Állami vezetőkhöz és az Alkotmánybírósághoz fordult több, egyházi státuszát elveszítő felekezet

2011.08.16. MTI

A júliusban elfogadott új egyházügyi törvény alkotmányossági felülvizsgálatát kéri több, egyházi státuszát elveszítő felekezet.

A lelkiismeret és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek, vallási közösségek jogállásáról szóló törvény tizennégy egyházat és vallásfelekezetet ismert el. A július 12-én elfogadott jogszabály értelmében a többi vallási közösség egyházzá nyilvánításáról a parlament kétharmados többséggel dönthet majd.

A nyilatkozatot jegyző tizenöt felekezet szerint az új törvény több szempontból is alkotmányellenes, az Európai Unió, valamint az ENSZ normáival is ellentétes, továbbá erkölcsi aggályokat is felvet.

Schmitt Pál köztársasági elnöknek, Orbán Viktor miniszterelnöknek, Kövér László házelnöknek, Szászfalvi László egyházügyi államtitkárnak, az országgyűlési képviselőknek és az Alkotmánybíróságnak címzett - az MTI-hez is eljuttatott - levelükben kifejtették: szerintük az új törvény a kiválasztott egyházak előtt nem bezárja, hanem éppen létrehozza a "biznisz", a korrupció és a pénzmosás lehetőségét azáltal, hogy kiszélesíti az egyházak gazdasági tevékenységének jogait, és ehhez "rendkívül csekély" ellenőrzési rendszert ír elő.

Mint írták, az új egyházügyi törvény egyesületté történő visszaminősülésre kényszerít több száz - 1991 előtt bejegyzett, de ezer taggal nem rendelkező vagy 1991 után bejegyzett - olyan egyházat, amely eddig elsődlegesen hitéleti, azaz egyházi és vallási tevékenységet folytatott, de jelentős részük még közfeladatokat is ellátott.

"Megdöbbenéssel értesültünk arról, hogy bennünket és még rajtunk kívül több mint 250 - hozzánk hasonlóan becsületesen működő - keresztény egyházat fosztottak meg egy tollvonással egyházi státuszunktól az új egyházügyi törvény elfogadásával" - fogalmaztak az aláírók.

Kitértek arra is, hogy "rendkívül csalódottak", mivel szerintük az egyházi státuszból kirekesztett egyházak híveinek nagy része szavazataival hozzájárult a kétharmados többségű parlament felállásához. "A kormányoldal nemcsak egyháztagjaink szavazói bizalmát taposta meg az egyházi státusz önkényes és visszamenőleges megvonásával, hanem ezzel megsértette - az egyházként történő - szabad vallásgyakorlás alkotmányos jogát is, ami nemcsak etikátlan, hanem alkotmányellenes is" - hangsúlyozták.

Kiemelték, az új törvény tervezetének készítésekor a kormány azt ígérte, hogy a "tisztességesen működő kisegyházaknak nem kell félniük, nem fognak rosszul járni az új törvénnyel". A nyilatkozat aláírói szerint azonban többek között "az egyházi státuszból történő tömeges kirekesztés tükrében" a kisegyházak mégis rosszul jártak.

Az aláírók egyben felkérték az Alkotmánybíróságot a törvény alkotmányossági felülvizsgálatára.

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
JOGALKOTÁS
KORMÁNYZAT
EGYHÁZ
EGYHÁZÜGYI TÖRVÉNY