Közfoglalkoztatás

2011.06.22. MTI

A közfoglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó törvények módosításáról szóló javaslat általános vitájával folytatódott szerdán a parlament munkája.

Czomba: átmeneti megoldás a közfoglalkoztatás

Czomba Sándor államtitkár kiemelte: ma Magyarországon az óriási munkanélküliség mellett a vállalkozók sokszor nem kapnak megfelelő munkaerőt. A segélyezés ugyanakkor nem ösztönöz a munkavállalásra. Hozzátette: nagyméretű a fekete és szürkegazdaság, az a cél, hogy az elsődleges gazdaság legyen a meghatározó. Mint kifejtette: abban egyértés van, hogy az érintettek ne úgy lépjenek ki a közfoglalkoztatásból, ahogy beléptek. A közfoglalkoztatásra átmeneti megoldásként tekintenek, és nem végleges megoldásként - hangsúlyozta, és azt mondta, hogy az Út a munkához program nem volt életképes.

Fidesz: a többség helyesli, ha az állam foglalkoztatja a tartós munkanélkülieket

Rónaszékiné Keresztes Mónika (Fidesz) azt hangsúlyozta, hogy a törvényjavaslat célja a közfoglalkoztatás intézményrendszerének felépítése, amellyel megteremti a munkavállalás lehetőségét a munka világából kiszorultak, de dolgozni képes emberek számára. Mint mondta, egy felmérés szerint az emberek 80 százaléka helyesli, hogy az állam munkát ad a tartósan munkanélkülieknek. Felhívta a figyelmet arra, hogy a javaslat értelmében 2012 januárjától az utcai szociális munka kikerül az önkormányzati feladatok közül, valamint arra, hogy az eddig kísérleti programként működő családi krízisközpontokat beemeli a családok átmeneti otthonát szabályozó törvénybe, így finanszírozásuk rendezettebbé válik.

A képviselő kedvezőnek tartja a krízishelyzetben lévők számára az úgynevezett félutas kiléptető rendszert, amely öt évig lakhatást biztosít azoknak a bántalmazottaknak, akik munkahellyel rendelkeznek, részt vesznek az előtakarékosság, valamint a társadalmi beilleszkedést szolgáló programokban.

MSZP: az előterjesztés számos sebből vérzik

A szocialista Sós Tamás szerint számos sebből vérzik a javaslat. A képviselő a forrás- és más feltételek hiányát kifogásolta, valamint az adminisztratív terhek növekedését. Azt mondta: az előterjesztés rövid távú célokat, a konvergenciaprogram teljesülését szolgálja, a távlati megoldások azonban hiányoznak belőle. Felhívta a figyelmet arra, hogy a hátrányos helyzetű kistérségeknek továbbra sem lesz lehetőségük a munkahelyteremtésre. Sós Tamás úgy látja: tovább kellene vinni a közösségi célú foglalkoztatást.

A képviselő bírálta azt is, hogy elmaradt az egykulcsos adórendszer kormány által várt munkahelyteremtő hatása, és azt is, hogy az elmúlt 20 évben kivívott önkormányzatiság csorbul azzal, ha egyre több feladatot von el a kabinet az helyhatóságoktól.

KDNP: az államadósság miatt alapvető cél a racionalizálás

A kereszténydemokrata Stágel Bence azt mondta: az államadósság csökkentése, a gazdasági és társadalmi élet államadósság újratermelését okozó területeinek racionalizálása, átszervezése alapvető cél. Úgy fogalmazott: a beterjesztett törvényjavaslat alapján az új közfoglalkoztatási rendszer a korábbi szocialista kormányok pazarló, átláthatatlan, a munkaerő-piaci helyzeten semmit sem javító gyakorlatát válthatja fel.

A képviselő kijelentette: az állam által biztosított juttatások egyensúlyban kell, hogy álljanak az egyes emberek egyéni kötelezettségvállalásával. A hosszú távú célkitűzés az kell legyen, hogy Magyarországon többé senkinek ne legyen célja életvitelszerűen segélyekből élni, felül kell vizsgálni azon állami kiadásokat, amelyek a költségvetés legnagyobb "kifizetőhelyei" - tette hozzá. Stágel Bence a törvényjavaslat fontos elemének nevezete a közfoglalkoztatási jogviszonyban végezhető munkák pontos definiálását. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az előterjesztés megteremti a közhasznú munkaerő-kölcsönzés lehetőségé is, amelynek lényege, hogy a közfoglalkoztatott is kölcsönözhetővé válik a szabadpiaci munkahelyre.

Jobbik: megkérdőjelezhető a javaslat hatékonysága

Z. Kárpát Dániel annak a meglátásának adott hangot, hogy az előterjesztés egyes részei "mintha a Jobbik Radikális változás című programjából származnának". Hozzátette, hogy a kormányerők által elvégzett finomhangolás viszont nem olyanra sikerült, mint amilyet pártjuk szeretett volna. A politikus úgy értelmezte a tervezett átalakításokat, hogy kevesebb költségvetési forrásból akarnak több embert foglalkoztatni. Véleménye szerint ennek viszont megkérdőjelezhető a hatékonysága. Bírálta a kormányt azért is, hogy a magán-nyugdíjpénztári vagyonból az államadósságot csökkentette és nem indított el ezekből a pénzekből hosszú távú programokat. Leszögezte, hogy az átlagembert nem az államadósság szintje érdekli, hanem saját megélhetése. Kijelentette, hogy a teljes közfoglalkoztatás átalakítására van szükség, mert az elmúlt 21 évben a kormányok teljes társadalmi osztályokat hagytak segélyből élni, illetve engedték nekik, hogy kialakuljon a "megélhetési gyermekvállalás" rendszere.

Fidesz: értékteremtő közfoglalkoztatást kell létrehozni

Lakatosné Sira Magdolna (Fidesz) szerint a rendszert mind a nemzetgazdaság, mind a helyi gazdaságok szempontjainak érdekében át kell tekinteni. Megjegyezte, hogy jelenleg a kistelepüléseken egyszerre van jelen a munkanélküliség és a munkaerőhiány. Éppen ezért a politikus az értékteremtő közfoglalkoztatás rendszerének megteremtését tartotta a javaslat legfontosabb részének. A javaslat fontos értékének nevezte, hogy akik nem képesek munkát vállalni, azok számára ellátást biztosítanak.

Pintér: cél a munkaerőpiacra való visszatérés segítése

A munkaerőpiacra való visszatérés elősegítése, ösztönzése, és a segélyezés rendszerének egyszerűsítése a célja a közfoglalkoztatásról szóló jogszabály és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó egyéb törvények módosítására vonatkozó javaslatnak - emelte ki Pintér Sándor belügyminiszter az előterjesztés általános vitáját megnyitó expozéjában szerdán a parlamentben. Mint a tárcavezető kifejtette: a törvény célja, hogy egyszerűsítsék a segélyezés rendszerét, és mindenki gyorsabban visszavezethető legyen a munka világába. Azt szeretnék, hogy aki munkaképes és egészséges, dolgozzon; aki a piacon nem kap megfelelő munkát, annak azt az állam biztosítsa és a közfoglalkoztatás keretében kapjon munkabért, de nem segélyt - mondta. Hangsúlyozta: mindenkinek nagyobb esélyt kell adni a munkaerőpiacra való visszatérésre; az így járó bér kevesebb legyen, mint a piaci minimálbér, de több, mint a segély. A változtatásokat ismertetve kitért arra, hogy az álláskeresési járadék 270 napról 180 napra csökkenne, s ha ez idő alatt nem sikerül munkát találni, akkor a közfoglalkoztatás keretében kell munkát és munkabért biztosítani az érintetteknek. A jelenlegi rendszert egyszerűsíteni kell - jelentette ki, jelezve: a segély a közfoglalkoztatási bér 90 százalékát nem haladhatná meg.

A közmunkát az állattenyésztésben, mezőgazdaságban, a természeti csapások elhárításánál, a vízgazdálkodásban is el lehetne végezni - mondta. Hozzátette: a megfelelő infrastruktúra, irányítóapparátus létrehozását is tartalmazza a javaslatcsomag, és párhuzamosan a szociális és gyámügyi törvény kisebb módosítását is előkészítették.

A közfoglalkoztatás nem cél, hanem eszköz a munkába való visszavezetésre, és egy képzési forma kialakításához, ehhez kell a munka törvénykönyvének változtatása is - mutatott rá, és kifejtette: az adósság csökkentése a munkanélküliség csökkentése nélkül nem lehetséges, az adósság csökkentéséhez, a szociális problémák megoldásához több, eredményesebb munkára és magasabb képzettségre van szükség. Ahol a gazdaság piaci szereplői nem tudnak munkát adni, ott meg kell jelennie az államnak, és munkát kell biztosítania.

Fidesz-KDNP: az államadósság csökkentése érdekében is ösztönözni kell a munkavállalást

A fideszes Talabér Márta szerint az aktív korú, munkaképes, de állás nélkül lévők foglalkoztatását a munka után járó adó- és járulékbevételkiesés csökkentése, valamint a kifizetett segélyek államháztartásra és államadósságra gyakorolt hatásának mérséklése érdekében is ösztönözni kell.

A kereszténydemokrata Spaller Endre szerint a közmunkaprogram célja, hogy megszűnjön a választás segély és munka között, a munkanélküli segély időtartalmának letelte után csak a közmunka válhasson elérhetővé. Az egyéni felelősség növekedéseként értékelte, hogy aki egy évben nem dolgozik legalább harminc napot, az nem kaphat segélyt. Hozzátette: a közmunkát vidéken egyebek mellett ki kell hogy egészítse az otthoni gazdálkodás segítése, illetve az itt előállított termékek piacra jutásának elősegítése. A kormánypárti politikusok egyaránt frakcióik támogatásáról biztosítátták a javaslatot előterjesztő belügyminisztert.

Az MSZP szerint komoly visszalépés történhet a közfoglalkoztatásban

A szocialista Szűcs Erika komoly visszalépésként értékelte a közfoglalkoztatásról szóló törvény módosítására vonatkozó kormányzati javaslatot. Az ellenzéki képviselő szerint a növekvő munkanélküliség a családokban eddig is növekvő eladósodást, a megyékben pedig a közbiztonság romlását eredményezte, a Ház előtt fekvő indítvány pedig nem lesz képes változtatni ezen a tendencián. Kiemelte: a kormány hibásan lusta és elcsökevényesedett emberként tekint a munkanélküliekre, ahelyett hogy vállalná a munkahelyteremtés nehéz feladatát és felelősségét. Szűcs Erika arra is emlékeztetett, hogy a közfoglalkoztatás fontosságára a korábbi szocialista kabinetek hívták fel a figyelmet, annak szem előtt tartásával, hogy az segít megoldani a helyi közösségek gazdasági, szociális és ökológiai problémáit.

A munkanélküliek differenciálását sürgeti a Jobbik

Bertha Szilvia (Jobbik) a közfoglalkoztatásról szóló előterjesztés legnagyobb problémájának azt nevezte, hogy a kormány nem különbözteti meg a munkanélkülieket, vagyis a kormány nem differenciál a képzetlen, korábban csak elvétve dolgozók és a munkájukat több évtized után, csak a nehéz gazdasági helyzet miatt elvesztők között. A jobbikos politikus szerint pártja a változtatásokat alapvetően elfogadhatónak tartja az első csoportra vonatkoztatva, azonban utóbbi esetben az emberi méltóságot sértőnek gondolja. Bertha Szilvia hangsúlyozta, a korábban évtizedekig tisztességgel dolgozók, munkanélkülivé válásuk esetén a jövőben nagyon gyorsan nyomorba süllyedhetnek, hiszen a jogszabályok már nem nyújtanak számukra elegendő védelmet.

LMP: a kormány dologházakat épít a szegénység felszámolása helyett

Vágó Gábor (LMP) szerint a kormány a közfoglalkoztatásról szóló törvény módosításával dologházakat épít a szegénység felszámolása helyett. Az ellenzéki képviselő úgy látja, a kabinet bérrabszolgaként tekint a dolgozókra, akiknek a hatalom szerint mindenféleképpen örülniük kell, ha munkájuk van. Kiemelte: a kormányzati javaslat szembe megy az egyenlő munkáért egyenlő bért elvével, hiszen megengedi a minimálbér alatti foglalkoztatást, amivel lehetőség nyílhat a normál fizetésért dolgozók kiszorítására.
 

  • kapcsolódó anyagok
MUNKAJOG
JOGALKOTÁS
KORMÁNYZAT