A hamburgeradó, avagy a népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvényről

2011.08. 4. Jogi Fórum / dr. Nagy Csilla

Az Országgyűlés a 2011. július 11-i ülésnapján fogadta el a népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvényt, amely szerint a bizonyítottan egészség-kockázati tényezőt jelentő termékek első belföldi értékesítője külön adó megfizetésére köteles.

A törvény előterjesztői szerint az egészséges táplálkozás és a rendszeres testmozgás elterjesztése, a dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás csökkentése a magyar lakosság körében a népegészségügyi program elengedhetetlen részét képezi. Az elmúlt évtizedekben azonban az egészségpolitika a szükséges egészségügyi és népegészségügyi programok finanszírozási hátterének megteremtésére korlátozódott. A törvény célja az, hogy az egészségügyre fordítható források bővüljenek, továbbá az élelmiszerpiac kínálata az egészséges táplálkozás irányába változzon és az élelmiszergazdaság szereplőit ilyen termékek előállítására ösztönözze. Az előterjesztők szerint mindezt segíti, ha az új bevételi forrás olyan termékadóból ered, mely azoknak a termékeknek a forgalmazását terheli, melyek fogyasztása bizonyítottan egészségügyi kockázatot hordoz. E tekintetben egészség-kockázati tényezőt jelent a termékek jelentős cukor-, illetve sótartalma, továbbá bizonyos magas cukortartalmú termékek koffeintartalma.

Az adókötelezettség

A törvény szerint adóköteles terméknek minősülnek az előrecsomagolt termékként forgalomba hozott

  • a.) üditőitalok - a legalább 25% gyümölcshányadot tartalmazó sűrítmények, koncentrátumok, szörpök, nektárok és gyümölcslevek kivételével -, ha a hozzáadott cukortartalmuk meghaladja a 8 gramm cukor/100 milliliter mennyiséget vagy energiaitalok, ha az üdítőital hozzáadott koffeintartalma meghaladja a 10 milligramm koffein/100 milliliter mennyiséget.
  • b) az előrecsomagolt cukrozott készítmények, ha hozzáadott cukortartalmuk meghaladja a 25 gramm cukor/100 gramm mennyiséget, vagy, ha hozzáadott cukortartalma meghaladja a 40 gramm cukor/100 gramm mennyiséget és kakaótartalma 40 gramm/100 gramm terméknél alacsonyabb.
  • c) a sós snack, azaz a gabona, burgonya vagy olajos magvak felhasználásával készült, sütött vagy pörkölt, ízesített és azonnali fogyasztásra alkalmas termék, ide nem értve a kenyeret és a pékárut, ha sótartalma meghaladja az 1 gramm só/100 gramm mennyiséget.
  • d) a gyermektápszernek, fogyasztásra kész levesnek vagy mártásnak nem minősülő ételízesítő termék, ha sótartalma meghaladja az 5 gramm só/100 gramm mennyiséget kivéve a mustár, a ketchup és az olyan, nem szárított, aprított vagy pépesített, sózott ételízesítő zöldség készítményt, amelynek sótartalma nem haladja meg a 15 gramm só/100 gramm mennyiséget.

Adókötelezettség terheli az adóköteles termék első belföldi értékesítését. Az adó alanya az adóköteles termék értékesítéséről kiállított számlán, számviteli bizonylaton, vagy ha számla, számviteli bizonylat kiállítására nem kötelezett vagy azt elmulasztotta, az értékesítésről szóló okiraton köteles feltüntetni, hogy az adókötelezettség őt terheli.

Az adó alanya

Az adó alanya az adóköteles terméket belföldön első alkalommal értékesítő személy, szervezet.

Az adó alapja

Az adó alapja az adóalany által értékesített adóköteles termék mennyisége kilogrammban vagy literben kifejezve. Az adóalap meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni a csomagolás tömegét.

Az adó mértéke

  • a) üdítőital esetében 5 forint/liter,
  • b) energiaital esetében 250 forint/liter,
  • c) előrecsomagolt cukrozott készítmény esetében 100 forint/kilogramm,
  • d) sós snack esetében 200 forint/kilogramm,
  • e) ételízesítő esetében 200 forint/kilogramm.

Mentesség az adó alól

Mentesül az adó megfizetése alól az adóköteles termék értékesítését végző adóalany, ha

  •  a naptári évben az adóköteles termékből 50 liternél vagy 50 kilogrammnál kisebb mennyiséget értékesít, illetve
  •  az értékesítés megfelel az Áfa törvény 89. § (1) bekezdése (belföldről az Európai Közösségen belülre) vagy 98. §-a (belföldről a Közösségen kívülre) szerinti feltételeknek, illetve
  •  az adóköteles terméknek vevője az Áfa törvény 89. § (1) bekezdése vagy 98. §-a szerinti feltételeknek megfelelően továbbértékesít, feltéve hogy e tényről a vevő az adóalany felé az értékesítéskor nyilatkozik, valamint a továbbértékesítés tényét – a továbbértékesített adóköteles termék mennyiségének közlésével – számára hitelt érdemlően igazolja. Ha a vevő a nyilatkozatában foglaltak ellenére az adóköteles terméket belföldön értékesíti tovább, akkor erről a tényről – a belföldön értékesített termék mennyiségének megjelölésével – az adó alanyát a belföldi értékesítés teljesítési időpontját követő 8 napon belül köteles értesíteni. Az adó alanya a vevő által belföldön továbbértékesített adóköteles termék utáni adót – az eredeti esedékességtől számított késedelmi pótlékkal növelten – a vevő által megküldött értesítés kézhezvételének napját magában foglaló adómegállapítási időszakban köteles megállapítani és esedékességkor megfizetni. (Az utóbbi két mentesség oka, hogy ezen esetekben bizonyos, hogy a terméket nem Magyarországon fogyasztják el, így ez a fogyasztás Magyarországon népegészségügyi kockázatot nem jelent.)

Amennyiben a vevő a belföldi értékesítésről szóló értesítési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, akkor a belföldön értékesített adóköteles termék után az adóalany által meg nem fizetett adót, a nyilatkozattétel esedékességétől számított késedelmi pótlékot, illetve – ha a mulasztást az állami adóhatóság tárja fel – a meg nem fizetett adóval összefüggő adóbírságot és késedelmi pótlékot a vevő köteles megfizetni.

A törvény alapján az adóalany az adóévben figyelembe vehető iparűzési adóalap-mentesség összegének kétszeresével csökkentheti az adóévét követő adóév fizetendő adóját, legfeljebb azonban az adóévet követő adóév adójának 50%-áig terjedő mértékben.

Az adó megállapítása

Azon adóköteles termék értékesítése utáni adót kell megállapítani és bevallani, amely adóköteles termék értékesítéséről kiállított számlán, számviteli bizonylaton vagy ezek hiányában bármely más, az értékesítésről kiállított okiraton szereplő teljesítési időpont vagy, ha a teljesítési időpontot nem tüntették fel, akkor a számla, számviteli bizonylat vagy az értékesítésről kiállított más okirat kiállításának időpontja az adómegállapítási időszakra esik. Az adó alanya az adómegállapítási időszakra önadózással állapítja meg adóját.

Nyilvántartás-vezetési kötelezettség

A törvény az adó alanya számára nyilvántartás-vezetési kötelezettséget ír elő, amely szerint olyan nyilvántartást köteles vezetni, amelyből kitűnik

  • a) az adómegállapítási időszak első és utolsó napján az adóalany tulajdonában álló és
  • b) az adómegállapítási időszakban beszerzett, vevőtől visszavett, más módon kapott, továbbá az adókötelesen, adómentesen értékesített, selejtezett, ingyenesen átadott, megsemmisült, eltűnt, más módon az adóalany tulajdonából kikerült adóköteles termék mennyisége termékenkénti bontásban, továbbá
  • c) az adómentesen értékesített adóköteles termékek vonatkozásában az eladott adóköteles termékek mennyisége termékenkénti bontásban, mentességi jogcímenként.

Eljárási rendelkezések

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve jár el az e törvényben meghatározott feladatok végrehajtása során. Az adó alanya bevallási kötelezettségét a rá irányadó általános forgalmi adó bevallási időszak szerint teljesíti, az általános forgalmi adó bevallására előírt határidőig az e célra rendszeresített elektronikus nyomtatványon a hatósághoz. Annak az adóalanynak, aki az áfában alanyi mentes vagy bevallás-benyújtásra nem kötelezett, továbbá az áfa-alanynak nem minősülő adóalanynak évente egyszer, az adóévet követő év második hónapjának 25. napjáig kell a termékadót bevallania. Az adófizetés a bevallás-benyújtással egyidejűleg esedékes.

Az adóalanynak adófizetési kötelezettségét a bevallás benyújtására előírt határnapig kell teljesítenie. Ugyanakkor az adófizetésre nem kötelezett adóalanynak bejelentkezési és adóbevallás benyújtási kötelezettsége nincs. Az adóból származó bevétel a központi költségvetés bevételét képezi.

A törvény 2011. szeptember 1-jén lép hatályba.
 

  • kapcsolódó anyagok
ORSZÁGHÁZ
ADÓZÁS
EGÉSZSÉGÜGY
JOGALKOTÁS
KORMÁNYZAT
TÖRVÉNYHOZÁS