Magyarország 20 év elteltével ismét az ENSZ BT tagja lehet

2011.08.24. MTI

Magyarország előző, 1992-93-as BT-tagsága után 20 évvel ismét az ENSZ legfőbb döntéshozói fórumának nem állandó tagja lehet; a világszervezet 193 tagállama októberben titkos szavazáson dönti el, hogy az úgynevezett kelet-európai választási csoportból Magyarország, Szlovénia vagy Azerbajdzsán vehet majd részt a testület munkájában 2012-13-ban.

Magyarország 1955-ös ENSZ-csatlakozása óta kétszer volt BT-tag, az 1992-93-as időszak előtt 1968-1969-ben. A BT-tagság elnyeréséhez e két alkalommal Budapest nem folytatott lobbitevékenységet, mert a kelet-európai régió tagjai közmegegyezéssel, rotációs alapon töltötték be a csoport számára rendelkezésre álló egy nem állandó tagsági helyet. Ez a gyakorlat a Szovjetunió szétesése után, a jelentősen megnövekedett csoportlétszám következtében megszűnt. A mostani szavazás előtt azonban Magyarország már kiterjedt nemzetközi kampányt folytatott, illetve folytat.

Az ENSZ-közgyűlésben - ahol mind a 193 ENSZ-tagállam szavazatának azonos a súlya - a BT-tagság első körben való elnyeréséhez a jelen levő és szavazó tagállamok voksainak minimum kétharmadára, vagyis az összes ENSZ-tagállam jelenléte esetén legalább 129 szavazatra van szükség. Ha ezt a többséget egy tagállam sem tudja megszerezni, további választási fordulókat tartanak.

A 15 tagú BT 10 nem állandó tagsági helyét az egyenlő földrajzi megosztás elve alapján osztják ki; az őszi szavazáson öt ilyen BT-helyről lesz döntés. A 23 tagú kelet-európai csoportnak két helye van a BT-ben: az egyik a vétójoggal rendelkező, állandó tag Oroszország. Magyarországon kívül a 2012-13-as időszakra eredetileg Szlovénia, Azerbajdzsán és Örményország pályázott a nem állandó BT-tagsági helyre a kelet-európai csoportból. Örményország a nyáron visszavonta pályázatát, így három állam maradt versenyben.

Egy az MTI által megkérdezett magas rangú, korábban az ENSZ-szel is foglalkozó diplomata szerint meglepetés lenne, ha Azerbajdzsán megelőzné a két közép-európai országot, és Szlovénia esélyeit némiképp csökkenti, hogy 1998-99-ben volt BT-tag. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a szavazás eredményét nagyon nehéz megjósolni. Míg a nyugati államok esetében ugyanis ki lehet számítani, hogy otthoni kormányzati döntés alapján miképpen voksolnak, addig sok ország lényegében ENSZ-nagykövetére bízza a döntést, így annak is jelentősége van, hogy milyen viszonyt sikerül kiépíteni ezen országok New York-i diplomatáival - tette hozzá a szakértő.

A Külügyminisztérium álláspontja szerint a BT-tagság jelentősen növeli egy adott ország nemzetközi tekintélyét, ennek jelentős gazdasági-politikai hozadékai is vannak. Az 1992-93-as BT-tagság például lehetőséget adott Magyarországnak arra, hogy részt vegyen a délszláv háború utáni rendezési folyamatban.

A tárca arra törekszik, hogy az őszi választásokig minél több országot nyerjen meg a magyar pályázat támogatásának, ennek érdekében a kampány időszakában fokozott erőfeszítéseket tesz Magyarország értékeinek, kultúrájának, nemzeti kincseinek bemutatására, politikai törekvéseinek megismertetésére. Ebben a munkában a Külügyminisztériumon kívül részt vesznek a magyar ENSZ-képviseletek - köztük kiemelten a New York-i ENSZ-nagykövetség - és a szakminisztériumok is. A magas szintű lobbizásban fontos szerepe van a köztársasági elnöknek és a miniszterelnöknek is: találkozóikon bemutatják a magyar BT-tagsági törekvést, és kérik partnereik támogatását. A Külügyminisztérium felkérte Habsburg György utazó nagykövetet BT-különmegbízotti feladatok ellátására. A tárca hangsúlyozta, hogy a BT-kampányban kiemelt szerepe van a kétoldalú kapcsolatok ápolásának és a Magyarország iránti szimpátiakeltésnek.

A Külügyminisztérium értékelése szerint mindhárom jelöltországnak esélye van a BT-tagságra, Szlovénia és Azerbajdzsán is erős kampányt folytat. A tárca úgy számol, hogy az első választási fordulóban nem fog eldőlni a kelet-európai csoport helyének sorsa, és az elsődleges cél, hogy Magyarország bekerüljön a választás második fordulójába. A minisztérium szerint Magyarország támogatottsága jelentős.

A magyar diplomácia a BT-tagság elnyeréséért különböző, hagyományosnak mondható eszközökkel lobbizik: jegyzékekkel, kampánykiadványokkal, BT-lobbi honlappal és kölcsönös támogatási megállapodásokkal. Többszintű partnertalálkozókat tartanak a multilaterális diplomácia fórumain éppúgy, mint bilaterális csatornákon. Az ENSZ-közgyűlés szeptemberi magas szintű szakaszán Schmitt Pál köztársasági elnök, Martonyi János külügyminiszter és Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár vesz részt; a delegáció a plenáris üléseken történő részvétel mellett sok bilaterális találkozót bonyolít le, amelyek napirendjén a magyar BT-jelölés is szerepel majd.

A Külügyminisztérium tájékoztatása szerint a magyar "BT-profil" főbb elemei között szerepel a politikai, demokratizálódási tapasztalatok, illetve a piacgazdaságba való átmenet tanulságainak átadása, valamint a hídépítő szerep, mivel Magyarország tapasztalatokat szerzett az együttműködésben mind a szocialista típusú, illetve kötődésű, mind a nyugati értékrendszerű országokkal. A kormány a BT-tagsági kampányhoz is kapcsolódva nyit az Európán túli, távoli térségek, például a szubszaharai, a karibi és a csendes-óceáni régió országai felé.

  • kapcsolódó anyagok
ENSZ