Az alapvető jogok biztosáról - A T/3585. számú törvényjavaslatról

2011.07.14. Jogi Fórum / dr. Nagy Csilla

Egy jogállam egyik tartalmi ismérve az alapvető jogokat biztosító garanciarendszer kiépítése. E garanciák közé tartozik az alapvető jogok védelmét célzó – kizárólag az Országgyűlésnek felelős – biztos intézménye.

Magyarország Alaptörvénye az alapvető jogok hatékony, egységes szemléletű és legteljesebb védelmének megteremtése érdekében egységes ombudsmani rendszert alakított ki, amelynek törvényi szintű szabályait a javaslat tartalmazza, amely az elmúlt tizenöt év tapasztalatait egyesíti az ombudsman típusú jogvédelemben megfigyelhető folyamatokkal, valamint az Alaptörvény vonatkozó rendelkezéseinek végrehajtását szolgálja.

1. Az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek feladat- és hatásköre

Az alapvető jogok biztosa – az Alaptörvényben meghatározottak szerint - alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki kezdeményezheti. Az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez.

Emellett független, nemzeti megelőző, illetve ellenőrző jogvédelmi mechanizmusként jár el, ha erre nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettség teljesítése érdekében kijelölik. Az alapvető jogok biztosa tevékenysége során megkülönböztetett figyelmet fordít a gyermekek jogainak, a jövő nemzedékek érdekeinek, a nemzetiségek jogainak, és a leginkább veszélyeztetett társadalmi csoportok jogainak a védelmére. A helyettesek a jövő nemzedékek érdekeinek, valamint a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét látják el.

A biztos az alapvető jogokkal összefüggő, Magyarországon történt jogsértésekről statisztikai kimutatást készít.

2. Az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek megbízatása és megválasztása

Az alapvető jogok biztosát és helyetteseit az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával hat évre választja. Az alapvető jogok biztosa és helyettesei egyszer újraválaszthatóak.

Alapvető jogok biztosának és helyettesének minden olyan jogász végzettségű, az országgyűlési képviselők választásán választható magyar állampolgár megválasztható, aki kiemelkedő tudású elméleti vagy legalább tízévi szakmai gyakorlattal rendelkezik, harmincötödik életévét betöltötte, és az alapvető jogokat érintő eljárások lefolytatásában, felügyeletében vagy tudományos elméletében – a helyettesek esetében a szakterülethez igazodó - jelentős tapasztalatokkal rendelkezik.

Az alapvető jogok biztosának és helyettesének a megbízatása összeegyeztethetetlen minden más állami, önkormányzati, társadalmi és politikai tisztséggel vagy megbízatással, nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet sem.

 

3. Az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek jogállása

Az alapvető jogok biztosa eljárása során független, csak a törvénynek van alárendelve, tevékenységével összefüggésben nem utasítható. Az alapvető jogok biztosát és helyettesét az országgyűlési képviselővel azonos mentelmi jog illeti meg. A biztos eljárása során felvilágosítást vagy vizsgálat lefolytatását kérheti a vizsgált hatóságtól, részt vehet közmeghallgatáson, helyszíni ellenőrzést folytathat, a vizsgált hatóság helyiségeibe beléphet, az iratokba betekinthet, illetve a vizsgált hatóság munkatársait meghallgathatja. Egyes szervek sajátos jellegére tekintettel a javaslat speciális szabályokat állapít meg a belépésre, illetve az adatok megismerésére vonatkozóan. Garanciális szabály, hogy a válaszadásra és nyilatkozattételre felhívott személyeknek meghatározott esetekben joguk van a válaszadás megtagadására.

Az alapvető jogok biztosa az Országgyűlésnek évente - a tárgyévet követő év március 31-ig –beszámol. Az Országgyűlés a beszámolót benyújtásának évében megtárgyalja. Az alapvető jogok biztosának a beszámolóját az országgyűlési határozathozatalt követően az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) honlapján közzé kell tenni.

4. Az alapvető jogok biztosának eljárása és intézkedései

A javaslat a jelenlegi szabályoknál pontosabban írja körül a biztos feladatait. E szerint az alapvető jogok biztosához bárki fordulhat, ha megítélése szerint közigazgatási szerv, helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, kötelező tagság alapján működő köztestület, a Magyar Honvédség, rendvédelmi szerv, közigazgatási jogkörben eljáró egyéb szerv e jogkörében, nyomozó hatóság, közjegyző, megyei bírósági végrehajtó, önálló bírósági végrehajtó vagy közszolgáltatást végző szerv (a továbbiakban együttesen: hatóság) tevékenysége vagy mulasztása a beadványt tevő személy alapvető jogának a megsértésével vagy annak közvetlen veszélyével visszásságot okozott, feltéve, hogy a rendelkezésre álló közigazgatási jogorvoslati lehetőségeket — ide nem értve a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát — már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.

Az alapvető jogok biztosa a nyomozó hatóságok, a rendvédelmi szervek, valamint a rendvédelmi feladatot ellátó szervek által végrehajtott kényszerintézkedések vizsgálata során a kényszerintézkedések végrehajtásának módját és körülményeit vizsgálhatja. Ugyanakkor a tervezet taxatívan felsorolja, hogy az alapvető jogok biztosa mely szervek tevékenységét nem vizsgálhatja. Ezek az Országgyűlés, a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék, a bíróság, az ügyészség, valamint a választási szervek.

Az alapvető jogok biztosa a hatóságok tevékenysége során felmerült, az alapvető jogokkal kapcsolatos visszásság megszüntetése érdekében hivatalból eljárást folytathat. Ha az ügyben jogerős közigazgatási határozat született, az alapvető jogok biztosához ennek közlésétől számított egy éven belül lehet beadvánnyal fordulni. Az alapvető jogok biztosának abszolút időbeli korlátja az 1989. október 23. (kizárólag ezen időpontot követően indult eljárásokra terjed ki a biztos vizsgálati lehetősége).

A tervezet rögzíti, hogy az alapvető jogok biztosához fordulása miatt senkit sem érhet hátrány. Ehhez igazodó szabály szerint a beadványt benyújtó személy kilétét az alapvető jogok biztosa csak akkor fedheti fel, ha ennek hiányában a vizsgálat nem lenne lefolytatható, de a beadványt benyújtó személy kérése ellenére kilétét az alapvető jogok biztosa nem fedheti fel.

Az alapvető jogok biztosának eljárása ingyenes, a vizsgálat költségeit a Hivatal előlegezi és viseli.

5. Az alapvető jogok biztosának vizsgálata

Az alapvető jogok biztosa vizsgálatainak lefolytatása érdekében a vizsgált hatóság, illetve a hatóságnak nem minősülő szervezet vagy személy, valamint a vizsgálattal nem érintett hatóság egyaránt közreműködésre köteles. Az alapvető jogok biztosa az általa vizsgált ügyben a közreműködésre köteles szervezettől vagy személytől, illetve a szervezet munkatársától írásbeli magyarázatot, nyilatkozatot, felvilágosítást vagy véleményt kérhet. Ha a közreműködésre kötelezett szervezet vagy személy a közreműködéssel kapcsolatos kötelezettségét megalapozott indok nélkül nem vagy késedelmesen teljesíti, az alapvető jogok biztosa e tényt jelentésében rögzíti, és azt az éves beszámolójában külön kiemeli.

Az alapvető jogok biztosa az általa lefolytatott vizsgálatról jelentést készít, amely tartalmazza a feltárt tényeket, az ezeken alapuló megállapításokat és következtetéseket. A biztos jelentése nyilvános. A nyilvánosságra hozott jelentés azonban nem tartalmazhat személyes adatot, minősített adatot, a törvény által védett és hivatás gyakorlásához kötött titkot.

6. Az alapvető jogok biztosának intézkedései

Ajánlás:

Ha az alapvető jogok biztosa a lefolytatott vizsgálat alapján arra a megállapításra jut, hogy az
alapvető jogokkal kapcsolatos visszásság fennáll, annak orvoslására — a vizsgált hatóság egyidejű tájékoztatása mellett — ajánlást tehet a vizsgált hatóság felügyeleti szervének. A felügyeleti szerv az ajánlás tekintetében kialakított érdemi állásfoglalásáról, illetve a megtett intézkedésről az ajánlás kézhezvételétől számított harminc napon belül értesíti az alapvető jogok biztosát. Ha a felügyeleti szerv az ajánlásban foglaltakkal nem értett egyet, az erre vonatkozó közlés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül az alapvető jogok biztosa tájékoztatja a felügyeleti szervet az ajánlás fenntartásáról, módosításáról vagy visszavonásáról. Ha az alapvető jogok biztosa az ajánlást módosítja, azt a megteendő intézkedések szempontjából új ajánlásnak kell tekinteni. Ha a vizsgált hatóságnak nincs felügyeleti szerve, az alapvető jogok biztosa a vizsgált hatóság számára tesz ajánlást.

Orvoslás kezdeményezése:

Ha a rendelkezésre álló adatok szerint az alapvető jogokkal kapcsolatos visszásságot a vizsgált hatóság saját hatáskörben meg tudja szüntetni, az alapvető jogok biztosa kezdeményezheti a vizsgált hatóság vezetőjénél a visszásság orvoslását. Az ilyen kezdeményezés rövid úton – távbeszélőn, szóban vagy elektronikus levélben – is történhet, ez esetben a kezdeményezés időpontját, módját és lényegét az ügyiraton kell rögzíteni. A vizsgált hatóság a kezdeményezés tekintetében kialakított érdemi állásfoglalásáról, illetve a megtett intézkedésről a kezdeményezés kézhezvételétől számított harminc napon belül tájékoztatja a biztost. Ha a vizsgált hatóság a kezdeményezéssel nem ért egyet, a kezdeményezés kézhezvételétől számított harminc napon belül köteles azt véleményével ellátva felügyeleti szervéhez felterjeszteni. A felügyeleti szerv a felterjesztés kézhezvételétől számított harminc napon belül köteles állásfoglalásáról, illetve a megtett intézkedésről az alapvető jogok biztosát értesíteni. Az alapvető jogok biztosa arról értesíti a felügyeleti szervet, hogy a kezdeményezést változatlan vagy módosított formában ajánlásként tartja-e fenn.

Törvényességi felügyeleti eljárás:

Az alapvető jogok biztosa a feltárt alapvető joggal összefüggő visszásság orvoslása érdekében a legfőbb ügyész útján törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezhet. Az illetékes ügyész a törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezésével kapcsolatos álláspontjáról, esetleges intézkedéséről hatvan napon belül értesíti az alapvető jogok biztosát.

Speciális szervek megkeresése:

Az alapvető jogok biztosa az Alkotmánybíróságról szóló törvényben meghatározottak szerint az Alkotmánybírósághoz fordulhat. Ha a biztos vizsgálata során bűncselekmény, szabálysértés, illetve fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúját észleli, büntetőeljárást, szabálysértési illetve fegyelmi eljárást kezdeményez az annak megindítására jogosult szervnél. Ha az alapvető jogok biztosa vizsgálata során a személyes adatok védelméhez, illetve a közérdekű vagy a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez való joggal összefüggő visszásságot észlel, bejelentéssel fordul a Hivatalhoz.

Javaslattétel:

Ha az alapvető jogok biztosa álláspontja szerint a visszásság valamely jogszabály vagy közjogi szervezetszabályozó eszköz felesleges, nem egyértelmű rendelkezésére, illetve az adott kérdés jogi szabályozásának hiányára vagy hiányosságára vezethető vissza, a visszásság jövőbeni elkerülése érdekében javasolhatja a jogalkotásra vagy a közjogi szervezetszabályozó eszköz kiadására jogosult szervnél jogszabály vagy közjogi szervezetszabályozó eszköz módosítását, hatályon kívül helyezését vagy kiadását, illetve a jogszabály előkészítőjénél jogszabály előkészítését. A megkeresett szerv állásfoglalásáról, illetve esetleges intézkedéséről hatvan napon belül értesíti az alapvető jogok biztosát. Ha a vizsgált hatóság vagy felügyeleti szerve az érdemi állásfoglalás kialakítását, és az annak megfelelő intézkedés megtételét elmulasztja, vagy az alapvető jogok biztosa az állásfoglalással, a megtett intézkedéssel nem ért egyet, az ügyet az éves beszámoló keretében az Országgyűlés elé terjeszti és kérheti, hogy azt az Országgyűlés vizsgálja ki.

Kivételes vizsgálat:

Ha a beadvány alapján feltehető, hogy a hatóságnak nem minősülő szervezet tevékenysége vagy mulasztása természetes személyek nagyobb csoportjának alapvető jogait súlyosan sérti, az alapvető jogok biztosa kivételesen eljárhat. A kivételes vizsgálat lefolytatása érdekében a hatóságnak nem minősülő szervezet együttműködésre köteles. Az alapvető jogok biztosa a hatóságnak nem minősülő szervezettől – a kivételes vizsgálat lefolytatása céljából - írásbeli magyarázatot, nyilatkozatot, felvilágosítást vagy véleményt kérhet.

7. Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala

Az alapvető jogok biztosa feladataival kapcsolatos ügyvitel és előkészítés teendőit a Hivatal látja el. A Hivatalt az alapvető jogok biztosa irányítja, és a főtitkár vezeti. A főtitkár felett a munkáltatói jogokat az alapvető jogok biztosa gyakorolja. A Hivatalban foglalkozott köztisztviselőt a biztos nevezi ki és menti fel, a munkáltatói jogokat egyebekben felette a főtitkár gyakorolja.

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának és a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának jogutódja az alapvető jogok biztosa. E törvény hatálybalépésekor hivatalban lévő biztosok tisztségének elnevezése alapvető jogok biztosára változik. A Hivatal az Országgyűlési Biztos Hivatalának jogutódja.

A tervezet az Alaptörvénnyel egyidejűleg, 2012. január 1-jén lép hatályba.

Források:

1.A T/3585. számú tvjavaslat
2.Magyarország Alaptörvénye
3.A személyes adatok védelméről a közérdek adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény