Összefoglaló - Lezárult a rendkívüli nyári ülésszak

2011.07.15. Jogi Fórum

A parlament hétfői ülésén elfogadták a honvédelmi és a közbeszerzési törvényt, sarkalatos törvényben rögzítették a köztársasági elnök jogállását, bűncselekménnyé minősítették a sporthuliganizmust, megszavazták a chipsadót és döntöttek a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság felállításáról. Az Országgyűlés szeptember 12-én folytatja munkáját.

A parlament hétfői ülésén elfogadták a honvédelmi és a közbeszerzési törvényt, sarkalatos törvényben rögzítették a köztársasági elnök jogállását, bűncselekménnyé minősítették a sporthuliganizmust, megszavazták a chipsadót és döntöttek a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság felállításáról. Az Országgyűlés szeptember 12-én folytatja munkáját.

Rendeletben határozhatja meg a kormány a bruttó 300 ezer forint alatt keresők nettó munkabérének megőrzéséhez szükséges béremelés elvárt mértékét. Azok a vállalatok, amelyek a béremelést nem hajtják végre, nem tehetnek ajánlatot közbeszerzési eljárásban, nem kaphatnak támogatást a központi költségvetésből és az elkülönített állami pénzalapokból. Az Országgyűlés 244 szavazattal, 86 ellenében, egy tartózkodás mellett fogadta el az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző törvények módosítását, amelyet hat kormánypárti képviselő kezdeményezett.

A módosítással a munkaügyi ellenőrzés a jövőben arra is kiterjedhet, hogy a béremelés elvárt mértékét a cégek teljesítették-e. Ugyanakkor nem állapítható meg mulasztás, ha a munkáltató igazolja, hogy az érintett munkavállalók legalább kétharmadának bérét az elvárt mértékben megemelte. A törvény 2012. január 1-jén lép hatályba és két évig marad érvényben úgy, hogy hatályon kívül helyezése nem érinti a jogsértés megállapításáról hozott határozatok miatti jogkövetkezmények végrehajtását.

Köztestületté válik a Magyar Művészeti Akadémia

A Magyar Művészeti Akadémia köztestületté válik, miután a képviselők 296 igen szavazattal, 48 nem szavazat mellet mellett elfogadták a Magyar Művészeti Akadémia köztestületként való működéséről szóló törvényjavaslatot. A jogszabály értelmében a köztársasági elnök is megerősíti majd tisztségében a Magyar Művészet Akadémia (MMA) elnökét. A művészeti akadémiát rendes, levelező, tiszteleti és pártoló tagok alkotják. A testület közgyűlésében legfeljebb 200 rendes tag lehet. A művészeti akadémia a központi költségvetésben önálló fejezetet alkot. A törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, ezt követően 120 napon belül kell az MMA alakuló közgyűlését megtartani. Ezen az 1992. január 31-én alapított Magyar Művészeti Akadémia társadalmi szervezet tagjai vehetnek részt, ha ezen szándékukat kinyilvánítják.

Elfogadták az új honvédelmi törvényt

A képviselők elfogadták a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló új törvényt is. A sarkalatos jogszabály az új alaptörvénnyel egy időben, 2012. január elsején lép életbe. A képviselők 295 igen szavazattal, 46 nem ellenében fogadták el az új jogszabály minősített többséget igénylő részeit, míg a további, egyszerű többséget igénylő rendelkezések ugyanennyi igen voks mellett 47 ellenszavazatot kaptak.

Az új honvédelmi törvény egyebek mellett az önkéntes tartalékosi rendszer fenntartásának, a fegyver nélküli katonai szolgálat visszaállításának, valamint a polgári védelmi kötelezettség kettős célú teljesítésének jogi kereteit alakította ki. Az új jogszabály szerint nem hívható be katonai szolgálatra - mások mellett - az a hadköteles, aki 18. életévét még nem töltötte be, katonai szolgálatra alkalmatlan, vagy aki saját háztartásában legalább három kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik. Ugyancsak felmentést kap a szolgálat alól, aki a vele közös háztartásban élő kiskorú gyermekét egyedül tartja el, vagy az a hadköteles, aki már a megelőző évben betöltötte 40. életévét.

Sarkalatos törvénybe foglalták a köztársasági elnök jogállását

Kétharmados többséggel sarkalatos törvénybe foglalta az Országgyűlés a köztársasági elnök jogállását. Az új szabályozás értelmében az államfőnek - a parlamenti képviselőkhöz hasonlóan - évente vagyonnyilatkozatot kell benyújtania a Háznak. A parlament 271 igen szavazattal, 75 nem ellenében fogadta el a kormány által benyújtott, az új alaptörvényhez illeszkedő előterjesztés minősített többséget igénylő részét, míg a fennmaradó rendelkezések 273 igen és 40 nem szavazatot kaptak, 37 tartózkodás mellett. A jövő év január 1-jén életbe lépő sarkalatos törvény egyebek mellett rendelkezik az államfő tiszteletdíjának, személyi védelmének, valamint lemondásának és tartós akadályoztatásának, illetve hivatalának részletszabályairól.

Átalakulhat a Kossuth tér, költöznie kell a kormánynak

A parlament döntése értelmében 2014. május 31-ig át kell alakítani a budapesti Kossuth Lajos teret, amely így visszakaphatja 1944 előtti "képzőművészeti arculatát", a kormánynak pedig ugyaneddig az időpontig ki kell költöznie az Országház épületéből. Az ezt rögzítő országgyűlési határozati javaslatot 253 igen, 92 nem szavazattal és egy tartózkodás mellett fogadta el a Ház. Az előterjesztésről történő szavazás előtt a képviselők név szerinti szavazással elutasították a Jobbik azon módosító indítványát, amely belefoglalta volna a javaslatba az Országház északi végénél lévő Károlyi Mihály-szobor és a Szabadság téri szovjet emlékmű mielőbbi eltávolítását.

Változnak a földügyi törvények

A Nemzeti Földalap a kincstári vagyon része, a kisajátított földek nem kerülnek automatikusan a Nemzeti Földalapba - egyebek mellett ezt tartalmazza a földügyi tárgyú törvények módosítása, amelyet hétfőn fogadott el a parlament. A törvényt a parlament mezőgazdasági bizottsága nyújtotta be és augusztus 1-jén lép hatályba. Az Országgyűlés 306 igen szavazattal, 37 ellenében hagyta jóvá azt, az indítványt csak az MSZP frakciója nem támogatta. A jogszabály alapján a Nemzeti Földalap felett a tulajdonosi jogokat az agrárpolitikáért felelős miniszter gyakorolja, de nem közvetlenül, hanem a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) útján. Polgári jogviszonyokban - így polgári perben is - az államot az NFA képviseli.

Szigorúbban büntetik a futballhuligánokat

Két évig tartó szabadságvesztéssel sújthatók szeptembertől a futballhuligánok, a sportrendezvényekről nemcsak a helyszínen, hanem az odautazás, illetve a hazaút alatt randalírozókat is kitilthatják - döntött az Országgyűlés, bűncselekménnyé nyilvánítva a sporthuliganizmust. Pintér Sándor belügyminiszter előterjesztésének minősített többséget igénylő rendelkezéseit a kormánypártok támogatásával, 250 igen szavazattal, 91 nem ellenében fogadta el a parlament. A büntető törvénykönyv (Btk.) módosításával két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, aki sportrendezvényen a létesítmény nézőktől elzárt területére jogosulatlanul belép - azaz például beszalad a pályára -, vagy oda bármit bedob. Három évig terjedő büntetés jár, ha a rendbontást csoportosan, felfegyverkezve vagy különös visszaesőként követik el. A változások legtöbbje szeptember 1-jén lép hatályba.

Szeptembertől fizetendő a chipsadó

Szeptembertől népegészségügyi termékadót, ismertebb nevén chipsadót vezetett be az Országgyűlés a magas cukor-, só-, szénhidrát- vagy koffeintartalmú ételekre, italokra, így a 25 százaléknál kevesebb gyümölcstartalmú üdítőkre, az energiaitalokra, az előrecsomagolt süteményekre, a sós snackekre, valamint az ételízesítők egy részére. A fideszes Font Sándor és Kovács József törvényjavaslatát 255 igen szavazattal, 54 ellenében, 36 tartózkodás mellett fogadta el a Ház. Az adó mértéke az érintett üdítőitalok esetében 5, energiaitaloknál 250 forint literenként, az előrecsomagolt cukrozott sütemények esetében 100, snackeknél és ételízesítőknél 200 forint kilogrammonként. Az adót a terméket belföldön első alkalommal értékesítő személynek vagy szervezetnek, vagyis a termék gyártójának, külföldi termék esetén pedig az azt belföldön elsőként értékesítőnek kell megfizetnie. A törvény szeptember elsején lép hatályba.

Elvonták a stabilitási tartalék részeként zárolt összegeket

Az idei költségvetés módosításával végleg elvonták a stabilitási tartalék részeként korábban zárolt összegeket, 182,1 milliárd forinttal csökken a költségvetési fejezetek ez évi előirányzata; a tervezett hiány mértékét nem érinti a zárolás. Az Országgyűlés hétfőn 244 igen és 82 nem szavazat mellett fogadta el a 2011. évi költségvetés módosítását. A nemzetgazdasági miniszter által előterjesztett javaslat indoklása szerint az évközi gazdasági folyamatok áttekintése során világossá vált, hogy az adóbevételek elmaradhatnak a tervezettől, ezen felül egyes kiadási előirányzatok teljesülése is meghaladhatja a költségvetési törvényben jóváhagyott összeget. Az előterjesztés indoklásából az derül ki, hogy az áfából 69, az evából 16, a társasági adóból 84, az illetékekből 6,6 milliárd forinttal kevesebb folyik be idén a vártnál, ez összesen 175,6 milliárd forint.

Januártól új közbeszerzési törvény lép hatályba

A parlament elfogadta az új, a jelenleginél rövidebb, a részletszabályokat mellőző, közbeszerzési törvényt. A Közbeszerzések Tanácsának neve Közbeszerzési Hatóságra változik, de azt egy módosító indítvánnyal nem kormányhivatalként határozzák meg, hanem az Országgyűlés alá rendelik. A törvényt a Ház 250 igennel, 88 nem ellenében szavazták meg. A jogszabály bevezetőben kiemeli, hogy az ajánlatkérők, illetve a gazdasági szereplők - az ajánlattevők - jóhiszeműen, tisztességesen kötelesek eljárni, és a jogaikat csak rendeltetésszerűen gyakorolhatják. Közbeszerzést lehet, illetve kell kiírni árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatás megrendelésére, továbbá építési- és szolgáltatási koncesszióra. Nem kell alkalmazni a törvényt azoknál a beszerzéseknél, amelyek az ország biztonságát érintik.

Szabályozott ingatlanbefektetési társaságok alakulhatnak

Szabályozott ingatlanbefektetési társaságok (szit) jöhetnek létre az Országgyűlés hétfői döntésével. A csak nyilvános részvénytársaságként működtethető társaságoknak sem társasági, sem helyi adót nem kell fizetniük, csak tulajdonosai adóznak az osztalék és az árfolyamnyereség után. A fideszes Rogán Antal, Mengyi Roland és Manninger Jenő előterjesztését 264 igen szavazattal, 54 nem ellenében fogadta el a Ház. A törvény értelmében a szit a kis- és nagybefektetőktől összegyűjtött pénzügyi forrásokat elsősorban magyarországi bejegyzésű kereskedelmi és lakóingatlanokba fekteti azért, hogy az ingatlanokat hasznosítsa, illetve szükség esetén fejlessze. Az indoklás szerint a társaságok létrejötte segítheti, hogy Magyarország a régió pénzügyi szolgáltató központjává váljon.

Büntethető a személyes adatokkal való visszaélés

Az Országgyűlés döntött az adatvédelmi ombudsman helyébe lépő Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság felállításáról is, amely a jövő évtől akár tízmillió forintig terjedő bírsággal is sújthatja a személyes adatokkal történő visszaélést. A képviselők 257 igen szavazattal, 66 nem ellenében fogadták el az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényjavaslat minősített többséget igénylő részeit, míg a további rendelkezések 256 igen és ugyancsak 66 nem szavazat után léphetnek életbe.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium korábban azt közölte, kiszámítható jogvédelmet, valamint követhető szabályokat és hatékony működést vár a változtatásoktól; az adatvédelmi biztosi poszt megszüntetését pedig egyebek mellett azzal indokolta, hogy a hatóság az ombudsmannál hatásosabban léphet fel a jogsértések kivizsgálásában és szankcionálásában.

Köztartozásnak minősülnek a médiahatósági bírságok

Több ponton változtatott a médiatörvényen az Országgyűlés, a jogszabály alapján kiszabott bírságok és a médiahatóságnak fizetendő díjak adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülnek. Rogán Antal és Puskás Imre (Fidesz) javaslatának minősített többséget igénylő rendelkezéseit 256 igen szavazattal, 66 ellenében fogadta el az Országgyűlés. A hírközlési tárgyú törvények módosításával a parlament egyszersmind meghatározta azokat a témaköröket, amelyekben a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökét rendeletalkotási jogkör illeti meg. Ebbe a körbe tartoznak a többi között a frekvenciafelosztás és a frekvenciasávok felhasználási szabályai, valamint a frekvenciahasználati jog átruházásának szabályai is.

Nem lesz érvényességi küszöb az időközi választások második fordulójában

Eltörölte a parlament az országgyűlési választások második fordulójára vonatkozó érvényességi küszöböt, így a 2014-ig tartandó időközi voksolások második fordulójában mindenképpen betöltik a megüresedett képviselői mandátumot, kivéve akkor, ha azonos számú szavazatot kapnak a jelöltek. A fideszes Kósa Lajosnak és a KDNP-s Pálffy Istvánnak az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényt módosító javaslatát 269 igen, 49 nem szavazattal és 3 tartózkodás mellett fogadta el a Ház. A kormánypárti képviselők indítványában a második választási forduló érvényességi küszöbének eltörlése kiterjed az általános választásokra, így a területi listás választásra is, ezt a kiterjesztést azonban pusztán az egységes joggyakorlat érdekében teszik, 2014-től ugyanis megváltozik a választási rendszer.

Létrejön az egységes ombudsmani rendszer

A parlament hétfőn sarkalatos törvényben egységesítette az ombudsmani rendszert. A jövő évtől életbe lépő változtatások részeként a korábbi négy ombudsmant az alapvető jogok biztosa váltja, aki a hatóságok és a közszolgáltatást végző szervek mellett kivételesen cégeknél, bankoknál, vagy társadalmi szervezeteknél is folytathat eljárást. A Ház 246 igen és 61 nem szavazattaé fogadta el az erről szóló előterjesztést, amely az új alaptörvény felhatalmazása alapján születhetett meg. Az alapvető jogok biztosa az országgyűlési biztos, a kisebbségi biztos és a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának jogutódja lesz, munkáját pedig két helyettes segíti. A biztosok személye nem változik, az adatvédelmi ombudsman intézménye azonban megszűnik, feladatait hatóság veszi át.

Kilencven napra csökken az álláskeresési járadék

Átalakul a közfoglalkoztatás rendszere, az ellátottak az otthonuktól távoli közmunkát sem utasíthatják vissza, az álláskeresési járadék pedig legfeljebb három hónapig jár az Országgyűlés hétfői döntésével.A parlament 251 igen szavazattal, 29 nem ellenében, 32 tartózkodással fogadta el Pintér Sándor belügyminiszter előterjesztését. Eszerint az álláskeresési járadékot az eddigi 270 helyett legfeljebb 90 napig folyósítják majd (ezt fideszes képviselők javasolták, a kormány fél évben maximálta volna az ellátás időtartamát), egy nap folyósítási időhöz pedig öt helyett tíz nap jogosultsági idő szükséges ezután. Álláskeresési segélyt a jövőben csak azok kaphatnak, akik a rájuk vonatkozó nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt évben váltak álláskeresővé.

Tizennégy egyházat ismert el az Országgyűlés

Elfogadta a Ház keddre virradó éjszaka az új egyházügyi törvényt, amelynek alapján tizennégy egyházat és vallásfelekezetet ismer el az Országgyűlés. A többi vallási közösség egyházzá nyilvánításáról a parlament kétharmados többséggel dönthet majd. A KDNP-s politikusok jegyezte, ám a szavazás előtt néhány órával az alkotmányügyi bizottság által alapvetően átírt, a lelkiismeret és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek, vallási közösségek jogállásáról szóló javaslatot 254 igen szavazattal, 43 nem ellenében fogadták el a képviselők. A jelenlévő ellenzéki politikusok nemmel voksoltak.

Az indítvány értelmében az Országgyűlés a következő egyházakat ismeri el: Magyarországi Katolikus Egyház, Magyarországi Református Egyház, Magyarországi Evangélikus Egyház, Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség, Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség, Budai Szerb Ortodox Egyházmegye, Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus - Magyarországi Ortodox Exarchátus, Magyarországi Bolgár Ortodox Egyház, Magyarországi Román Ortodox Egyházmegye, Orosz Ortodox Egyház Magyar Egyházmegyéje, Magyar Unitárius Egyház Magyarországi Egyházkerülete, Magyarországi Baptista Egyház, Hit Gyülekezete.

Salamon László lett az alkotmányügyi bizottság elnöke

Az Országgyűlés döntése értelmében a kereszténydemokrata Salamon László váltja a parlament alkotmányügyi bizottságának elnöki székében a szeptembertől alkotmánybíróként dolgozó fideszes Balsai Istvánt. A megüresedett kormánypárti bizottsági helyet a független Pősze Lajos 

  • kapcsolódó anyagok
ORSZÁGHÁZ
KORMÁNYZAT
TÖRVÉNYHOZÁS