Az Európai Bizottság kerülni fogja a tagjelöltek közötti különbségtételt a főbb megállapításokban november 13-án megjelenő éves országjelentésében. Ez az első alkalom, hogy tételesen foglalkoznak a bővítés várható költségkihatásaival, kizárva bármilyen újabb forrás bevonását.
Szintén elkerülik a küszöbönálló belső reformok összekapcsolását a csatlakozási folyamattal. A göteborgi EU-csúcson elfogadott bővítési menetrend megerősítését hozza majd az egyes országértékeléseket hagyományosan kiegészítő bizottsági összefoglaló jelentés. A 2002-es tárgyalásbefejezést és 2004-es taggá válást szorgalmazó megfogalmazás ugyanakkor mind a tíz, közeli EU-tagságot célul kitűzött tagjelöltre (Magyar-, Lengyel-, Cseh-, Észt- és Lettországra, Szlovákiára, Szlovéniára, Litvániára, Máltára és Ciprusra) egyaránt vonatkozik majd. A tavaly még nagy vihart kavart különbségtétel a gazdasági kritériumoknál eltűnik, és az értékelések e tekintetben is egységes képet fognak mutatni.
Jól értesült források szerint a jelöltek közötti eltérést igazából az lesz csak képes észrevenni, aki az országonkénti jelentés egyes szektorokra vonatkozó részeit is elolvassa és összeveti majd. Ez utóbbi alapján már Magyarországról sokkal kedvezőbb kép rajzolódik ki, mint mondjuk egyes balti tagjelöltekről. Az alapvető megállapításokat tekintve azonban ezek a különbségek kevésbé lesznek nyilvánvalóak. Bizottsági források megerősítették, hogy a mostani jelentés különösen nagy súlyt helyez majd az eddigi tárgyalások során vállalt kötelezettségek végrehajtásának ellenőrzésére. Brüsszelben ugyanis attól tartanak, hogy ha a mostani jelentés megerősíti mind a tíz tagjelölt várható tárgyalászárását, akkor ez utóbbiak esetleg idő előtt “kiengednek” a felkészülés érdekében folyó munkában.
