Új típusú honvédelem - a 2011. évi CXIII. törvény a honvédelemről

2011.08.11. Jogi Fórum / dr. Fábián Erika

Az Országgyűlés elfogadta az új honvédelmi törvényt, mellyel fegyver nélküli katonai szolgálat, önkéntes tartalékosi rendszer és polgári védelmi kötelezettség is bevezetésre kerül. Nem hívható be katonának azonban az egyedülálló szülő és aki legalább három kiskorút tart el háztartásában.

A nyári szünet előtti utolsó ülésnapon 47 ellenszavazat, és 296 igen voks mellett a képviselők megszavazták a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvényt, mely 2012. január elsején, az új Alkotmánnyal egyidejűleg lép hatályba, s mely részbeni hadkötelezettséget vezet be. A jogszabály rendkívüli védelmi helyzetben 18-40 év közötti korosztály számára tesz kötelezővé fegyveres vagy fegyver nélküli katonai szolgálatot, és a Honvédség igénye alapján a katonai igazgatási szerv hatáskörébe utalja a behívásra kerülők kiválasztását. Nem hívható be katonai szolgálatra, aki annak végzésére alkalmatlan, vagy aki legalább három gyermeket nevel háztartásában, illetve a gyermeket egyedül nevelő szülő, de az sem, aki állandó gondozásra, ápolásra szoruló egyenes ági rokonát, házastársát (élettársát) egyedül gondozza. Fegyver nélküli katonai szolgálatra legkésőbb a sorozásig, – elsősorban lelkiismereti okokból - lehet majd jelentkezést benyújtani, s az erre irányuló kérelmet 8 napon belül elbírálják.

Az új törvény egyebek mellett polgári védelmi kötelezettséget is megállapít, melynek alapján a polgári védelmi egységek humanitárius feladatok ellátását fogják szolgálni, azonban fegyveres vagy súlyos erőszakos cselekmények elhárítására nem lesznek alkalmazhatóak. Tevékenységük célja leginkább a lakosság életének megóvása, és az életben maradás feltételeinek biztosítása lesz (kiürítés, befogadás, óvóhelyek létesítése, elsősegélynyújtás), amennyiben fegyveres összeütközés időszaka köszöntene be ránk.

A jogszabály kimondja továbbá, hogy honvédelmi munkakötelezettség keretében fizikai és szellemi munka teljesítésére is kötelezhetők az érintett állampolgárok, képességüknek és egészségi állapotuknak megfelelően. Mentesség illeti meg ez alól a várandós anyákat, az anyákat gyermekük 3 éves koráig vagy a szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező hivatásos gyakorló papot, lelkészt, rabbit.

A norma bevezeti a gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség intézményét is, melynek alapján a kötelezettek már békeidőszakban is bizonyos szolgáltatások teljesítése kötelesek, így előkészületi tevékenységek végzésére, a lakosság alapellátását szolgáló tartalékok és készletek képzésére.

Magyarországon 1868-ban került bevezetésre az általános hadkötelezettség, és eleinte 21 éves kortól kezdődött a sorozás, melyet 1939-ben szállítottak le 18. életévre. A sorkatonai szolgálat fennállása alatt nem örvendett soha túlzott népszerűségnek, azonban kétségtelen, hogy a honvédelmi feladatok ellátásán túl a civil társadalom számára minden időben jelentős fizikai, katasztrófavédelmi erőt képviselt. Mintegy 135 éves hagyomány után – jelentős társadalmi-gazdasági okokra tekintettel 2004-ben megszűnt a békeidőben való sorozás és sorkatonai szolgálat. A Magyar Honvédség ezt követően átalakította rendszerét és hivatásos, szerződéses alapokra helyezte a haderő felépítését.

Az új Alkotmány békeidőszakban továbbra is az önkéntességen alapuló haderőt tartja indokoltnak, azonban előírja, hogy annak részeként önkéntes honvédelmi tartalékos rendszer is fenntartható. A jogszabály keletkezésével, időszerűségével kapcsolatban Hende Csaba honvédelmi miniszter úgy fogalmazott: „Megalkotásának alapvető oka az volt, hogy a 2012. január elsejétől életbe lépő alaptörvényünk néhány pontjához hozzá kellett igazítani az ugyancsak e naptól hatályba lépő új honvédelmi jogszabályokat is.” Elmondta továbbá, hogy a honvédelem nemzeti ügy, hiszen mindannyian érintettek vagyunk benne. Így van ez akkor is, ha a béke idején van, aki ezt nem tartja elsődlegesen fontos dolognak.”

A jogszabály ért kritikák elsősorban az Országgyűlés irányító szerepének szűkítését és a politikai felelősség csökkentését tartják problémásnak, és az ellenzék álláspontja szerint a 2004-ben széles politikai támogatottsággal meghozott honvédelmi törvény továbbra is alkalmas volna rendeltetésének betöltésére.

  • kapcsolódó anyagok
JOGALKOTÁS
KORMÁNYZAT
TÖRVÉNYHOZÁS