A Nemzeti Fejlesztési Terv végrehajtásának ellenőrzéséről

2011.07.28. Jogi Fórum/ Magyarorszag.hu

Az Állami Számvevőszék befejezte az első Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) végrehajtásának ellenőrzését. Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy a terv végrehajtása eredményesen szolgálta-e a tervezett célok teljesítését és a rendelkezésre álló források hasznosítását.

Az ellenőrzés célja, tartalma

Az Állami Számvevőszék befejezte az első Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) végrehajtásának ellenőrzését. Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy a terv végrehajtása eredményesen szolgálta-e a tervezett célok teljesítését és a rendelkezésre álló források hasznosítását. Ennek során támogatást nyújtó intézményeket, valamint 147 kedvezményezettet (projektet) ellenőriztünk.

Magyarország uniós csatlakozásával az első NFT keretében (a 2004-06-os költségvetési időszakra) az uniós strukturális alapokból közel 700 Mrd Ft állt rendelkezésre hazai társfinanszírozással együtt. Ez az összeg például a 2010. évi társassági adóból származó bevétel kétszeresének, illetve a fejlesztési jellegű államháztartási kiadások 15%-ának felelt meg.

Az NFT átfogó célkitűzése Magyarország társadalmi-gazdasági fejlődésének közelítése, felzárkóztatása volt az EU szintjéhez. Az operatív programok keretében támogatták a gazdaság-, az emberi erőforrások fejlesztését, a területfejlesztést, a közlekedést és a környezetvédelmet egyaránt. A 700 Mrd Ft-ból mintegy 20 ezer projekt valósult meg.

A megvalósult projektek uniós támogatására ország szerte táblák emlékeztetnek, amelyeken a Nemzeti Fejlesztési Terv felirat és az Európai Unió zászlaja látható.

Az ellenőrzés aktualitását az adta, hogy 2010-ben megkezdődött az NFT programok zárása és elszámolása az Európai Bizottsággal. Az ellenőrzés alapján adott átfogó értékeléssel a támogatási rendszer továbbfejlesztéséhez, a jó kormányzáshoz kívántunk hozzájárulni.

Főbb megállapítások

Az NFT végrehajtása elősegítette hazánk uniós integrációját (egységesülését), ugyanakkor a társadalom számára a forrás-felhasználás hasznának maximalizálása elmaradt. Ehhez hozzájárult a főbb nemzetgazdasági célok összehangolásának hiányossága és egyes célok változása. A támogatást nyújtó intézmények a források mind teljesebb felhasználására koncentráltak, nem annyira, a forrás-felhasználás eredményességére, hatékonyságára.

  • 1. Magyarország fel tudta használni a közel 700 Mrd Ft-os fejlesztési keretet szinte teljes mértékben (99%-ban), de a kedvező pénzügyi teljesítés mintegy 35 Mrd Ft-os hazai költségvetési többlet-kiadással járt (főként tartalék projektek támogatása és szabálytalansági gyanú miatt teljes mértékben hazai forrásból finanszírozott projektek miatt).
  • 2. Az ország felzárkózása az uniós átlaghoz az egy főre jutó GDP-ben mérve csekély mértékű volt, 2004-ről 2009-re 1% ponttal növekedett. Hosszabb időszakot tekintve a Közép-magyarországi régió erőteljesen növekedett, míg a többi hat régió helyzete nem változott lényegesen (2000-2008. évi adatok). Az Észak-magyarországi, az Észak- és a Dél-alföldi, valamint a Dél-dunántúli régió felkerült az EU „legszegényebb 20 régió” listájára (EUROSTAT 2008.). A régiók kiegyensúlyozott fejlesztése továbbra is kiemelt cél maradt. A környezetvédelmi, az egészségügyi és egyes oktatási beruházásokkal, valamint a vidékfejlesztéssel közeledtünk az EU fejlettségi szintjéhez. Ezek a fejlesztések azonban rövidtávon nem vezettek gazdasági növekedéshez. Ezen kívül a növekedésre kedvezőtlenül hatottak az országon belüli és kívüli pénzügyi-gazdasági folyamatok.
  • 3. A támogatások felhasználása segítette a célterületek fejlesztését, de a források nagyságrendje és felhasználásának elaprózottsága miatt csak részeredményeket értünk el (például szennyvízkezelés, útfelújítások, –korszerűsítések területén). Az új és a megőrzött munkahelyek száma együttesen 34 ezer körül alakult a programok zárójelentése szerint, de az ellenőrzési tapasztalatok szerint a programoknak inkább a munkahely-megőrzési hatása érvényesült. Az emberi erőforrás minőségi fejlesztése cél keretében mintegy 330 ezer embert képeztek széles körben. Az elhelyezkedést elősegítő képzések közül bizonyos programok esetében a programot befejezők mintegy fele, a hátrányos helyzetű embereknek csupán a 10%-a helyezkedett el.
  • 4. Az ellenőrzött projektek céljai a projektek háromnegyedénél teljesültek, vagy túlteljesültek. Ugyanakkor minden negyedik projektnél volt bizonyos mértékű elmaradás a célok időarányos teljesítésében. Az erős versenyhelyzetben és válság idején is voltak sikeres fejlesztések. A kedvezményezettek a célok részbeni teljesítését 30%-ban a pénzügyi-gazdasági válsággal indokolták, ezen túlmenően a mezőgazdaságban a rossz terméshozamra, a túlzott terménytároló kapacitás létrehozására, az általános iskoláknál az átszervezésére, valamint a közoktatási törvény változására hivatkoztak. A teljesítmények értékelését nehezítette, hogy míg a projektek szabályosságának megítéléséhez részletes előírások álltak rendelkezésre, addig a kedvezményezettek által vállalt célok teljesítésének számon kéréséhez a szabályok nem tartalmaztak előírást.
  • 5. Az ellenőrzésre kiválasztott projektek közül négy szabálytalan volt, egy esetben bűncselekmény gyanúja miatt feljelentést tettünk. Három projekt (Győr-Gönyű Országos Közforgalmú Kikötő környezetbarát közlekedést szolgáló fejlesztése, egy önkormányzati IT modul, Fővárosi Önkormányzat zajtérképe alapján készített intézkedési terv) hasznosításában hiányosság mutatkozott.
  • 6. A támogatást nyújtó intézmények kezdetektől fogva megfeleltek az uniós szabályozásnak, de a végrehajtás során még változtak, formálódtak, illetve az elhúzódó folyamatok, túlzott adminisztráció, bonyolult pályázatok miatt nem voltak hatékonyak. Pozitívum, hogy az NFT végrehajtásával tapasztalatot szerezhettek összetett programok többéves tervezésében és értékelésében. Számos változás volt a támogatási rendszerben az NFT időszakát követően és ellenőrzésünk idején is, amelyek nem tartoztak jelen vizsgálatunk tárgykörébe. A forrás-felhasználás eredményessége, a hatékonyság háttérbe szorulása, a túlságosan szerteágazó célok és azok mérhetővé tétele, valamint az eredmények számon kérésének szükségessége nemcsak hazai szinten meglévő jelenség. Ismeretes, hogy ezekkel a kérdésekkel foglalkozik napjainkban az uniós felzárkóztatási (kohéziós) politika reformja, amely a 2014-től kezdődő időszakra irányul. Tekintettel arra, hogy Magyarország a 2007-2013-as programozási időszak teljes egészére már részletes végrehajtási tervvel rendelkezik, a támogatási rendszer gyengeségeinek megoldását főként a majdani 2014-2020-as időszakra az EU fejlesztési stratégiája fényében javasoljuk.

Javaslatok

Javasoltuk a nemzeti fejlesztési miniszternek és a vidékfejlesztési miniszternek, hogy fejlesszék tovább a jövőbeni támogatási rendszert – a 2014-2020-as EU fejlesztési stratégia fényében – úgy, hogy a forrásvesztés elkerülése és a szabályosság mellett a stratégiai célok megvalósítása és a projektek fenntarthatósága is kiemelt szempont legyen.

Mutassák be közérthető módon, összegezve az NFT programok által elért eredményeket a döntéshozók (a fejlesztési célokat meghatározók, támogatást nyújtók) és a társadalom számára. Intézkedjenek arra vonatkozóan, hogy a közösség pénzügyi érdekeinek védelme érdekében az uniós költségelszámolásból kivett és teljes egészében hazai költségvetés terhére elszámolt NFT projekteket vizsgálják felül a hazai pénzügyi érdekek védelme érdekében és a vizsgálat tapasztalatait építsék be a következő programozási időszakba. Vizsgáltassák felül a hasznosítási problémákkal küzdő projektek intézkedési terveinek megalapozottságát, szükség szerint dolgoztassanak ki új intézkedési terveket.

Az elkészített jelentés az interneten, a www.asz.hu címen olvasható. Az Állami Számvevőszékkel kapcsolatos friss hírek a www.aszhirportal.hu oldalon találhatók.

  • kapcsolódó anyagok
ÁSZ - ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK