A védőnők helyzetéről

2011.08.18. Jogi Fórum/ OBH

A három településre kiterjedő körzetében a jogszabályban megengedett 250 helyett több mint 600 gyermeket kellett egyedül ellátnia.

A területi védőnő hiába kért segítséget a helyi önkormányzattól, az országos védőnőtől, az érintett szakminisztertől. Végül az ombudsmanhoz fordult, akinek eljárása alatt részben orvosolták a problémát: megosztották a védőnői körzetet. Az állampolgári jogok biztosa nemcsak a jogbiztonság elvét, hanem a gyermekek egészséghez való jogát is veszélyben látta.

A védőnő azt is sérelmezte, hogy a többletmunkájáért illetmény-kiegészítést nem kap, a területi pótlékot pedig az önkormányzat nem utalja át neki, mivel – az önkormányzat álláspontja szerint – a pótlék a szolgáltatót, azaz az önkormányzatot magát illeti meg.

Eljárása során Szabó Máté ombudsman – a konkrét panaszban foglalt sérelmek vizsgálata mellett – a nemzeti erőforrás minisztertől átfogó, az egész országra kiterjedő tájékoztatást kért a védőnői szolgálat helyzetéről. A miniszter válasza szerint a védőnői ellátás biztosítása – az egészségügyi alapellátás körében – a helyi önkormányzat feladata, így az önkormányzat képviselő-testülete alakítja ki annak körzeteit. Azt pedig jogszabály állapítja meg, hogy a védőnő az általa ellátott gyermekek létszáma arányában mennyi illetményre jogosult. A jogszabály azonban kizárólag a megengedett ellátotti létszámig biztosít finanszírozást, azaz a védőnő hiába lát el akár kétszer annyi gyermeket, ezért nem kaphat több fizetést. Azt pedig semmi sem szabályozza, hogy a területi pótlék a szolgáltató önkormányzatot, vagy a feladatot ténylegesen ellátó védőnőt illeti-e meg.

Az a tény, hogy a védőnő a jogszabályban maximálisan megengedettnél lényegesen magasabb létszámot lát el, önmagában alkalmas arra, hogy a jogállamiság elvét, valamint a jogbiztonság követelményét sértse – fogalmazta meg a biztos. Ezen túl, a védőnői ellátási rendszer működési problémájából adódóan a helyzet a gyermekek egészséghez való jogának csorbulásával is fenyeget.

Sem a szolgáltató, sem a működést felügyelő szervek nem követelhetik meg, nem várhatják el a védőnőtől, hogy hosszú időn keresztül a megengedett maximális létszámnál több ellátottat gondozzon. A társadalmi elvárás az, hogy a védőnő – akár a hivatalos munkaidejét meghaladóan is – igyekezzen biztosítani a megfelelő ellátást. Ezzel az elvárással azonban a szolgáltató-önkormányzat az esetleges finanszírozási nehézségekre hivatkozva sem élhet vissza, mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy a védőnő a jogszabályban meghatározott keretek között végezhesse a munkáját. A biztos emellett felhívta a figyelmet arra is, hogy az ellátottak átmenetileg megnövekvő létszáma után a védőnőnek magasabb díjazásban kellene részesülnie. A finanszírozható létszám azonban nem lehet több annál, mint amit a jogszabály maximálisként meghatároz, ellenkező esetben ugyanis a védőnő maga lenne anyagilag érdekelt a létszámemelésben, amely viszont az ellátás biztonságát veszélyeztetné, jogsérelmet okozna.

A vizsgálat ugyanakkor feltárta, hogy az ország egyes régiói között, de még a régiókon belül is igen nagyok a területi eltérések a védőnői ellátáshoz való hozzáférésben. Az egyenlőtlenséget okozhatja az ellátottak, illetve a fokozott ellátást igénylők magas létszáma, az a tény, hogy a védőnői körzet több településre is kiterjed, de az a körülmény is, hogy a védőnő egyben iskolai védőnői feladatokat is ellát, vagy éppen egy másik körzetben is helyettesít. Csaknem 350 településen pedig egyáltalán nincs szervezett védőnői ellátás. Mindez sérti a gyermekek egészséghez való jogát.

Az állampolgári jogok biztosa a problémák orvoslására, a területi egyenlőtlenségek felszámolására, a finanszírozás megoldására kérte a nemzeti erőforrás minisztert.

A jelentés itt olvasható→

  • kapcsolódó anyagok
EGÉSZSÉGÜGY
OMBUDSMAN