokkal kapcsolatos garanciákat is – olvasható az elemzésben. Emellett a Bizottság szerint azonnali tisztázásra szorul az alkotmány preambuluma is, különösképpen a határon túli magyarok jogaival kapcsolatos rendelkezések. A testület korábban kijelentette, egy ország nem gyakorolhat joghatóságot egy másik állam területe felett, igaz, a kabinet többször jelezte, nincs is ilyen szándéka. A határon túli magyarok iránti felelősségvállalás viszont nem új elem az új alkotmányban, már 20 éve része ez a cikk az alaptörvénynek.
 
Magyarország tiltakozik
 
Magyarország nem fogadja el a Velencei Bizottság véleményét – jelentette ki internetes naplójában Szájer József néppárti európai parlamenti képviselő, aki Magyarország képviseletében részt vett a bizottság velencei ülésén. Az alkotmány megszövegezésében is részt vevő politikus azt írta, „a bírálatok egy része olyan szabályokat kér számon, amelyek más európai országokban sem részei az alkotmánynak. Más esetekben pedig olyan pontokon fogalmaz meg bírálatot, amelyek a még hatályos alkotmányban is benne vannak”.
  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYJOG