Lezárult a rendkívüli nyári ülésszak

2011.07.12. MTI

A választási törvény módosításáról, az alapvető jogok biztosáról és a vallásszabadságról szóló törvényjavaslatok záróvitájával, és zárószavazásával ért véget a Parlament hétfői ülése, és ezzel lezárult a rendkívüli nyári ülésszak.

Köztartozásnak minősülnek a médiahatóság által kiszabott bírságok

Több ponton változtatott a médiatörvényen az Országgyűlés, a jogszabály alapján kiszabott bírságok és a médiahatóságnak fizetendő díjak adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülnek.
Rogán Antal és Puskás Imre (Fidesz) javaslatának minősített többséget igénylő rendelkezéseit 256 igen szavazattal, 66 ellenében fogadta el az Országgyűlés.
A hírközlési tárgyú törvények módosításával a parlament egyszersmind meghatározta azokat a témaköröket, amelyekben a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökét rendeletalkotási jogkör illeti meg. Ebbe a körbe tartoznak a többi között a frekvenciafelosztás és a frekvenciasávok felhasználási szabályai, valamint a frekvenciahasználati jog átruházásának szabályai is.

Nem lesz érvényességi küszöb az időközi választások második fordulójában

Eltörölte a parlament az országgyűlési választások második fordulójára vonatkozó érvényességi küszöböt, így a 2014-ig tartandó időközi voksolások második fordulójában mindenképpen betöltik a megüresedett képviselői mandátumot, kivéve akkor, ha azonos számú szavazatot kapnak a jelöltek.
A fideszes Kósa Lajosnak és a KDNP-s Pálffy Istvánnak az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényt módosító javaslatát 269 igen, 49 nem szavazattal és 3 tartózkodás mellett fogadta el a Ház.
A kormánypárti képviselők indítványában a második választási forduló érvényességi küszöbének eltörlése kiterjed az általános választásokra, így a területi listás választásra is, ezt a kiterjesztést azonban pusztán az egységes joggyakorlat érdekében teszik, 2014-től ugyanis megváltozik a választási rendszer.

Létrehozta az egységes ombudsmani rendszert a parlament

A parlament hétfőn sarkalatos törvényben egységesítette az ombudsmani rendszert. A jövő évtől életbe lépő változtatások részeként a korábbi négy ombudsmant az alapvető jogok biztosa váltja, aki a hatóságok és a közszolgáltatást végző szervek mellett kivételesen cégeknél, bankoknál, vagy társadalmi szervezeteknél is folytathat eljárást.
A Ház 246 igen és 61 nem szavazattaé fogadta el az erről szóló előterjesztést, amely az új alaptörvény felhatalmazása alapján születhetett meg.
Az alapvető jogok biztosa az országgyűlési biztos, a kisebbségi biztos és a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának jogutódja lesz, munkáját pedig két helyettes segíti. A biztosok személye nem változik, az adatvédelmi ombudsman intézménye azonban megszűnik, feladatait hatóság veszi át.

Átalakul a közfoglalkoztatás, 90 napig jár az álláskeresési járadék

Átalakul a közfoglalkoztatás rendszere, az ellátottak az otthonuktól távoli közmunkát sem utasíthatják vissza, az álláskeresési járadék pedig legfeljebb három hónapig jár az Országgyűlés hétfői döntésével.
A parlament 251 igen szavazattal, 29 nem ellenében, 32 tartózkodással fogadta el Pintér Sándor belügyminiszter előterjesztését.
Eszerint az álláskeresési járadékot az eddigi 270 helyett legfeljebb 90 napig folyósítják majd (ezt fideszes képviselők javasolták, a kormány fél évben maximálta volna az ellátás időtartamát), egy nap folyósítási időhöz pedig öt helyett tíz nap jogosultsági idő szükséges ezután.
Álláskeresési segélyt a jövőben csak azok kaphatnak, akik a rájuk vonatkozó nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt évben váltak álláskeresővé.

Elfogadta a Ház az új egyházügyi törvényt

Elfogadta a Ház keddre virradó éjszaka az új egyházügyi törvényt, amelynek alapján tizennégy egyházat és vallásfelekezetet ismer el az Országgyűlés. A többi vallási közösség egyházzá nyilvánításáról a parlament kétharmados többséggel dönthet majd.
A KDNP-s politikusok jegyezte, ám a szavazás előtt néhány órával az alkotmányügyi bizottság által alapvetően átírt, a lelkiismeret és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek, vallási közösségek jogállásáról szóló javaslatot 254 igen szavazattal, 43 nem ellenében fogadták el a képviselők. A jelenlévő ellenzéki politikusok nemmel voksoltak.
Az indítvány értelmében az Országgyűlés a következő egyházakat ismeri el: Magyarországi Katolikus Egyház, Magyarországi Református Egyház, Magyarországi Evangélikus Egyház, Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség, Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség, Budai Szerb Ortodox Egyházmegye, Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus - Magyarországi Ortodox Exarchátus, Magyarországi Bolgár Ortodox Egyház, Magyarországi Román Ortodox Egyházmegye, Orosz Ortodox Egyház Magyar Egyházmegyéje, Magyar Unitárius Egyház Magyarországi Egyházkerülete, Magyarországi Baptista Egyház, Hit Gyülekezete.

Salamon László lett az alkotmányügyi bizottság elnöke

Az Országgyűlés döntése értelmében a kereszténydemokrata Salamon László váltja a parlament alkotmányügyi bizottságának elnöki székében a szeptembertől alkotmánybíróként dolgozó fideszes Balsai Istvánt. A megüresedett kormánypárti bizottsági helyet a független Pősze Lajos kapta.

Napirend utáni felszólalásra jelentkezett a Fideszes Balogh József, aki a tanyavilágért tett intézkedéseket sorolta fel.

Ezt követően - háromnegyed 1-kor - az elnöklő Jakab István lezárta az ülést, és ezzel véget ért a rendkívüli nyári ülésszak. Az őszi ülésszak első ülését szeptember 12-ére hívta össze. 

  • kapcsolódó anyagok
ORSZÁGHÁZ
TÖRVÉNYHOZÁS