Az Európai Bizottság ismertette a következő költségvetési keretre vonatkozó javaslatát

A Bizottság egy olyan „innovatív, ambiciózus és felelősségteljes” költségvetésre tett javaslatot a 2014 és 20 közötti időszakra, amely a jelenlegihez képest nem jelent többletterhet az adófizetők számára, ugyanakkor az összegek átcsoportosításával fokozottabban koncentrál a munkahelyteremtésre és a gazdasági növekedés elősegítésére.

A Bizottság javaslatát tegnap (2011. június 29.) ismertette José Manuel Barroso, a bizottság elnöke, valamint Janusz Lewandowski pénzügyi programozásért és a költségvetésért felelős uniós biztos. Barroso a javaslattal kapcsolatban elmondta: a javaslat egyaránt válaszokat kínál a jelen kihívásaira, ugyanakkor megteremti a jövő szükségleteit is figyelembe veszi. A keretre vonatkozó javaslat olyan kulcsterületekre koncentrál, amelyek valódi hozzáadott, uniós értékeket teremtenek, ennek megfelelően nagyobb hangsúlyt kapott a javaslatban a kutatás- és fejlesztés vagy, az oktatási és ifjúsági programok finanszírozása, vagy az olyan projektek finanszírozására, amelyek az energia és közlekedési infrastruktúrák összekapcsolására koncentrálnak.

A javaslatról szóló sajtótájékoztatón Lewandowski hangsúlyozta: az új keret a tagállami megszorításokkal összhangban szintén takarékos, a prioritások többletforrásait „okos átcsoportosításokkal” teremtették elő. A 7 évre vonatkozó keretösszeg minimálisan, a becsült infláció mértékével haladja csak meg a jelenlegi költségvetésnél. Brüsszel pénzügyi kötelezettségvállalás szintjén a 2014 és 2020 közötti időszak átlagában a 27-ek nemzeti összjövedelmének (GNI) 1,05 százalékát javasolja, ami összegszerűen a hét évre 1 billió 25 milliárd eurót jelent. Az átcsoportosítások relatív vesztese a KAP és a kohéziós politika, mindkét terület forrásai csökkennek valamelyest.

Pénzügyi tranzakciós adó és európai áfa

Jelentős változtatásokat javasol a Bizottság a költségvetési bevételi oldalán. A pénzügyi tranzakciók megadóztatásából származó bevételekből és egy új, uniós áfa-ból álló saját forrás rendszert hoznának létre, ami nem csak átláthatóbb és közérthetőbb lenne, de csökkentené a tagállami GNI-alapú befizetéseket is. Lewandowski elmondta, hogy feltételezésük szerint a saját források bevételi oldalon belüli aránya 2020-ig optimális esetben elérné a 40 százalékot, erre a szisztémára egyébként legkésőbb 2018-ban állnának át. Jelenleg 76 és 80 százalék között van a tagállami befizetések aránya a bevételi oldalon.

A biztos úgy becsüli, hogy a pénzügyi tranzakciós adóból 2020-ra több mint 30 milliárd euró, a maximum 2 százalékos európai áfa-ból pedig további 30 milliárd euró. Barroso hangsúlyozta, hogy a tranzakciós adó bevezetését minden tagállam támogatja, igaz többen közülük feltételként szabnák, hogy azt globális szinten vezessék be, és ne csak az EU-ban.

Brüsszel a tagállami költségvetési visszatérések jelenlegi, áttekinthetetlen és követhetetlen rendszerét is eltörölné, illetve egy új szisztémával váltaná fel, amelynek keretében évente egyszer átalány kifizetést kapnának azok az országok, amelyek aránytalanul nagy mértékben járulnak hozzá a büdzséhez és nettó pozíciójuk torzul. Ez tehát az 1984-ben Fontainebleau-ban rögzített elv szerint történne. A brit rebate ugyanakkor eddigi formájában megszűnne, akárcsak a német, a holland és a svéd visszatérítés.

Barroso egy kérdésre válaszolva rámutatott, hogy minden tévhittel ellentétben az uniós büdzsé az elmúlt 20 év átlagában kisebb mértékben nőtt, mint a nemzeti költségvetések. Lewandowski emlékeztetett rá, hogy a 27 uniós tagállam közül 23-ban nagyobb az idei büdzsé, mint előző évben volt. A kivételek Írország, Spanyolország, Portugália és Görögország. Azt is kiemelte, hogy 2000 és 2010 között az EU-büdzsé 37 százalékkal nőtt, miközben a nemzeti költségvetések átlagban 62 százalékkal, tehát jóval nagyobb mértékben.

A Bizottság javaslata ezen az oldalon keresztül tekinthető meg angol nyelven.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
EURÓPAI UNIÓ
PÉNZÜGYI SZEKTOR
KÖLTSÉGVETÉS