A magyar kormány esete a Velencei Bizottsággal

2011.07.18. Jogi Fórum/ Magyar Helsinki Bizottság

Értékelő elemzés a Velencei Bizottság magyar Alaptörvényről szóló jelentéséről és az azzal kapcsolatos kormányzati reakciókról.

A Velencei Bizottság nemrég jelentést adott ki Magyarország Alaptörvényéről. A jelentésről hiteles fordítás hiányában és a kormánypártok képviselőinek félrevezető nyilatkozatai miatt téves kép alakulhatott ki a közvéleményben. Annak érdekében, hogy a nyilvánosság valós információkkal rendelkezzen a Velencei Bizottság kritikáiról, az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért közös elemzést készítettek a Velencei Bizottság jelentéséről és az ahhoz kapcsolódó kormányzati reakciókról.

 

A három szervezet elemzésének lényegi megállapításai a következők:

 

  • 1. Ellentétben a kormányzati kommunikációval, a jelentés összességében az Alaptörvénynek nem dicséretét, hanem átfogó bírálatát adja. A Velencei Bizottság jelentése komoly szakmai kritikát fogalmaz meg az Alaptörvény elfogadásának körülményeiről, és olyan súlyos tartalmi kifogásokat emel, amelyek csak az Alaptörvény módosításával orvosolhatók.

 

  • 2. Ellentétben a Kormány képviselőinek állításaival, a jelentés nem értelmezi rosszhiszeműen az Alaptörvényt. A diplomatikus elemzés helyenként szelíd rábeszéléssel ajánlja az európai követelményeket a Kormány figyelmébe. A normaszöveg kétértelműsége vagy hiányossága esetén a Velencei Bizottság többször a jóindulatú értelmezésből indul ki, így jár el az abortusz vagy a szekularizáció kérdésében is. Azért pedig a kritikák megfogalmazója nem kárhoztatható, hogy rámutat: az Alaptörvény egyes rendelkezéseinek vannak elfogadhatatlan olvasatai is.

 

  • 3. Ellentétben a kormányzat álláspontjával, a jelentés egyértelművé teszi, hogy az Alaptörvény számos pontja veszélyezteti a demokratikus berendezkedést. Ilyen például az Alkotmánybíróság hatáskör-korlátozásának fenntartása, az alapjogok korlátozására irányadó új szabályozás, a kétharmados törvények rendszere, amely a jelenlegi kormány adó- és társadalompolitikai döntéseit betonozzák be, vagy a költségvetés parlamenti elfogadásának antidemokratikus akadályozása a Költségvetési Tanács által.

 

A civil szervezetek elemzése amellett, hogy a jelentés ismertetésével európai tükröt tart a kormányzatnak, az Alaptörvényt a rendszerváltást követő magyar alkotmányos gyakorlat fényében is vizsgálja, és ennek alapján néhol a Velencei Bizottságnál is kritikusabb álláspontot fogalmaz meg róla. Az elemzés itt letölthető→

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYJOG
KORMÁNYZAT
HELSINKI BIZOTTSÁG