Az uniós kiadások harmadára csökken az agrárbüdzsé

2011.07.20. BruxInfo

Nominálértéken befagyasztaná a Bizottság javaslata 2014 és 2020 között a közös agrárpolitikára és a kohéziós politikára fordított kiadásokat – erősítette meg Janusz Lewandowski költségvetési biztos, aki hétfőn mutatta be a tagállamoknak a többéves pénzügyi tervre vonatkozó hivatalos javaslatot.

A költségvetés kiadási oldalán evolúciós, a bevételi oldalon viszont forradalmi („revolúciós”) a Bizottság javaslata – ezekkel a szavakkal vezette be Janusz Lewandowski a 2014 és 2020 közötti többéves keretköltségvetés tervezetét, amit június 29-én fogadott el a biztosi kollégium. Az általános ügyek tanácsának hétfői ülésén csak a dokumentum bemutatására került sor, az első vita a július végi sopoti (lengyelországi) informális tanácsülésen lesz.

Lewandowski a nyilvános vitán előrebocsátotta, hogy a javaslat kidolgozásakor a Bizottság lényegében arra törekedett, hogy miként lehet több-kevésbé ugyanakkora összegből több Európát építeni. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a teljes uniós GDP-n belül az elmúlt években folyamatosan csökkent az uniós büdzsé aránya, a korábbi 2,5 százalékról mára 2,1 százalékra. Az EU kiadásai a ’90-es évek közepe óta a GDP-arányában is csökkentek, a 2020-ig terjedő időszakban egyértelműen az 1 százalékos szint alá kerülnek majd. És mindeközben a közösség hatáskörei nőttek – mutatott rá az ellentmondásra.

A Bizottság javaslatáról szólva elmondta, hogy 2014 és 2020 között csak „inflációs kiigazítás” lesz (valójában a Bizottság a 2013-as kiadásokat szorozta meg héttel, a várható inflációt viszont már nem tette hozzá – a szerk.). Közölte, hogy a közös agrárpolitikára és a felzárkóztatásra fordított kiadásokat is nominálértéken befagyasztják majd a következő keretköltségvetésben.

A KAP teljes uniós büdzsén belüli aránya a 2013-as körülbelül 43 százalékról 2020-ra 33 százalékra csökken majd, míg a kohéziós politika egészen belüli aránya „többé-kevésbé stabil lesz”. Ezzel szemben az agrárpolitikából és a kohéziós politikából elért megtakarításokat a kutatás-fejlesztési, innovációs, infrastrukturális és külügyi kiadások növelésére fordítják majd. Az Európai Szomszédságpolitikára jutó összegek például 57 milliárd euróról 70 milliárd euróra nőnek majd a következő pénzügyi időszakban. Az infrastrukturális alap pedig összesen 50 milliárd euróval gazdálkodhat majd.

Arra is kitért, hogy a konvergencia és a versenyképességi régiók mellett létrehoznak egy harmadik kategóriát is az átmeneti régióknak (a GDP 75 és 90 százaléka között). A legszegényebb kategóriát elhagyó keletnémet régiók így a korábbi támogatás 60 százalékát megkapják majd.

Az agrárpolitikánál a közvetlen jövedelemtámogatások 30 százalékát feltételekhez kötik majd. A direkt támogatásoknál „nagyon kényes konvergencia” lesz, utalt a biztos arra, hogy a jelenlegi rendszerben igen mostohán kezelt balti és délkelet-európai termelők hektáronkénti kifizetéseit megemelik, miközben néhány régi tagállam termelőinek kevesebbel kell majd beérniük. De a direkt kifizetések kiigazítása és igazságosabbá tétele nem lesz teljes, az olló egyharmaddal zárul majd – tette hozzá.

Lewandowski utalt rá, hogy a jelenlegi rendszerben egy lett gazdálkodó hektáronként 87 euró támogatást kap, miközben görög kollégája 400 eurónál is többet. Ám még a kiigazítás után, a legszélsőségesebb esetben is csak 7 százalékkal kevesebbet kapnak majd a jelenlegi szinthez képest az eddig kivételezett helyzetben lévő országok termelői, miközben a másik oldalon 66 százalékos lesz a legszámottevőbb emelkedés. Lewandowski hozzátette, hogy a bolgár, a román és a balti termelők járnak majd a legjobban a változással.

 

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
AGRÁRIUM
EURÓPAI BIZOTTSÁG
EURÓPAI UNIÓ