Stumpf: az Alkotmánybíróság feladata, hogy értelmezze és védje az alaptörvényt

2011.08.25. MTI

Az Alkotmánybíróság (Ab) feladata, hogy értelmezze és védje az alaptörvényt, "bizonyos értelemben még azzal a kétharmados többséggel szemben is, amely elfogadta" - mondta Stumpf István alkotmánybíró szerdán Szentendrén, a Rákóczi Szövetség 23. nyári főiskolás táborában.

Az Ab jövőbeli szerepét illetően kijelentette: paradigmatikus változás előtt áll a testület, az új alaptörvény az Ab számára is új feladatokat jelent, és a profil megváltozását hozza. Háttérbe szorul a normakontroll intézménye, ugyanakkor kibővíti a jogkörét, és lehetőséget ad arra, hogy az egyéni bírói döntések fölötti alkotmányos kontrollt is ellássa, hasonlóan a német példához. Stumpf István úgy véli: "a hatalmi ágak megosztása, az alkotmányos kontroll tekintetében lényegesen erőteljesebb Alkotmánybíróság kialakításának van esélye az elkövetkező tíz évben". Mint mondta, ő már három-négy évvel ezelőtt is azon a véleményen volt, hogy alapvető átalakításra szorul az alkotmányos szisztéma. Az új alaptörvénnyel kapcsolatban kiemelte: számos olyan elemet tartalmaz, amely Európában is figyelemre méltó.

Az új alkotmány fontosságáról szólva úgy fogalmazott: történelmi jelentősége, hogy az 1949-cel megszakított történeti alkotmány kontinuitását helyreállította. Mint mondta, a magyar közjogi hagyományokra méltán lehet büszke az ország.

A nemzeti hitvallást ért kritikákra reagálva kitért arra is, hogy egyesek túlságosan spirituálisnak és erősnek találták. A preambulum funkciójáról szólva arra hívta fel a figyelmet, hogy azok az alkotmányos értékek és tradíciók jelennek meg benne, amelyekre egy ország büszke lehet. Készítői kifejezetten törekedtek arra, hogy lelkileg-érzelmileg és identitásteremtés szempontjából lényeges mondatokat foglaljanak bele - tette hozzá.

Az új alkotmány szükségességére utalva kiemelte: az 1989-es preambulum maga fogalmazott úgy, hogy átmeneti az akkori alkotmány, így lényegében alkotmányos követelmény volt egy újnak a megalkotása. Mint mondta, a Fidesz, azzal, hogy kétharmados felhatalmazást kapott, történelmi és politikai szükségszerűségként fogta fel, hogy a magyar társadalom számára - Kelet-Közép-Európában utolsóként - új és végleges alkotmányt fogadjon el.

Egy hallgatói felvetésre kiemelte: "az alkotmányos berendezkedés megítélése a sarkalatos törvények elfogadása után válik lehetővé”. Hozzátette: a Velencei Bizottság elismerte, hogy minden országnak szuverén joga, hogy megalkossa a saját alkotmányát. Arra kérdésre, hogy mekkora az új alaptörvény társadalmi elfogadottsága, Stumpf István úgy reagált: a kormány szeretné megismertetni, s ebben segíthetne egy a köztelevízióban rendszeresen jelentkező sorozat, amely érthetően mutatná be az új alkotmányt.

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYJOG
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG