OIT-beszámoló - Baka egyeztetést remél a bíróságokra vonatkozó sarkalatos törvények előkészítése során

2011.08. 5. MTI

Üdvözli a bíróságok hatékony működését és a bírósági eljárások gyorsítását szolgáló törvények módosítását, ugyanakkor bírálja az új alaptörvény kapcsán az egyeztetés hiányát az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) tavalyi évről szóló beszámolójának bevezetőjében Baka András, a Legfelsőbb Bíróság és az OIT elnöke. Mint írja, abban csak bizakodni lehet, hogy a bíróságokra vonatkozó sarkalatos törvények előkészítése során ismét lesznek előzetes szakmai egyeztetések a két hatalmi ág között.

A vaskos dokumentum pénteken került fel az Országgyűlés honlapjára a benyújtott indítványok között.

A törvényhozás és az igazságszolgáltatás elképzelései - hosszú idő óta először - sok tekintetben összhangban voltak egymással - szögezi le Baka András a bevezetőjében.

Hozzáteszi, az igazságügyért felelős minisztérium által előkészített, az egyes törvényeknek a bíróságok hatékony működését és a bírósági eljárások gyorsítását szolgáló módosításáról szóló, 2010. december 23-án elfogadott törvény átfogóan és koncepcionálisan módosította a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló jogszabályt. Mint írta, ez a komplex, kétharmados jogszabály nagyon határozottan a megreformált bírói önigazgatás mellett tette le a voksát, racionalizálta az OIT-nak, mint testületnek, valamint az elnökének feladat- és hatáskörét, működését, kiegyensúlyozta a bírák, bírósági egységek képviseletét az OIT-ban.

Baka András szerint a jogszabály az ítélőtáblákat az eddiginél hatékonyabban integrálta az egységes bírósági rendszerbe. Módosította a bírák és bírósági vezetők pályáztatásának és kinevezésének rendszerét, valamint a kollégiumok és bírói tanácsok ehhez kapcsolódó feladatait; kötelezővé tette a bírák rendszeres továbbképzését, szigorította a bírák és bírósági vezetők munkájának értékelésére vonatkozó szabályokat és rendelkezett a szolgálati bíróságok felállításáról - idézi fel, ugyanakkor aláhúzta: a törvény elfogadása után megszakadt a korábbi együttműködés a jogalkotók és a harmadik hatalmi ág között. Ennek kedvezőtlen hatásai elsősorban az alkotmányozási folyamatban jelentkeztek - tette hozzá.

"Az új Alaptörvény előkészítése során semmiféle konkrét egyeztetésre, szakmai véleménycserére nem került sor, ami az európai jogállami elvekkel, szokásokkal nehezen hozható összhangba" - fogalmaz Baka András. Szerinte külön kiemelést érdemel, hogy az alaptörvény parlamenti tárgyalásának utolsó napjaiban benyújtott egyik módosító javaslat nyomán – "minden átmenet és elfogadható indok nélkül" - a jelenlegi 70 éves bírói felső korhatárt a mindenkori öregségi nyugdíj korhatárhoz igazították, ami - mint írja - ellentétes a 140 éves magyar jogi hagyománnyal és az európai tendenciákkal.

"Az elfogadott Alaptörvényből nem lehet átfogó következtetéseket levonni az igazságszolgáltatás jövőjét illetően, a bírósági szervezeti rendszerre, a bíróságok központi igazgatására vonatkozó lényeges kérdések eldöntése a 2011 őszén megalkotandó sarkalatos törvényekre maradt" - folytatja Baka András,a ki szerint ennek következtében a bírósági szervezetben napról napra nő a bizonytalanság.

Mint írja, ezért csak megismételni tudja a 2011. március 24-én, Magyarország Alaptörvényének parlamenti vitája során elmondottakat: "akármi lesz is a megoldás, tartsuk szem előtt államalapító Szent István királyunkat, aki a nyugati kereszténység felvételével tudatosan az európai értékek mellett tette le a voksát, amikor államot és egyházat alapított. Ma sincs más választásunk, mint ezeknek az értékeknek a tisztelete, a hatalmi ágak következetes szétválasztásán, a bírói függetlenségen alapuló modern európai jogállamiság alaptörvényben, illetve sarkalatos törvényekben való rögzítése".

Abban csak bizakodni lehet, hogy a bíróságokra vonatkozó sarkalatos törvények előkészítése során ismét lesznek előzetes szakmai egyeztetések a két hatalmi ág között - jegyzi meg a Legfelsőbb Bíróság elnöke.

  • kapcsolódó anyagok
BÍRÓSÁG
JOGALKOTÁS
KORMÁNYZAT
OIT
TÖRVÉNYHOZÁS
LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG
LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGOK