Tuskot majdnem pajzsra emelték az Európai Parlamentben

2011.07. 7. BruxInfo

Némi túlzással, mint a Messiást, úgy fogadták az Európai Parlamentben szerdai elnökségi székfoglalója alkalmából Donald Tusk lengyel miniszterelnököt, aki a jelenlegi széthúzó tendenciákkal szembeszálló, Európát a nagyobb egység felé terelő soros elnökséget ígért beszédében.

Nyoma sem volt szerdán, a lengyel elnökség parlamenti debütálásán annak a paprikás, a házat politikai alapon megosztó hangulatnak, amellyel a képviselőtestület kedden búcsút vett a féléves magyar elnökségtől és a magyar kormány fejétől. Az Európai Parlament a kis létszámú euroszkeptikus frakciókat leszámítva tárt karokkal és nagy reményekkel fogadta Donald Tusk lengyel miniszterelnök székfoglalóját, aki arról biztosította a képviselőket, hogy az európai alapértékekért való kiállás és a válság hatására megroppant európai egység visszaállításának jegyében tevékenykedik majd az előttünk álló félévben.

A lengyel kormányfő beszédében rámutatott, hogy alapvetően két válasz lehetséges az EU-t hatalmába kerítő bizalmi válságra. Az egyik az Európától való elfordulás és nemzeti befelé fordulás, míg a másik az európai egységfolyamatok továbbvitele. A képviselők tapsától kísérve világossá tette, hogy a lengyel soros elnökség az egységesülő Európában véli felfedezni a megfelelő választ a kihívásra. „A legrosszabb válasz az lenne, ha visszavennénk Európából. A nacionalizmus és protekcionizmus mint válasz, a múltban mindig katasztrófához vezetett” – jelentette ki a történész diplomával rendelkező lengyel kormányfő. Tusk a szolidaritás megőrzésének fontosságát is hangsúlyozta. Szerinte a szolidaritás nem alamizsna, de aki segítségre szorul, azt támogatni kell a „jó tett helyébe jót várj” elv alapján.

A Schengenről szóló vitát hozta fel példaként arra, hogy Európa milyen dilemmával áll szemben. Ezzel kapcsolatban európai érdeknek nevezte a legfontosabb szabadságjogok megvédését, mint amilyen a személyek, áruk, a tőke és a szolgáltatások szabad mozgása. Síkra szállt a külső határok megerősítésével kapcsolatban és kilátásba helyezte, hogy az elnökség minden tőle telhetőt megtesz majd a külső határőrizeti ügynökség, a Frontex megerősítésére. „Nem az a védelem, ha a közösségen belül építünk határokat” – utalt a schengeni kormányzás reformjáról és a határellenőrzés átmeneti visszaállításának lehetőségéről szóló vitákra.

A lengyel elnökség alatt ugyancsak középpontban álló költségvetési vita kapcsán is megjegyezte, hogy a válságra adandó válasz több Európát, mélyebb integrációt és az európai intézmények megerősítését teszi szükségessé. Világossá tette ugyanakkor, hogy a több Európa nem több ideológiát kell, hogy jelentsen, hanem az emberek mindennapi életét befolyásoló gyakorlatias döntéseket.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy miközben Európában egyre több kétely merül fel az EU-val kapcsolatban, máshol csak álmodnak az itteni életkörülményekről. „Mindenki az EU-ba tart és nem fordítva. Ennél jobbat még senki nem talált ki. Azért jobb itt élni, mert ragaszkodunk az alapértékeinkhez” – fogalmazott. Görögországgal kapcsolatban is arra kérte az európaiakat, hogy ne csak a pénzügyi krízis optikáján tekintsenek a görögökre, jusson eszükbe az is, hogy Európa mit köszönhet Görögországnak és a görög demokráciának.

Donald Tusk a lengyel prioritások közül megemlítette a biztonságos Európát (katonai, élelmiszer és energiabiztonságot); a gazdasági növekedést és ezzel összefüggésben a belső piac kiteljesítését (például a még meglévő kereskedelmi akadályok lebontását) és a külvilág felé nyitottabb Európát. Utóbbival kapcsolatban jelezte, előrelépést vár az EU-hoz csatlakozni kívánó országok ügyében a félév alatt. Végül hangsúlyozta, hogy Lengyelország „optimizmust és lelkesedést adhat Európának”. „Új fejezetet nyithatunk az EU életében” – zárta beszédét a lengyel kormányfő.

José Manuel Barroso bizottsági elnök teljes bizalmáról biztosította a lengyel elnökséget. Fontosnak nevezte a mielőbbi megállapodást a Tanács és az EP között a gazdasági kormányzás megerősítéséről szóló hatos jogszabályi csomagról. Azt is elvárja az elnökségtől, hogy keretet adjon a többéves költségvetésről. Barroso külön is kitért a dán kormány döntésére, amellyel visszaállította a vámellenőrzéseket a bírálók szerint megsértve ezzel a schengeni szabályokat. A Bizottság elnöke elmondta, Dánia arról biztosította, hogy nem áll szándékában a szabályok áthágása és kész együttműködni a Bizottsággal. Jelezte, hogy Brüsszel intenzíven foglalkozik a kérdéssel és tanulmányozza a helyzetet. „A szabad mozgás korlátozása az európai projekt alapjait sodorja veszélybe” – figyelmeztetett Barroso.

A meghatározó frakciók vezetői félretéve az előző napi, magyar elnökségi értékelésen tapasztalt megosztottságot egyhangúlag és lelkesen üdvözölte Tusk beszédét és a lengyel elnökség irányvonalát. „Ha a következő hat hónapban azt az európai megközelítést alkalmazza majd, amit most Öntől hallottunk, akkor élvezni fogja a parlament támogatását” – hangsúlyozta Joseph Daul, az Európai Néppárt frakcióvezetője, aki az euroszkepticizmust az európai egyesülés rákfenéjének nevezte. Daul arra kérte a lengyel elnökséget és a Bizottságot, hogy világosan fogalmazzon a dán döntéssel kapcsolatban. „Talán jobb lenne, ha a dánokkal szemben vízumkötelezettséget vezetnénk be” – ismételte meg előző napi nyilatkozatát. „Ne féljen, az Ön oldalán állunk” – búcsúzott II. János Pál szavaival a néppárti politikus.

Martin Schulz a szocialisták és demokraták frakcióvezetője lengyelül üdvözölte a kormányfőt, majd leszögezte, hogy Európa egyes kormányok magatartása miatt szenved. Úgy vélte, hogy a szóban forgó kormányok azt hiszik, hogy a globális problémákat nemzeti szinten meg lehet oldani. „Ám Lengyelország más koncepciót képvisel és bár maga is szovjet megszállás alatt volt, nem hasonlítja össze Moszkvát Brüsszellel, ahogy azt az Ön elődje (a magyar miniszterelnök) tette” – vélekedett a német szociáldemokrata politikus. Schulz szerint „Európa nem veszett el, mert az európai gondolatot nem sikerült legyőzni, és ilyen elnökség mellett nem is fog sikerülni”.

Guy Verhofstadt, az európai liberálisok vezére úgy vélte, hogy a lengyel soros elnökségre tényleg kulcsfontosságú időszakban kerül sor. „Végre van egy európai politikai vezető, aki nem a nacionalizmus és populizmus irányába megy, ahogy számos kollégája” – folytatta az egykori belga kormányfő, aki arra bíztatta Varsót, hogy mondjon nemet minden olyan kísérletre, ami a belső határellenőrzés visszaállítására irányul.

Rebecca Harms, az európai zöldek társelnöke szerint Tusk beszédéből áradt az optimizmus, ami a mai időkben meglehetősen szokatlan. „Ritkán sikerült egy kormányfőnek ilyen jól megfogalmazni Európa gondolatát” – áradozott a zöldek vezetője, aki emlékeztetett rá, hogy Tusk elődje, a magyar kormányfő „előző nap a fejünkhöz vágott bizonyos dolgokat, amikor egyenlőségjelet vont Moszkva, Bécs és Brüsszel közé”. Harms egy zöld „new deal” mellett is síkra szállt, ami úgymond ellensúlyozná a költségvetési megszorításokat. Úgy vélte, hogy Lengyelország is sokat nyerne egy ilyen új programmal. A zöldpárti képviselő konkrétan nem említette meg, csak célzott a lengyel elutasító álláspontra az uniós emisszió-csökkentési cél 20-ról 25 százalékra emelésével kapcsolatban.

Ryszard Antoni Legutko, lengyel ellenzéki képviselő az Európai Konzervatívok és Reformerek nevében arra figyelmeztette Tuskot, hogy októberben választások lesznek és emiattt nem biztos, hogy az elnökség vége felé is ugyanaz a kormány lesz hivatalban (ezt azonban Varsóban cáfolták, mondván így is, úgy is ez a kormány viszi végig az elnökséget). Nigel Farage, az euroszkeptikusok szónoka szerint az európai politikai elit teljesen elszakadt a valóságtról. „Önök melyik bolygón élnek?” – tette fel a kérdést, üdvözölve azt, hogy – mint fogalmazott – „a dánok felrúgták Schengent”. 

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI PARLAMENT