A gyártóktól is környezettudatosságot követel meg az új termékdíj-szabályozás

2011.06.28. kormany.hu

Egyszerűbb, átláthatóbb és igazságosabb környezetvédelmi termékdíj-szabályozásról döntött az Országgyűlés. A most elfogadott törvény nem ad mentességet a fizetési kötelezettség alól, és rendezi a koordináló szervezetek körül kialakult visszás helyzetet is.

A díjköteles termékek hulladékainak gyűjtését, hasznosítását egyetlen állami szervezet, az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ) irányítja a jövőben, magát a gyűjtést és hasznosítást továbbra is piaci szereplők végzik. A szabályozás célja, hogy a hulladékot minél nagyobb arányban újra hasznosítsák.

A „szennyező fizet” elvet tartja szem előtt a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény, amit most fogadott el az Országgyűlés. Az új szabályozás ugyanis kötelezővé teszi a díj kifizetését. Az eddig megszerezhető mentesség eltörlése nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a hulladéklerakás- és égetés helyett az újrahasznosítás kerüljön előtérbe.

A termékdíjjal összefüggő terhelés kis mértékben emelkedik az új szabályozással. A legjelentősebb terhelésnek kitett petpalackok esetében 30 fillér, a dobozos sörnél, üdítőnél 50 fillér növekedéssel kell számolni csomagolóegységenként. A további kategóriákban differenciáltan változik, jellemzően növekszik a terhelés mértéke, a hulladékgazdálkodáshoz szükséges források megteremtése érdekében. A befolyó többletbevételt kizárólag a hulladékgazdálkodás fejlesztésére fordítja az állam, ezzel kétszer annyi forrás jut erre a célra, mint eddig.

A törvény célja, hogy növelje az anyagában történő újrahasznosítást (üvegből üveg, papírból papír, fémből fém előállítása), és érdekeltté tegye a kibocsátót a hulladékcsökkentésben. Ugyanilyen fontos törekvés, hogy a termékdíj-köteles hulladék minél nagyobb részét gyűjtsék vissza a lakosságtól, az elmúlt években ugyanis a koordináló szervezetek nagyon alacsony, 5-15 százalékos arányt tudtak felmutatni ezen a téren.

Változik a hulladék begyűjtésének és hasznosításának rendszere is: a koordináló szervezetek megszűnnek, és ezzel párhuzamosan létrejön a Vidékfejlesztési Minisztérium felügyelete alatt működő, önálló, 100 százalékos állami tulajdonban lévő Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség. Az OHÜ nonprofit szervezetként működik, és irányítási, szervezési, felügyeleti feladatokat lát el. Az OHÜ tehát nem veszi át a hulladékok gyűjtését és hasznosítását, ezt továbbra is a piaci szereplők végzik.

A környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény környezettudatosságra ösztönzi a gyártókat és a lakosságot is. Ezt a célt szolgálja a többször felhasználható termékek, például a visszaváltható sörösüvegek termékdíjának eltörlése. A jelenlegi 5 százalékról pedig 7 százalékra emeli a lakossági tudatformálásra fordítható költségek mértékét. A hulladékgazdálkodásra fordítható források megduplázódásának köszönhetően ez abszolút értékben majdnem háromszoros támogatást jelent erre a célra. A változtatásokkal ezen kívül a becslések szerint 2-3 ezer új munkahely jöhet létre.

Az új szabályozás központi eleme az adminisztrációs terhek nagymértékű csökkentése. A csekély és kis kibocsátók kategóriájának bevezetésével a kötelezettek döntő hányadának évente csak egyszer kell bevallást készíteni, és minimális mértékű átalánydíjat fizetni. A környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény szorosan összefügg majd az új hulladékgazdálkodási törvénnyel, amelyről várhatóan az ősszel dönt az Országgyűlés.
 

  • kapcsolódó anyagok
KÖRNYEZETVÉDELEM
KORMÁNYZAT
TÖRVÉNYHOZÁS