A népszavazás kezdeményezéséről szóló törvényjavaslatról

2011.08.12. Jogi Fórum / dr. Nagy Csilla

A T/3479 számú törvényjavaslat a népszavazás kezdeményezésének és az európai polgári kezdeményezésnek a módját szabályozza, valamint tartalmazza az európai polgári kezdeményezésről szóló 211/2011 EU rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket.

A javaslat kimondja a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény első részének kötelező alkalmazását a népszavazások vonatkozásában. Rögzíti, hogy az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB) állásfoglalást adhat ki a népszavazási kezdeményezésekkel kapcsolatos jogszabályok egységes értelmezése és az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében, mely állásfoglalás iránymutató jellegű.

1./ Országos népszavazás kezdeményezése

Magyarország Alaptörvénye rögzíti, hogy az Országgyűlés legalább kétszázezer választópolgár kezdeményezésére elrendeli, a köztársasági elnök, a Kormány vagy százezer választópolgár kezdeményezésére pedig elrendelheti az országos népszavazást. Az érvényes és eredményes népszavazáson hozott döntés az Országgyűlésre kötelező megszüntetve ezzel a véleménynyilvánító népszavazás intézményét. Népszavazás tárgya az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet.

Nem tartható országos népszavazás

  • az Alaptörvény módosítására irányuló kérdésről;
  • a központi költségvetésről, a központi költségvetés végrehajtásáról, központi adónemről, illetékről, járulékról, vámról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvény tartalmáról;
  • az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásáról szóló törvények tartalmáról (új tárgykör)
  • nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről;
  • az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási kérdésről;
  • az Országgyűlés feloszlásáról;
  • képviselő-testület feloszlatásáról;
  • hadiállapot kinyilvánításáról, rendkívüli állapot és szükségállapot kihirdetéséről, valamint megelőző védelmi helyzet kihirdetéséről és meghosszabbításáról;
  • katonai műveletekben való részvétellel kapcsolatos kérdésről (új tárgykör)
  • közkegyelem gyakorlásáról.

Az országos népszavazás érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele érvényesen szavazott, és eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.

Országos népszavazás kitűzésére irányuló választópolgári kezdeményezést választójoggal rendelkező magánszemély, párt és - a létesítő okiratában meghatározott céllal összefüggő kérdésben - társadalmi szervezet szervezhet. A szervezőnek a népszavazásra javasolt kérdést az aláírásgyűjtő ív mintapéldányán, az aláírásgyűjtés megkezdése előtt — a kérdés hitelesítése céljából — be kell nyújtania az OVB-hez.

Egy aláírásgyűjtő íven egy kérdés szerepelhet. A kérdést legalább húsz, de legfeljebb harminc választópolgár támogató aláírásával ellátva kell benyújtani. A támogató aláírások gyűjtését megelőzően a szervezőnek az adatkezelést az adatvédelmi nyilvántartásba be kell jelentenie.

A kérdést személyesen vagy postai úton lehet benyújtani, a benyújtás időpontjának a kérdés Országos Választási Irodánál történő érkeztetése számít. A kérdés benyújtását követő munkanapon az Országos Választási Iroda nyilvánosságra hozza a benyújtott kérdést, a benyújtás időpontját, valamint a szervező nevét. A népszavazásra javasolt kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni, továbbá a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés el tudja dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen jogalkotásra köteles.

Annak érdekében, hogy ugyanazon tartalmú kérdésekben ne futhasson párhuzamosan több kezdeményezés, a javaslat az elsőként benyújtott kérdésnek ad elsőbbséget. Újabb kezdeményezés csak az első kezdeményezés meghiúsulását követően, illetőleg – érvényes és eredményes népszavazás esetén – a népszavazás kötőereje 3 éves időtartamának elteltével nyújtható be.

Két kérdés akkor minősül azonos tartalmúnak, ha mindkét népszavazás megtartása esetén az Országgyűlés ugyanazon konkrét jogviszonyt ugyanolyan módon vagy egymástól eltérő módon lenne köteles szabályozni.

Ha a hitelesítésre benyújtott kérdés az országos népszavazás jogintézményének alkotmányos céljával és rendeltetésével nyilvánvalóan ellentétes, vagy ha a kérdés illetve az aláírásgyűjtő ív nem felel meg a törvényjavaslatban előírt feltételeknek, az Országos Választási Iroda vezetője a kérdést a benyújtásától számított három napon belül határozattal elutasítja, és nem terjeszti az OVB elé. A határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs, de a szervező a kérdést ismételten benyújthatja.

Az OVB a kérdés hitelesítéséről vagy annak megtagadásáról a benyújtásától számított harminc napon belül dönt. Az OVB a kérdést akkor hitelesíti, ha az az Alaptörvényben, valamint ha a kérdés és az aláírásgyűjtő ív is a javaslatban támasztott követelményeknek megfelel. Amennyiben a kérdést hitelesíti, az OVB döntésének a Magyar Közlönyben való közzétételét követő öt napon belül az Országos Választási Iroda vezetője hitelesítési záradékkal látja el az aláírásgyűjtő ív mintapéldányát, és azt átadja a szervezőnek.

Országos népszavazás elrendelésére irányuló választópolgári kezdeményezést kizárólag az aláírásgyűjtő ív hitelesítési záradékkal ellátott mintapéldányáról készített másolaton lehet támogatni. A támogató aláírás nem vonható vissza.

Szigorú formai és tartalmi feltételeket szab a javaslat az aláírásgyűjtő ívvel szemben: azon fel kell tüntetni az aláírást gyűjtő személy nevét és személyi azonosítóját, továbbá az aláírásával el kell látnia azt; azon a saját kezű aláírás mellett fel kell tüntetni a választópolgár olvasható családi és utónevét, személyi azonosítóját, továbbá a választópolgár adatainak a kérdéssel azonos oldalon kell szerepelniük. Egy választópolgár a kezdeményezést csak egy aláírással támogathatja.

Aláírást a választópolgárok zaklatása nélkül bárhol lehet gyűjteni, kivéve

  • az aláírást gyűjtő és az aláíró munkahelyén munkaidejében vagy munkaviszonyból, illetőleg munkavégzésre irányuló más jogviszonyból fakadó munkavégzési kötelezettsége teljesítése közben,
  • a Magyar Honvédségnél és a rendvédelmi szerveknél a szolgálati helyen vagy szolgálati feladat teljesítése közben,
  • tömegközlekedési eszközön,
  • állami, helyi és nemzetiségi önkormányzati szervek hivatali helyiségében,
  • egészségügyi szolgáltató helyiségében.

Az aláírásért a választópolgárnak vagy rá tekintettel másnak előnyt adni vagy ígérni, valamint az aláírásért előnyt kérni, előnyt vagy annak ígéretét elfogadni tilos. A fenti szabályok megszegésével gyűjtött aláírás érvénytelen.

A szervező az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítési záradékkal történő ellátását követő százhúsz napon belül, egy alkalommal nyújthatja be a népszavazás kitűzésére irányuló állampolgári kezdeményezés aláírásgyűjtő íveit az OVB-hez az aláírások ellenőrzése céljából. Az aláírásgyűjtő ív benyújtását követően a szervező nem vonhatja vissza a népszavazási kezdeményezést. Az OVB gondoskodik az aláírások ellenőrzéséről, amelyet az aláírásgyűjtő ívek benyújtásától számított hatvan napon belül kell lefolytatnia. Ha az érvényes aláírások száma legalább százezer, az aláírások ellenőrzésének eredményéről – az azt megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított nyolc napon belül – az OVB elnöke tájékoztatja az Országgyűlés elnökét.

Garanciális szabályként rögzíti a javaslat, hogy a választópolgár és az aláírást gyűjtő polgár aláírásgyűjtő íven feltüntetett adatai nem nyilvánosak, így azokról az aláírást ellenőrző szerv által az aláírások érvényességének megállapítása céljából vezetett technikai nyilvántartás kivételével – másolatot készíteni tilos.

Az OVB-től kapott tájékoztatást követő ülésnapon kell az Országgyűlés elnökének bejelentenie, hogy a köztársasági elnök vagy a Kormány által kezdeményezett kérdést az OVB hitelesítette, vagy a választópolgári kezdeményezés érvényes aláírásainak száma eléri az Alaptörvényben meghatározott minimumot. Az Országgyűlésnek 30 napon belül el kell rendelnie a népszavazást, ha az érvényes aláírások száma eléri a kétszázezret, illetőleg döntenie kell arról, hogy elrendeli-e a népszavazást, ha az érvényes aláírások száma százezer és kétszázezer között van. A népszavazás elrendeléséről szóló határozatot a Magyar Közlönyben közzé kell tenni.

A kérdés hitelesítésével, az aláírásgyűjtéssel és az aláírások ellenőrzésével, valamint a népszavazás elrendelésével kapcsolatos jogorvoslatra a választójogi törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Az aláírásgyűjtéssel és az aláírások ellenőrzésével kapcsolatos jogorvoslati határidők a jelenlegi 3 napról 5 napra hosszabbodnak.

Az Országgyűlés népszavazás elrendelésével kapcsolatos döntésével szembeni jogorvoslati fórum a javaslat szerint az Alkotmánybíróság marad. Az Országgyűlés határozatának felülvizsgálata során megmarad a kasszációs jogkör, hiszen az országgyűlési határozatban kell rendelkezni a népszavazás költségvetéséről is, amely hatáskört az Alkotmánybíróság nem vonhat el az Országgyűléstől a jogorvoslati eljárásban.

Az Országgyűlés – ha a népszavazás törvényalkotási kötelezettséget keletkeztet — köteles a népszavazás napjától számított száznyolcvan napon belül az érvényes és eredményes népszavazás döntésének megfelelő törvényt megalkotni. A népszavalással hozott döntés az Országgyűlésre a népszavazás napjától – ha a népszavazás törvényalkotási kötelezettséget keletkeztet, a törvény kihirdetésétől – számított három évig kötelező.

2./ Helyi népszavazás kezdeményezése

Az országos és a helyi népszavazásra vonatkozó szabályok hasonlósága miatt az alábbiakban a helyi népszavazás esetében az eltéréseket hangsúlyozzuk. A helyi önkormányzat képviselő-testülete helyi népszavazást rendelhet el a hatáskörébe tartozó ügyben. A képviselő-testület helyi népszavazást köteles elrendelni az alábbi tárgykörökben:

  • a településnek a területével határos másik megyéhez történő átcsatolására irányuló kezdeményezése,
  • a községegyesítésnek és a községegyesítés megszüntetésének kezdeményezése,
  • új község alakításának kezdeményezése,
  • lakott területrész átadása, átvétele, cseréje,
  • a fővárosi kerületi tagozódás megváltoztatása (új tárgykör)
  • a fővárosból kiválás és a fővároshoz csatlakozás (új tárgykör),
  • társult képviselő-testület alakítása, a társult képviselő-testületből való kiválás, továbbá
  • abban az ügyben, amelyet az önkormányzati rendelet meghatároz.

Nem tartható helyi népszavazás a költségvetésről és a zárszámadásról, a helyi adókról, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási kérdésről és a képviselő-testület feloszlásának a kimondásáról.

Helyi népszavazást kezdeményezhet a képviselő-testület tagjainak legalább egynegyede, a képviselő-testület bizottsága és az önkormányzati rendeletben meghatározott számú választópolgár, de számuk nem lehet kevesebb a választópolgárok tíz százalékánál, és nem lehet több a választópolgárok huszonöt százalékánál. A javaslat a népszavazás kezdeményezésére jogosultak közül kiveszi a helyi társadalmi szervezet vezető testületét.

A helyi népszavazási kezdeményezés kérdésének hitelesítésére irányuló eljáráshoz nem szükséges választópolgári támogatás. Ebből következik, hogy helyi népszavazás kezdeményezése esetén elegendő a hitelesítési záradékkal ellátott aláírásgyűjtő ív átadásáig bejelentkezni az adatvédelmi nyilvántartásba. Az aláírásokat egy hónapig lehet gyűjteni. A kérdés hitelesítésével, valamint a helyi népszavazás elrendelésével kapcsolatos jogorvoslat elbírálása a megyei vagy a fővárosi bíróság hatáskörébe tartozik, amely 30 napon belül dönt. Az érvényes és eredményes népszavazás döntése a képviselő-testületre egy évig kötelező.

A polgármester a törvényben foglalt feltételeknek megfelelő kezdeményezést a legközelebbi testületi ülésen bejelenti. A népszavazás elrendeléséről a bejelentést követő harminc napon belül dönt a képviselő-testület. A képviselő-testület bizottsága, valamint tagjai a népszavazás elrendeléséig visszavonhatják az általuk benyújtott népszavazási kezdeményezést. A népszavazás elrendeléséről szóló határozatot az önkormányzat hivatalos lapjában, illetve a helyben szokásos módon közzé kell tenni.

A helyi népszavazás érvényes, ha a választópolgárok több mint fele érvényesen szavazott és eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott. A képviselő-testület — ha a népszavazás döntési kötelezettséget keletkeztet — köteles a népszavazás napjától számított száznyolcvan napon belül az érvényes és eredményes népszavazás döntésének megfelelő rendeletet megalkotni vagy határozatot hozni. A népszavazással hozott döntés a képviselő-testületre a népszavazás napjától — ha a népszavazás rendeletalkotási kötelezettséget keletkeztet, a rendelet kihirdetésétől – számított egy évig kötelező.

3./ A területi szintű helyi népszavazás

A megyei és a fővárosi szintű helyi népszavazásra irányadó rendelkezéseket megfelelően kell alkalmazni.

4./ Az európai polgári kezdeményezés

Az európai polgári kezdeményezés támogatásának nem feltétele a választójog, ezért a kezdeményezést támogató polgárok választójogát nem, csak állampolgárságát és nagykorúságát kell ellenőrizni. A javaslat az OVB-t jelöli ki az online gyűjtési rendszer megfelelőségéről szóló igazolás kiállításáért, valamint az aláírások ellenőrzéséért felelős hatóságként.

A törvényjavaslat – annak elfogadása esetén - sarkalatos törvénynek minősül (azaz annak elfogadásához és módosításához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges) és – igazodva Magyarország Alaptörvényéhez - 2012. január 1. napján lép hatályba azzal, hogy a hatálybalépést megelőzően benyújtott kérdés hitelesítésére, a benyújtott aláírásgyűjtő íveken szereplő aláírások ellenőrzésére és a hitelesített népi kezdeményezésre a benyújtáskor hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

  • kapcsolódó anyagok
JOGALKOTÁS
NÉPSZAVAZÁS
TÖRVÉNYHOZÁS