A hajléktalanellenes közterület-használati szabályokról

2011.08.11. Jogi Fórum/ OBH

Nem felel meg a jogállami követelményeknek az önkormányzatoknak adott, indokolatlanul tág felhatalmazás a „rendeltetésszerű” közterület-használattal ellentétes magatartások szankcionálására – állapította meg az országgyűlési biztos.

Az ombudsman szerint továbbá a felhatalmazás alapján született, a hajléktalanságot, mint helyzetet szankcionáló fővárosi önkormányzati rendelet sérti az érintettek egyenlő méltósághoz való jogát, ezért a rendelkezések hatályon kívül helyezését kezdeményezte.

Az építési törvény 2011. január 1-jétől hatályos módosítása felsorolja a közterület rendeltetési köreit és lehetőséget biztosít arra, hogy önkormányzatok az adott település közterületének „rendeltetésétől eltérő” használatát szabálysértéssé nyilváníthassák. A Fővárosi Közgyűlés e felhatalmazásra hivatkozva pedig 2011. május 17-étől rendeletben írta elő, hogy szabálysértés miatt pénzbírsággal lehet sújtani azt, aki a közterületet életvitelszerű lakhatás céljára használja, illetve erre a célra használt ingóságait a közterületen tárolja.

Szabó Máté ombudsman civil szervezetek beadványa nyomán indított vizsgálatot az ügyben és jelentésében rámutatott: jogállamban a közterületen való szabad jelenlét a főszabály, a közterület szabadon – az önkormányzat hozzájárulása és engedélye nélkül – használható. Az építési törvény megoldása azonban megfordítja az elvet: a „jogszerű” tevékenységek meghatározásával a szabad közterület-használat kivételességét állapítja meg, ami oda is vezethet, hogy az egyébként ártalmatlan magatartások is a tiltottak közé kerülhetnek. A biztos szerint a hatályos szabálysértési jogszabályokban szereplő konkrét tényállások alkalmasak volnának arra, hogy a hatóságok fellépjenek a mások jogait sértő közterületi magatartásokkal szemben. Az új szabályozás az eleve kiszolgáltatott helyzetben lévő emberek számára a folyamatos jogi fenyegetettség légkörét teremti meg, amelyben nem lesznek képesek magatartásukat a bizonytalan tartalmú előírásokhoz igazítani – figyelmeztet az ombudsman.

A fővárosi önkormányzat rendeletével kapcsolatban az ombudsman megállapította, hogy az önmagában az életvitelszerű „utcán élést” és az ahhoz szorosan kapcsolódó helyzetet (ingóságok elhelyezését) bünteti, azaz közvetlenül a hajléktalanság, mint helyzet (státusz) kriminalizálását jelenti. Az életvitelszerű közterületen tartózkodás súlyos krízishelyzet, ami a legritkább esetben az érintett tudatos választása. A hajléktalanok nem tudnak hova menni, nem rendelkeznek „magántérrel”. Amíg nem áll rendelkezésre az érintettek számára valódi alternatíva az utcán éléssel szemben, addig – a kényszerhelyzet okán – fel sem merülhetne a szankcionálás lehetősége. Az ombudsmani jelentés megjegyzi, hogy a fővárosi Társadalmi Megbékélés Program az élő példa arra, hogy az alkotmányos célok eléréséhez szükségtelen és indokolatlan a parttalan szankcionálás.

Az országgyűlési biztos felkérte a belügyminisztert, hogy kezdeményezze az építési törvény kifogásolt rendelkezéseinek módosítását és kezdeményezte a Fővárosi Közgyűlésnél, hogy 60 napon belül helyezze hatályon kívül a közterület-használatról szóló rendelete alkotmányosan aggályos rendelkezéseit. A jelentésben továbbá javasolta a belügyminiszternek azt is, hogy vizsgálja meg, lehetséges volna-e egy olyan garanciális törvényi keretszabályozás kialakítása, amely rögzítené az önkormányzatok közterület-használattal kapcsolatos hatásköreit.

A jelentés itt olvasható→

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYJOG
ALAPJOGOK
OMBUDSMAN