Közlönyfigyelő 2011 / 8

2011.07. 5. Jogi Fórum / dr. Horváth Eszter

A Közlönyfigyelő legújabb részében a 2011. június 14. és 2011. június 30. közötti időszakot vizsgáltuk. Az időszakban több mint húsz törvény született, illetve módosult és számos kormányrendelet jelent meg.

Törvények a vizsgált időszakban:


A 2011. évi LXI. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvénynek az Alaptörvénnyel összefüggő egyes átmeneti rendelkezések megalkotása érdekében szükséges módosításáról rendelkezik. Mivel az Alaptörvény 2012. január 1-én lép hatályba, az addig terjedő időszakban az Alaptörvény végrehajtásához szükséges törvényeket már az Alaptörvényben meghatározott szavazataránnyal kell elfogadni, ehhez azonban a jelenleg hatályos Alkotmány rendelkezéseit kell figyelembe venni. A jelenlegi alkotmánymódosítás rögzíti, hogy nyugellátásra főszabályként azok jogosultak, akik az öregségi nyugdíjkorhatárt elérték. A nyugdíjkorhatárt megelőzően folyósított nyugdíjak csökkenthetők, szociális ellátássá alakíthatók, illetve munkára való képesség esetében meg is szűntethetők. A módosítás az alkotmánybírák számát tizenegyről tizenöt főre emeli. Emellett egyrészt az ügyhátralék ledolgozásával, másrészt a – valódi alkotmányjogi panasszal kapcsolatos eljárások miatt – várható növekvő ügyteherrel érvel indoklásában a jogalkotó. A kibővített Alkotmánybíróság 2011. szeptember 1-én kezdi meg munkáját, ehhez már a tavaszi ülésszakon megválasztották az új bírákat. A módosítás értelmében az Alkotmánybíróság elnökét is az Országgyűlés választja. Ő szintén szeptember 1-én lép hivatalba így a jelenlegi elnök megbízatása – ami 2011 júliusában járna le – eddig az időpontig meghosszabbodik.

2011. évi LXII. törvény az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény módosításáról szól. Ezekre a módosításokra az Alkotmány változása miatt volt szükség. E törvény is rögzíti az alkotmánybírák számának tizenöt főre növelését, kimondja, hogy az Alkotmánybíróság elnökére is az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjai által jelölt jelölő bizottság tesz javaslatot. Az alkotmánybírák megbízatásának ideje az eddigi 9 évről 12 évre nő.

2011. évi LXIII. törvény a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és egyes törvények pénzügyi bűncselekményekkel összefüggő módosításáról. A változtatások elsősorban a költségvetés védelmét célozzák. A jogalkotó létrehozza a „visszaélés társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással” tényállását, mellyel a társadalombiztosítás és a szociális ellátások rendszerének kijátszásától védi a költségvetést. Adócsalásról költségvetési csalásra változik a 310.§-át megelőző alcím és a módosítást követően a befizetési kötelezettség nem csak az adókra, vámkötelezettségekre vonatkoznak, hanem a költségvetésbe történő egyéb befizetési kötelezettségekre is kiterjednek (pl. bírság, vagy kontraktuális kötelezettségekből eredő fizetési kötelezettség).

2011. évi LXIV. törvény a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény, valamint az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény módosításáról. Az Szja tv értelmében meghatározott kifizetéseikre adómentességet élvező alapítványok, közalapítványok megszüntetéséről döntött Kormány a 316/2010. (XII. 27.) Korm. határozatnak megfelelően. Az törvény, mint indoklásában olvashatjuk, „a megszűnő alapítványok, közalapítványok feladatát átvevő Wekerle Sándor Alapkezelő, illetve más közhasznú, kiemelkedően közhasznú non-profit gazdasági társaság által nyújtott közcélú juttatások adómentességének fenntartását szolgálja.”

2011. évi LXV. törvény a Közép-európai Funkcionális Légtérblokk létrehozásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről rendelkezik.

2011. évi LXVI. törvény az Állami Számvevőszékről szól. A törvény a korábbi jogszabály, az Állami Számvevőszékről 1989. évi XXXVIII. törvény újrakodifikálása. Indoklásából kiderül, hogy a jogalkotó szándéka szerint a magyar számvevőszék a hivatali modell megalkotására törekszik. Ez azt jelenti, hogy a Számvevőszék nem rendelkezik közvetlen szankcionálási jogkörrel az ellenőrzöttek vonatkozásában. A szervezet tanácsadó és segítő szerepe kap hangsúlyt. A jogszabály rendelkezik az Állami Számvevőszék jogállásáról és hatásköréről, feladatairól. Külön fejezet foglalkozik a jogszabálytervezetek véleményezéséről. A számvevőszék személyi állományára vonatkozóan az új szabályozás erősíteni kívánja a „szervezet külső és belső reagáló képességét”. Ezért a Számvevőszék elnökének a szervezet átalakításában sokkal szabadabb kezet ad. A számvevőkkel kapcsolatban a törvény szigorúbb, mint korábban, szigorúbb erkölcsi követelményeket, magatartási szabályokat határoz meg. Az összeférhetetlenségi szabályokat külön cím tartalmazza. A számvevőszéki eljárásban a Számvevőszék széleskörű önállóságot élvez azzal a megkötéssel, hogy az ellenőrzési módszereit valamint a szakmai szabályokat nyilvánosságra kell hoznia. Az ellenőrzött szervezetek közreműködési kötelezettsége szigorodik, csakúgy, mint a az ellenőrzési megállapításokkal kapcsolatos intézkedési kötelezettségek szabályai. A jelenlegi szabályozás konkrét cselekvést előíró rendelkezéseket tartalmaz, meghatározott határidőkkel. Nagy hangsúlyt kap a nyilvánosság. Különösen igaz ez a közpénzek felhasználásával és a nemzeti vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos ellenőrzésekre.

2011. évi LXVII. törvény a határon átnyúló tartási ügyekben a központi hatósági feladatok ellátásáról. A jogszabály a határon átnyúló tartási ügyekben egységes eljárásrendet teremt a központi hatóságok számára. Meghatározza, hogy ki lehet kérelmező, milyen ügyben és milyen módon. Cél, az eljárások egyszerűsítése. Rögzíti a törvény a külföldre történő eljárás valamint a külföldről érkező eljárások szabályait. Módosít egyén jogszabályokat is, mint az 1979 évi. 13. tvr., vagy a Róma III. rendelet szabályait.

2011. évi LXVIII. törvény a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. törvény módosításáról. A jogszabály Surgutneftegas-nál lévő MOL részvények megvásárlásához szükséges költségvetési módosításokat tartalmazza.

2011. évi LXIX. törvény egyes törvényeknek a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások adatfeldolgozásának szabályaival összefüggő módosításáról. A jogszabály az adatkezelő szervezetek részére egyes esetekben adatkezeléssel és feldolgozással megbízható személyek és szervezetek körére felmentést ad az alól a rendelkezés alól, hogy az ilyen megbízott csak államigazgatási szerv, vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezet lehet.

2011. évi LXX. törvény egyes természetvédelmi és agrártárgyú törvények módosításáról. A jogszabály a barlangok védelmének megerősítését szolgálja.

2011. évi LXXI. törvény a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosításáról. A jogszabály rögzíti, hogy „a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény alapján, a helyi önkormányzat kötelező közoktatási feladatának és a közoktatási intézmény intézményfenntartói jogának más intézményfenntartónak történő átadása nem tartozik a közbeszerzési szabályok hatálya alá, az ilyen megállapodás nem tekinthető szolgáltatás megrendelésének vagy szolgáltatási koncessziónak.” Mivel az új közbeszerzési törvény várhatóan 2011 novemberében lép hatályba, a fentiek rögzítése a jelenlegi közbeszerzési törvény módosításával szükséges.

2011. évi LXXII. törvény egyes jogállási törvényeknek az Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról. A bírák és az ügyészek nyugdíjkorhatára az Alaptörvénnyel az általános öregségi nyugdíjkorhatárra változik. Tekintettel arra, hogy 2012. január 1-jéig 228 bíró, 2012. december 31-ig további 46 bíró tölti be az öregségi nyugdíjkorhatárt, elengedhetetlen, hogy az Alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti szabályok biztosítsanak megfelelő felkészülési időt a korhatárcsökkentés miatt szükséges intézkedések végrehajtásához. Vonatkozik ez az ügyészeket érintő szabályozásra is.

2011. évi LXXIII. törvény a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény, a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény, a közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény, valamint a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény módosításáról.

Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítására azért van szükség, mert 2011. július 1-jétől közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegéssé alakul ittas vezetés szabálysértési alakzatát megvalósító magatartás, ezért előállítási okként kell meghatározni a közigazgatási eljárásban történő mintavételt, valamint azt, hogy a hatóság az érintettet együttműködése hiányában is a mintavétel tűrésére kötelezhesse.
A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény módosítására az értékegybefoglalás intézményének alkalmazhatósága miatt került sor. A rendőrség a tulajdon elleni szabálysértés miatt indított eljárások során ellenőrizheti, hogy más rendőri szervnél folyik-e az eljárás alá vont személlyel szemben ugyanolyan cselekmény miatt előkészítő eljárás.

A közlekedésbiztonság érdekében szigorítja a jogalkotó a pontrendszert módosítva a közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvényt.

A módosítás meghatározza, hogy a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet folytató vállalkozásokat milyen dokumentációs kötelezettség terheli a rendőrség értesítése előtt, valamint garanciát nyújt arra, hogy az ilyen vállalkozások ellenszolgáltatás nélkül ne tudják tevékenységük egy részét a rendőri szervekkel végeztetni.

2011. évi LXXIV. törvény a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosítása a tanítási időkeretre vonatkozó jogi szabályozás hatályon kívül helyezéséről rendelkezik.

2011. évi LXXV. törvény a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről. A szabályozás célja a devizakölcsönzés által okozott problémák megoldása, másrészt a kényszerértékesítések ütemezett rendjének kialakítása. A devizahiteles kérheti a törlesztési árfolyam 36 hónapig, de legfeljebb később 2014. december 31-ig történő rögzítését. A kényszerértékesítés esetében a jogalkotó un. kényszerértékesítési kvótát határoz meg annak érdekében, hogy ne kerüljön egy időben a piacra indokolatlanul sok lakás.

2011. évi LXXVI. törvény a lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény, valamint a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosításáról. A jogszabály a társasházak gyakorlatához hasonlóan a lakásszövetkezetek esetében is szabályozza az együttélés normáit, a közgyűlési határozat megtámadásának módját a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelme esetén. Meghatározza a nem lakás céljára szolgáló helyiség-használat módjának megváltoztatásáról szóló társasházi törvény szerinti új szabályokat az Lszt.-ben (főszabály szerint nem kell a közgyűlés hozzájárulása), leírja a közgyűlés szabályos előkészítésének, a sürgős esetek meghatározásának, a megismételt közgyűlés idejének egyértelmű meghatározási szabályait, és megerősíti a fizetési fegyelmet.

2011. évi LXXVII. törvény a világörökségről a nemzetközi szabályozásnak való megfelelést, a világörökség védelmének finanszírozását teszi lehetővé. Meghatározza a világörökségekkel kapcsolatos általános kötelezettségeket, a világörökségek kezelésére vonatkozó szabályokat. Leírja a világörökségi kezelési terv tartalmi elemeit és a világörökségi gondokság mibenlétét.

2011. évi LXXVIII. törvény a Genfben, 2000. május 26. napján kelt, a Veszélyes Áruk Nemzetközi Belvízi Szállításáról szóló Európai Megállapodáshoz (ADN) csatolt Szabályzat kihirdetéséről és belföldi alkalmazásáról.

2011. évi LXXIX. törvény a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) „A” és „B” Melléklete 2011. évi módosításaival és kiegészítéseivel egységes szerkezetbe foglalt szövegének kihirdetéséről.

2011. évi LXXX. törvény a Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF) módosításáról Vilniusban elfogadott, 1999. június 3-án kelt Jegyzőkönyv C Függeléke 2011. évi módosításokkal és kiegészítésekkel egységes szerkezetbe foglalt szövegének kihirdetéséről.

2011. évi LXXXI. törvény az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról. A módosítások célja a Széll Kálmán Tervben foglaltak végrehajtása az egészségügyi ágazati törvényekben foglalt szabályozás pontosítása, korszerűsítése.

2011. évi LXXXII. törvény a sport támogatásával összefüggő egyes törvények módosításáról. A látvány-csapatsportot támogató adózó társasági adókedvezményt, illetve illetékkedvezményt vehet igénybe. Az tervezett intézkedések közül azok, amelyek az uniós szabályok alapján ún. állami támogatásnak minősülnek, az Európai Bizottság jóváhagyását követően léphetnek hatályba. A bizottsági engedély megszerzése érdekében szükséges az intézkedéscsomag módosítása. Hangsúly került az utánpótlás nevelésre és mód van támogatásra jogosult országos sportági szakszövetségek, amatőr és hivatásos sportszervezetek (klubok), utánpótlás nevelés fejlesztését végző közhasznú alapítványok képzési feladatainak támogatására.

 

Kormányrendeletek a vizsgált időszakban:

 

  • A Kormány 90/2011. (VI. 14.) Korm. rendelete az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet módosításáról. A rendelet értelmében a belügyminiszter 2011. július 1-től felelős lesz a közfoglalkoztatásért is. A módosítás meghatározza az e felelősségi körben gyakorlandó feladatokat.
  • A Kormány 91/2011. (VI. 14.) Korm. rendelete a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet módosításáról rendelkezik, melynek értelmében a 21§ hatályon kívül helyezése 2011. július 1-ről 2012. július 1.-re változik.
  • A Kormány 92/2011. (VI. 15.) Korm. rendelete A Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló 55/2011. (IV. 12.) Korm. rendeletet módosítja. Ennek értelmében a társkártya előállítási és kézbesítési költségeit – az eddig ingyenes első társkártya esetében is – a munkavállalóra hárítja.
  • A Kormány 93/2011. (VI. 21.) Korm. rendelete a Szervezetátalakítási alap jogcímcsoport előirányzat felhasználásának szabályairól szóló 20/2011. (III. 2.) Korm. rendeletet módosítja.
  • A Kormány 94/2011. (VI. 28.) Korm. rendelete egyes, a Belügyminisztérium feladatkörét érintő kormányrendeletek módosításáról. A rendelet módosítja a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény végrehajtásáról szóló 145/1999. (X. 1.) Korm. rendeletet, a magyar Nemzeti Kábítószer Adatgyűjtő és Kapcsolattartó Központ feladatainak ellátásával kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 28/2004. (II. 28.) Korm. rendeletet, a veszélyhelyzet kihirdetéséről és az ennek során teendő intézkedésekről szóló 245/2010. (X. 6.) Korm. rendeletet, és a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló 23/2011. (III. 8.) Korm. rendeletet.
  • A Kormány 95/2011. (VI. 28.) Korm. rendelete az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet módosításáról rendelkezik.
  • A Kormány 96/2011. (VI. 28.) Korm. rendelete az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet módosításáról. A rendelet értelmében a kiemelt jelentőségű különleges természetmegőrzési területnek jelölt területek köre bővült a Tiszaújvárosi ártéri erdőkkel, Gödöllői-dombság bővítésével, a Felső-Tisza bővítésével, a Hajósi-homokpuszta bővítésével és Kékhegyi lőtérrel.
  • A Kormány 97/2011. (VI. 29.) Korm. rendelete az ELI (Extreme Light Infrastructure) integrált európai kutatási nagyberendezés magyarországi megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról rendelkezik.
  • A Kormány 98/2011. (VI. 29.) Korm. rendelete a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény felsőoktatásban való végrehajtásáról és a felsőoktatási intézményekben történő foglalkoztatás egyes kérdéseiről szóló 53/2006. (III. 14.) Korm. rendelet módosításáról rendelkezik. a továbbiakban az Oktatási és Kulturális Minisztérium hivatalos lapja „Oktatási és Kulturális Közlöny”- ként a „Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ (KSZK)” pedig „Nemzeti Közigazgatási Intézet” –ként szerepel majd a Kormányrendeletben.
  • A Kormány 99/2011. (VI. 29.) Korm. rendelete a közúti közlekedéssel kapcsolatos egyes kormányrendeletek módosításáról. A módosítással érintett Kormányrendeletek a közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegések köréről, az e tevékenységekre vonatkozó rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, felhasználásának rendjéről és az ellenőrzésben történő közreműködés feltételeiről szóló 410/2007. (XII. 29.) Korm. rendelet, a közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 236/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet, az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet, és a közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegérő, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet.
  • A Kormány 100/2011. (VI. 29.) Korm. rendelete a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet és a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet módosításáról.
  • A Kormány 101/2011. (VI. 29.) Korm. rendelete a közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról szóló 375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet és a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek szociális földprogram megvalósítása céljából az önkormányzatok számára történő ingyenes tulajdonba vagy vagyonkezelésbe adásának szabályairól szóló 263/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet módosításáról rendelkezik.
  • A Kormány 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelete a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről rendelkezik. Meghatározza a személygépkocsi szerzési támogatás feltételeit mértékét, a személygépkocsi átalakítási támogatás szabályait. Meghatározza a közlekedési kedvezmények iránti jogosultság megállapításának feltételeit a támogatás felhasználásának lehetőségét. Szigorítja a kedvezmények, támogatások jogalap nélküli és rosszhiszemű igénybevételének szabályait.
  • A Kormány 103/2011. (VI. 29.) Korm. rendelete az ásványi nyersanyag és a geotermikus energia természetes előfordulási területének komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatáról.
  • A Kormány 104/2011. (VI. 29.) Korm. rendelete a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény végrehajtásáról szóló 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet módosításáról rendelkezik.
  • A Kormány 105/2011. (VI. 30.) Korm. rendelete a repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének, valamint a leszállóhely létesítésének és megszüntetésének szabályairól szóló 159/2010. (V. 6.) Korm. rendelet módosításáról rendelkezik, a 43. § (2a) alatt meghatározott „legkésőbb 2011.június 30-áig” szövegrész helyébe a „legkésőbb 2012. június 30-áig” szöveg lép.
  • A Kormány 106/2011. (VI. 30.) Korm. rendelete egyes egészségbiztosítási tárgyú kormányrendeletek táppénzzel kapcsolatos módosításáról rendelkezik. Többek között itt kerül kimondásra, hogy a táppénzen lévők soron kívül látják el.
  • A Kormány 107/2011. (VI. 30.) Korm. rendelete a látvány-csapatsport támogatását biztosító támogatási igazolás kiállításáról, felhasználásáról, a támogatás elszámolásának és ellenőrzésének, valamint visszafizetésének szabályairól rendelkezik.
  • A Kormány 108/2011. (VI. 30.) Korm. rendelete a felszámolók névjegyzékéről szóló 114/2006. (V. 12.) Korm. rendelet módosításáról szóló 275/2009. (XII. 3.) Korm. rendelet módosításáról szól.

(Feldolgozott Magyar Közlönyök: 2011/63.-2011/74)
 

  • kapcsolódó anyagok
ORSZÁGHÁZ
JOGALKOTÁS
KORMÁNYZAT
KÖZLÖNYFIGYELŐ