Az eddiginél hatékonyabb és koncentráltabb védelmet kaphatnak az alapvető jogok

2011.07.13. kormany.hu

Az Országgyűlés július 11-én három olyan, a Kormány által, a közigazgatási és igazságügyi miniszter útján előterjesztett törvényt fogadott el, amelyek az Alaptörvény alapján a közjogi szervezetrendszer összhangjának megteremtésére irányulnak.

A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény elfogadásával az Országgyűlés első alkalommal hoz létre a legfőbb közjogi méltóságra, a nemzet egységét kifejező államfőre vonatkozó átfogó szabályozást. A törvény valamennyi, a köztársasági elnökhöz kapcsolódó, az Alaptörvényben nem rendezett kérdést magában foglalja, így kitér a megbízatás megszűnésének az Alaptörvényben nem szereplő eljárási kérdéseire, a köztársasági elnök javadalmazására, a munkaszervezetre, az elnök és hivatala elhelyezésére, az államfő személyi védelmére, valamint a volt köztársasági elnökök juttatásaira is.

A másik két elfogadott törvény új fejezetet nyit az ombudsmani jogvédelem történetében. Az alapvető jogok biztosáról szóló törvény az Alaptörvény alapján egységes biztosi rendszert hoz létre, az ombudsman a jövőben valamennyi alapjog tekintetében alapjogvédelmi tevékenységet lát el. Az alapvető jogok biztosának hatásköre egyesíti és – egyes, más alkotmányos szervek által is ellátott hatáskörökkel kapcsolatos párhuzamosságokat megszüntetve – egységesíti három korábbi országgyűlési biztos hatásköreit, emellett több vonatkozásban bővülnek is a biztos eljárási lehetőségei.

Egyebek mellett lehetőség nyílik arra, hogy az alapvető jogok biztosa az állami hatóságok és közszolgáltatást végző szervek mellett vizsgálatot folytasson hatóságnak nem minősülő szervezeteknél is (pl. cégek, bankok, társadalmi szervezetek), ha feltehető, hogy súlyos alapjogsérelem áll fenn, és az természetes személyek nagyobb csoportját érinti.

Az Országgyűlés az alapvető jogok biztosa munkájának segítésére két szakosított helyettest választ: egyikük a Magyarországon élő nemzetiségek jogaival, másikuk a jövő nemzedékek érdekeivel foglalkozik. A helyettesek a két speciális terület védelmének megvalósítása érdekében az alapvető jogok biztosának munkáját segítő, szakosított feladatokat látnak el. Ez biztosítja a jövőben, hogy az alapvető jogok biztosának tevékenységében a Magyarországon élő nemzetiségek jogai és a jövő nemzedékek érdekei fokozott hangsúlyt kapjanak.

A parlamenti vita során a törvényben tovább erősödött az alapjogvédelem szintje: egyrészt több szervre is kiterjedhetnek az ombudsman vizsgálati jogosítványai, másrészt az alapvető jogok biztosa speciális környezetvédelmi hatásköröket kapott annak érdekében, hogy a jövő nemzedékek érdekeinek védelme minél hatékonyabban valósulhasson meg.

Az új törvényi szabályozás alapján az eddiginél hatékonyabb és koncentráltabb védelmet kaphatnak az alapvető jogok, és Magyarország az alapvető jogok biztosának új struktúrájú intézményét jelölve jó esélyekkel pályázhat az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosságánál a legmagasabb szintű nemzeti emberi jogi intézményi státusz elnyerésére.

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény alapján a személyes adatok védelmével és az információszabadsággal összefüggő feladatokat 2012. január 1-jétől – az Alaptörvényben foglaltaknak megfelelően – az adatvédelmi biztos helyett a teljes függetlenséget élvező Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság látja el. E hatóság vezetőjének kinevezési rendje európai mintákat követ, lényegileg azonos megoldást követ Ausztria és Hollandia, valamint egyes skandináv államok is hasonló szabályozást alkalmaznak.

A hatóság számára az elfogadott törvény új jogi eszközöket is a rendelkezésére bocsát a hatékonyabb jogvédelem elősegítése érdekében, így például, amellett, hogy megőrzi a hatályos szabályozás szerinti – ombudsmani típusú – vizsgálat lefolytatásának lehetőségét, a hatóság érdemi hatósági jogosítványokat kap, melynek körében a jogsértő adatkezelőkkel szemben, az eddigiektől eltérően, akár 10 millió forintig is terjedő bírságot is kiszabhat. A közérdekű adatok megismerésére vonatkozó általános szabályok körében az elfogadott törvény főbb vonalaiban követi a hatályos szabályozást úgy, hogy – az információs társadalom teremtette új környezetbe illeszkedve – annak a jogalkalmazás során felmerült hiányosságait korrigálja. 

  • kapcsolódó anyagok
ADATVÉDELEM
ALKOTMÁNYJOG
ORSZÁGHÁZ
ADATVÉDELMI BIZTOS
ALAPJOGOK
TÖRVÉNYHOZÁS