A Nemzeti Közlekedési Hatóság döntéséről

2011.08.22. Jogi Fórum/ OBH

Nem fogadta el a Nemzeti Közlekedési Hatóság a forgalmi engedélyben feltüntetett adatokat, és ahelyett, hogy tisztázta volna a tényállást, inkább megbuktatta az autót a műszaki vizsgán. Nem tájékoztatta a jogorvoslati lehetőségekről a tulajdonost, akinek a beadványait kezdetben nem fellebbezésként, hanem panaszként kezelte. A hatóság eljárását vizsgáló ombudsman több jog sérelmét is megállapította.

A panaszos a műszaki vizsgán bemutatta a tehergépkocsiját. Ennek során az első fokú hatóság – a többi között – azért minősítette a járművet a közúti közlekedésre alkalmatlannak, mert az ülések száma megfelelt ugyan a forgalmi engedélyben rögzítettnek, eltért azonban a típusbizonyítványban engedélyezettől, és a jármű okmányaiban az átalakítás tényét nem rögzítették.

Az elsőfokú hatóságnak ekkor tisztáznia kellett volna az eltérések okát, ám ennek a kötelezettségének nem tett eleget, és kifejezetten iratellenes döntést hozva nem ismerte el a gépjármű bemutatott forgalmi engedélyét és törzskönyvét bizonyítási eszközként. Éppen a tisztázás kötelezettségének elmulasztása miatt nem fogadható el az a magyarázat, hogy ezek az iratok a hatóság előtt elfekvő típusbizonyítványtól eltérő adatokat tartalmaztak. Ha ugyanis az eleve elutasítás helyett utána néztek volna a jármű történetének, kiderült volna, hogy az átalakításhoz az engedélyt a közlekedési hatóság egy jogelődje adta meg még a 90-es évek végén. A körülmények megnyugtató feltárását végül is csak a másodfokú hatóság végezte el jogorvoslati eljárásában, hosszú hónapokkal az első fokú hatóság döntését követően.

Szabó Máté ombudsman vizsgálta az ügyet és megállapította, hogy sérült a panaszos jogorvoslathoz való joga, mert az első fokon nem kapott tájékoztatást arról, hogy a döntéssel szemben hová fordulhat. A biztos rámutatott, hogy a jogorvoslathoz való jog biztosítása nem formális, hanem tartalmi kérdés. Az NKH elnöke azzal, hogy a tartalma szerint jogorvoslati kérelemnek minősülő beadványt nem fellebbezésként, hanem panaszként értékelte, ténylegesen és érdemben elzárta az ügyfelet attól, hogy ügyében a másodfokú hatóság megfelelő időben hozzon döntést. Ennek tulajdonítható, hogy a viszonylag egyszerű megítélésű ügyet csaknem öt hónap után sikerült lezárni.

Ezzel az eljárással az NKH elnöke a jogorvoslathoz való joggal, valamint – az eljárás elhúzódása miatt – a jogállamiság elvéből fakadó jogbiztonság követelményével összefüggő visszásságot okozott – írja jelentésében az állampolgári jogok biztosa, aki a közigazgatási és igazságügyi miniszterhez, valamint a Nemzeti Közlekedési Hatóság elnökéhez fordult a hasonló problémák jövőbeni megelőzése érdekében.

A jelentés itt olvasható→

  • kapcsolódó anyagok
KÖZLEKEDÉS
OMBUDSMAN