A Magyar Művészeti Akadémiáról

2011.07. 6. Jogi Fórum / dr. Nagy Csilla

Köztestületként működő Magyar Művészeti Akadémia létrehozását célozza az Országgyűlés előtt álló T/3485. számú törvényjavaslat. Az Akadémia szerteágazó tevékenységével, szellemi kisugárzásával a magyar művészet értékeinek megőrzését, az értékteremtést és az értékközvetítést szolgálná határon innen és túl.

A szabályozás hátterében az az elvárás húzódik, mely szerint a kultúra és – főként - a művészeti ágak képviselői egyre fontosabb szerepet töltsenek be a társadalom alakításában. A művészeti élet szabadsága és nyitottsága megköveteli, hogy az Akadémia működése során egyrészt közös akaratból bizonyos szervezetekkel együttműködjön, másrészt azonban más művészeti intézmények illetve az egyes művészek autonómiája érintetlen maradjon.

Az Akadémia jogállása

Az Akadémia az önkormányzás elvén alapuló köztestület, amely a művészettel – különösen az irodalommal, a zenével, a képző- és az iparművészettel, valamint az építészettel, a fotó-, a film-, az előadó-, a népművészettel –, továbbá a művészet elemzésével, támogatásával, oktatásával, hazai és nemzetközi bemutatásával, közkinccsé tételével és a magyar művészek képviseletével összefüggő országos közfeladatokat lát el. A Ptk. 65. §-a értelmében a köztestület önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkező szervezet, jogi személy, amelynek létrehozását törvény rendeli el. A köztestület a társadalmi szervezethez hasonlóan ún. személyegyesülés, amely közfeladatok – állami feladatkörbe illeszkedő feladatok – ellátására, személyek meghatározott csoportja számára biztosítja az önigazgatást.

A javaslat szerint az Akadémia véleményét a hazai művészeti életet, valamint a saját működésének feltételeit érintő jogszabályok, kormányzati programok vagy intézkedések előkészítése során ki kell kérni. Az Akadémia a közhasznú szervezetekről szóló törvény alapján közhasznú vagy kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősíthető.

Az Akadémia feladatai

Az Akadémia közfeladatai:

a) elősegíti a magyar és az egyetemes kultúra értékeinek érvényesülését, megóvását, új értékes alkotások megszületését,
b) figyelemmel kíséri a művészeti élet kérdéseit és meghatározó szellemi folyamatait, majd álláspontját, javaslatait a nyilvánosság elé tárja,
c) hozzájárul a magyar művészeti hagyomány gondozásához és közkinccsé tételéhez,
d) segíti a művészetoktatást és a művészképzést,
e) segíti a művészeti tárgyú tudományos tevékenységet,
f) pályázatok kiírásával, díjak és ösztöndíjak adományozásával ösztönzi a hazai művészeti életet,
g) támogatja a művészeti alkotások nyilvánosságra kerülését, különösen felolvasó ülések, kiállítások, zenei rendezvények, szakmai találkozók, konferenciák és viták megrendezésével; fórumot teremt a hazai művészeti élet számára,
h) támogatja az új összefüggéseket feltáró munkákat, illetve a szaktudományos és ismeretközlő kiadványok megjelentetését, szaktudományos és ismeretközlő kiadványokat ad ki,
i) művészeti könyvtárat és dokumentációs központot működtet,
j) részt vesz a magyar kulturális értékek nemzeti nyilvántartásának megvalósításában,
k) együttműködik a magyarországi országos művészeti szervezetekkel, valamint a Magyar Tudományos Akadémiával,
l) támogathatja a különböző művészeti ágak országos társadalmi szervezeteit,
m) jogszabály vagy egyedi megkeresés, felkérés alapján képviseli a művészeket közfeladat ellátásában közreműködő különböző döntés-előkészítő, véleményező és egyéb testületekben, szervezetekben,
n) együttműködik a határon túli magyar művészeti szervezetekkel, és külföldi, hasonló rendeltetésű intézményekkel,
o) gondoskodik a magyar művészeti élet alkotóinak személyes megbecsüléséről,
p) a különböző művészeti ágak művelése érdekében tagozatokat hoz létre és működtet.

Az Akadémia elnöke az Akadémia munkájáról kétévente beszámol az Országgyűlésnek, évente pedig tájékoztatja a Kormányt.

Az Akadémia szervezete és működése

Az Akadémia - közfeladatainak jellegéből adódóan - köztestület, így létrehozásához a legszükségesebb, garanciális elemeket törvényi szinten kell szabályozni. A működésére vonatkozó részletszabályok megalkotása a már létrejött Akadémia közgyűlésének feladata.

a.) A tagság

Az akadémiai tagság feltételrendszere, mint önkormányzati belső ügy, alapvetően alapszabályi keretek között rögzítendő. A Javaslat a tagság tekintetében a legalapvetőbb szabályokról rendelkezik, amikor meghatározza az egyes tagsági és az azokhoz kapcsolódó köztestületi jogot azzal, hogy alapvetően az Akadémia tagválasztási szabadságát érvényesíti, minimális, a minőségvédelmet biztosító tagfelvételi eljárásrend és létszámkorlátozással. Az Akadémia tagjai rendes, levelező, tiszteletbeli és pártoló tagok. Az Akadémia tagjait a közgyűlés választja közvetlen és titkos szavazás útján.

- Az Akadémia alakuló közgyűlését követően tagválasztásra köteles akként, hogy rendes tagjainak száma 2012. december 31-éig a 200 főt elérje. A rendes tagok a magyar művészeti életben kimagasló szellemi vagy alkotói teljesítményt felmutató művészek. Kimagasló szellemi vagy alkotói teljesítménynek minősül az adott művészeti ágban való széles körű társadalmi ismertség, illetve elismertség, így különösen
a) a művész vagy a mű igazolhatóan széles körű nyilvánosság előtt való megjelenése vagy
b) valamely állam vagy nemzetközi szervezet, kulturális, művészeti intézmény vagy civil szervezet által alapított, művészek számára, vagy művészek számára is adományozható elismerésben való részesülés.
- A közgyűlés a legfeljebb 200 fős rendes tagok mellett levelező tagokat választ.
- Tiszteletbeli taggá az elnökség ajánlása alapján kimagasló munkájáért hazai vagy nemzetközi szinten elismert közéleti személyiség választható.
- Pártoló taggá az Akadémia érdekében kimagasló szellemi vagy anyagi támogatást vállalt személy választható.
- Az Akadémia a művészeket összefogó magyarországi székhelyű társadalmi szervezetekkel együttműködési megállapodást köt (társult szervezetek).

A tagság egyéb feltételeiről és az ajánlás, valamint a választás részletes szabályairól az Akadémia Alapszabálya rendelkezik.

b.) A közgyűlés

A közgyűlés a legfőbb döntéshozó szerv, tagjai az Akadémia rendes tagjai, akik köztestületi jogaikat a közgyűlésen szavazati joguk útján gyakorolják. A közgyűlésen tanácskozási joggal részt vehetnek az Akadémia levelező, tiszteletbeli, valamint pártoló tagjai és a társult szervezetek képviselői. Az Akadémia szükség szerint, de évente legalább kétszer közgyűlést tart, amelyet az elnök hív össze.
Hasonlóan a gazdasági társaságokhoz közgyűlést kell tartani akkor is, ha ezt – a napirend megjelölésével – a rendes tagok egyötöde vagy a felügyelő testület írásban kezdeményezi. A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a rendes tagok több mint fele jelen van. A közgyűlés határozatait a jelenlevő rendes tagok több mint felének a szavazatával hozza, az Alapszabály elfogadásához és módosításához a közgyűlésen megjelent rendes tagok kétharmadának szavazata szükséges.

c.) Az elnökség

Két közgyűlés között az Akadémia döntéshozó testülete az elnökség azzal, hogy meghatározott ügyekben dönteni kizárólag a közgyűlés jogosult. Az elnökség két közgyűlés között hozott döntéseiről a közgyűlés számára beszámolni köteles.
Az elnökség tagjai az elnök, a két alelnök, a főtitkár és a közgyűlés által három évre választott négy rendes tag, illetve a tiszteletbeli elnök. Az elnökség – többek között - irányítja az Akadémia működését, előkészíti az éves programtervet és felügyeli annak végrehajtását, megtárgyalja az éves költségvetést és költségvetési beszámolót, gondoskodik a közgyűlés döntéseinek végrehajtásáról.

d.) A felügyelő testület

A köztestületi vagyonkezelés és a köztestület gazdálkodásának törvényességét, a vagyonkezelés és gazdálkodás során öttagú felügyelő testület ellenőrzi. A felügyelő testület egy tagját a kultúráért felelős miniszter, egy tagját az államháztartásért felelős miniszter, egy tagját az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter, egy tagját az Országgyűlés kulturális ügyekért felelős bizottsága nevezi ki és hívja vissza, egy tagját az Akadémia magyar állampolgárságú tagjai közül a közgyűlés választja és hívja vissza. A felügyelő testület tagjainak megbízatása öt évre szól.

Ha a felügyelő testület a feladatai ellátása során jogszabályt, az Alapszabályt, az Akadémia valamely testületének döntését vagy egyébként az érdekeit sértő körülményt észlel, tapasztal, az arra jogosult számára intézkedési javaslatot tesz, illetve jogosult – jogszabály vagy az Alapszabály megsértése esetén köteles – a napirend megjelölésével a közgyűlés összehívására.

Az elnök, az alelnök, a főtitkár és azok Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti közeli hozzátartozója nem lehet a felügyelő testület tagja. Az összeférhetetlenségi ok fennállásáról, illetve kinevezése esetén – az ok felmerülésétől számított tizenöt napon belüli - megszüntetés módjáról az érintett a kinevezése előtt köteles nyilatkozni.

e.) A tagozatok

Az Akadémia közfeladatai ellátását művészeti áganként szerveződő tagozatok segítik. A tagozat az Akadémia rendes és levelező tagjaiból áll.

f.) A tisztségviselők

Az Akadémia tisztségviselői az elnökség tagjai, továbbá a tagozatok vezetői. Az elnököt a magyar állampolgárságú rendes tagok közül három évre a közgyűlés választja, akit tisztségében a köztársasági elnök megerősít. Az Akadémia tevékenységét a közgyűlés határozatainak megfelelően és az Alapszabályban meghatározott módon az elnök irányítja. Az elnököt feladatai ellátásában – a határon túli magyar ügyekben, illetőleg a nemzetközi ügyekben – két, a közgyűlés által három évre a rendes tagok közül választott alelnök segíti. A főtitkárt – öt évre – a közgyűlés választja.

Az Akadémia gazdálkodása és vagyona

Az Akadémia a vagyonával önállóan gazdálkodik. A vagyon elidegenítéséről, megterheléséről, hasznosításáról, használatba adásáról a közgyűlés vagy az elnökség dönt, a közgyűlés által elfogadott vagyongazdálkodási irányelvek alapján.

Garanciális szabályként rögzíti a javaslat, hogy az Akadémia vagyonának hasznosítására kizárólag érvényes értékbecslés alapján kerülhet sor. Az Akadémia továbbá nyilvános pályázatot köteles kiírni, ha az érvényes értékbecsléssel megállapított forgalmi érték ingatlan esetében a 25 millió forintot, egyéb vagyonelem esetében az egy millió forintot meghaladja. Az Akadémia gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

A javaslat – elfogadása esetén - a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. Kötelezően előírja azonban, hogy a hatálybalépését követő 120 napon belül az Akadémiának alakuló közgyűlést kell tartania. Az alakuló közgyűlés előkészítésére nyolc tagú bizottság (Szervező Bizottság) alakul, amelynek két tagját a köztársasági elnök, két tagját a miniszterelnök, két tagját az Országgyűlés elnöke, két tagját az Országgyűlés kulturális ügyekért felelős bizottsága kéri fel a törvény hatályba lépését követő 15 napon belül. Az Akadémia alakuló közgyűlésén az 1992. január 31-én alapított Magyar Művészeti Akadémia társadalmi szervezet azon tagjai vehetnek részt, akik 2011. január 1-jén rendes tagjai voltak a társadalmi szervezetnek és megfelelnek a javaslatban meghatározott feltételeknek, és amennyiben erre irányuló szándékukat a törvény hatályba lépését követő 45 napon belül a Szervező Bizottság felhívására és részére írásban kinyilvánítják. Az alakuló közgyűlés dönt az Alapszabály elfogadásáról, megválasztja az elnököt, a két alelnököt, a főtitkárt, a közgyűlés által választandó egyéb elnökségi tagokat és a felügyelő testület egy tagját. Az első felügyelő testület tagjait a törvény hatálybalépését követő 120 napon belül kell kinevezni.


Források:
A T/3485. számú törvényjavaslat