"Szégyenlista-per" II.: nem sért jogszabályt az adatvédelmi biztos határozata

2011.06.24. Jogi Fórum / dr. Csabai Virgínia

Habár a Fővárosi Bíróság nem vitatta a felperes szempontjait, a tegnapi napon, ítéletében mégis elutasította a Hódmezővásárhelyi Önkormányzat keresetét és a felperest 25.000,-Ft perköltség viselésére kötelezte.

A bíróság az ügyben az adatvédelmi biztos érvei mellett foglalt állást atekintetben, hogy a határozat nem ütközik törvénybe vagy egyéb jogszabályba. A Hódmezővásárhelyi Önkormányzat jogellenes adatkezelést valósított meg azzal, hogy mintegy 300 érintett személy jogait megsértve, a hozzájárulásuk nélkül, jogszabályi felhatalmazás hiányában nyilvánosságra hozta nevüket és személyes adataikat az önkormányzat weboldalán – állapította meg még 2010. októberében határozatában Jóri András adatvédelmi biztos.

Határozatában a lista weboldalról történő eltávolítására és a megsemmisítésére kötelezte az önkormányzatot, valamint megtiltotta a névsorban szereplő emberek nevének és személyes adatainak továbbítását is. Az online névsort közszemlére tevő önkormányzat ellentétes álláspontra helyezkedve bíróságon támadta meg az adatvédelmi biztos rendelkezését jogszabálysértésre hivatkozással, a bíróság azonban tegnap ítéletében elutasította a felperes keresetét.

Habár indoklásában a tanács elnöke, Rásóné dr. Sándor Julianna röviden utalt arra, hogy nem vitatja a felperesi álláspontot, miszerint az önkormányzatnak lépnie kellett a megszaporodott visszaélések miatt, az általa választott eszköz azonban túlmutatott a jogszerűség határain.

Köztudott, hogy a helyi önkormányzatok folyamatos szélmalomharcot folytatnak azzal, hogy a szigorúan meghatározott, szűkös pénzügyi keretből hogyan oldják meg a legmegfelelőbb módon a legnehezebb anyagi helyzetben lévők támogatását. Komoly küzdelmek árán tudják biztosítani azt, hogy tényleg az arra szociálisan rászorulók kapják meg a juttatásokat, és kiszűrjék azokat, akik valós, rendezett anyagi helyzetük ellenére indokolatlanul kívánják igénybe venni az ilyen juttatásokat. A magukat rászorulónak valló, ám a támogatást igénybe nem vevők, vagy később visszautasítók névjegyzékének honlapra való feltöltése utóbb nem bizonyult megfelelő módszernek.

Mivel a felperes ilyen esetekben a hatóság határozatának felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozással kérheti a közigazgatási ügyekben eljáró bíróságtól, így a tanács - a jogszabály nyújtotta lehetőségek mentén, az abban foglaltak alapján - csak a keresettel támadott határozatnak vizsgálhatta a jogszabálysértő voltát, az azóta kikerült újabb listák jogszerű voltának véleményezésével nem foglalkozhatott.

A bíróság ítéletében nagyon határozottan mutatott rá arra, hogy az önkormányzat akkor hozhatta volna nyilvánosságra a fent említett adatokat, ha az érintettek hozzájárulnak, illetve ha az érintettek hozzájárulása hiányában törvény, vagy törvényi felhatalmazás alapján hozott helyi önkormányzati rendelet ezt biztosítja, jelen esetben azonban mindkettő hiányzott. Az önkormányzat ügyfélszolgálatán kifüggesztett tájékoztató tábla nem helyettesíthette a törvényi előírásokat. A felperes által hivatkozott 2007. évi CLXXXI. törvény 2. § (2) a döntés szerint sem képezhette az eljárás jogalapját. Mivel nem volt jogszabályi lehetősége az önkormányzatnak az érintett személyek adatainak nyilvánosságra hozatalára, így a bíróság a felperes keresetét elutasította.

A Hódmezővásárhelyi Önkormányzat a tárgyalást és az ítélethozatalt követően közleményt adott ki, melyben hangsúlyozta, a sérelmesnek tartott lista – az adatvédelmi biztos utasításának megfelelően - már korábban lekerült az oldalról, és a jelenleg is fent lévő lista egy 2010. szeptemberi önkormányzati rendelet alapján nyert létjogosultságot a megjelenésre.

Habár az adatvédelmi biztos a per folyamán nyomatékot adott azon nézőpontjának, miszerint a jövőre vonatkozóan is eltiltotta ezen személyek nevének és személyes adatainak közlésétől, az önkormányzat site-ján a mai napig megtalálható a „régi-új”, de mindenképpen soványabb ( 300-ról 16 főre csökkent) lista. Az új listát – az önkormányzat tájékoztatása szerint - még senki sem kifogásolta, az azonban elgondolkodtató, hogy nem minősül-e joggal való visszaélésnek, amikor a határozat hatására látványosan megszüntetett és weboldalról letörölt lista helyére, egy más jogalapból táplálkozó, ám hasonló ( az adatvédelmi biztos szerint számos helyen a sérelmezett névsorral egyező ) névsor kerül ki. A lista jelenleg is elérhető, folyamatosan frissítik, és az önkormányzat tervei szerint a jövőben is kint marad a honlapon.

Az önkormányzat a bírósági ítélet ellenére is szemmel láthatóan eredményesnek értékelte fellépését, melyhez az ügy sajtóvisszhangja, és a nagy nyilvánosság csak még többet tett hozzá, hiszen a mostanra már jelentősen megcsappant névsor mutatja, több mint kétszáz jogtalan igénylőt sikerült kirostálni a rendszerből, biztosítva ezáltal, hogy a ténylegesen csak a rászorulók férhessenek hozzá a szociális ellátásokhoz.

Az ítélet több szempontból is jelentős. Rámutatott az adatvédelmi törvényben lefektetett szabályok érvényesülése-, és a jogszerű adatkezelés őrének, az adatvédelmi biztos tevékenységének fontosságára. Ahhoz, hogy a személyes adatokkal mindenki maga rendelkezhessen, az jogtalanul ne kerülhessen ki a nyilvánosság elé, az adatvédelmi törvényben foglalt kritériumok maradéktalanul érvényesülhessenek, szükség van egy olyan demokratikus intézményre, amely működésével maradéktalanul biztosíthatja mindezt. Az adatvédelmet és az adatnyilvánosságot érintő 21. századi dilemmák is ezt támasztják alá. Másrészről az ítéletből világosan látszik, hogy bár az önkormányzatokat komoly kihívás elé állítja a szűkös pénzügyi keretből való gazdálkodás, az egy-egy településen kialakult helyi viszonyok, ám az adatvédelmi rendelkezéseket a helyi önkormányzatoknak is ugyanúgy, mint bárki másnak, figyelembe kell venniük, és be kell tartaniuk tevékenységük során.

A múlt heti, 2011. június 16-i tárgyalásról készített beszámolónkat itt olvashatja→
 

  • kapcsolódó anyagok
ADATVÉDELEM
BÍRÓSÁG
KÖZIGAZGATÁS
ADATVÉDELMI BIZTOS