Őszre tolódik a hatos törvénycsomag elfogadása

2011.07. 4. MTI

Az EU gazdasági kormányzását megújító, hat jogszabályból álló törvénycsomagot várhatóan csak a nyári szünet után, szeptemberben fogadja el az Európai Parlament - mondta Kármán András a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára az Országgyűlés európai ügyek bizottságának hétfői ülésén.

A gazdasági és pénzügyi válság ráébresztette a tagállamokat arra, hogy a - hasonlóan súlyos - jövőbeli krízisek kezelésére az eddigieknél szorosabban össze kell hangolni gazdaságpolitikájukat. Ennek eszköze az Unió gazdasági kormányzásának a megújítása. Az intézkedések részeként a tagállamok olyan közösségi mechanizmus kidolgozása mellett döntöttek, amely a költségvetési felügyelet erősítése mellett a makrogazdasági egyensúlytalanságok kezelésére is kiterjed. Az e célt szolgáló hat jogszabályból álló javaslatcsomag vitájának lefolytatása a magyar elnökség egyik feladata volt.

Mint az államtitkár elmondta, a 2 ezer módosító indítványt - szívós egyeztetéssel - 200-ra csökkentették. A módosítások nyomán két témakörben erősödött a jogszabály javaslat. Az első a transzparencia és az elszámoltathatóság, míg a másik a szigorú és szinte automatikus döntéshozatal. Ez utóbbi körbe tartozik az a szabály, amely az adott ország GDP-jének 0,2 százalékának megfelelő bírsággal fenyegeti a költségvetési adatok szándékos meghamisítását.

Miután már csak egy ülést tart a szünetig az Európai Parlament, és ennek napirendjén nem szerepel a hatos törvénycsomag elfogadása, így az szeptemberre tolódik - mondta az államtitkár.
Kármán András tájékoztatta a bizottságot a Magyarország 2011. évi Nemzeti Reformprogramjáról, és aktualizált konvergencia programjáról készített európai bizottsági, valamint tanácsi ajánlásról is.
Az ajánlások száma egyúttal az adott országot minősíti, mivel minnél több az ajánlás, annál több a tennivaló. A kapott 5 ajánlás Magyarországot a középmezőnybe sorolja. Az államtitkár kiemelte az ajánlások közül a költségvetési hiány tartósan 3 százalék alatt tartását, a foglalkoztatás - kiemelten a női foglalkoztatás - növelését, valamint a kis- és közepes (kkv) vállalkozásokat segítő politikát.
Ez utóbbiról - képviselői kérdésre válaszolva - elmondta, hogy a támogatás hatékonyságának a javítása, valamint a finanszírozáshoz való hozzáférés a legfontosabbak. Ez utóbbit szolgálja a Széchenyi kártya felhasználásának a kiterjesztése a beruházási hitelre és az uniós támogatás önrészére is. 

  • kapcsolódó anyagok
PÉNZÜGYI JOG
EURÓPAI PARLAMENT
JOGALKOTÁS