Közbeszerzésről érthetően - fókuszban az elektronikus közbeszerzés | Budapest, 2019. április 4. csütörtök | Regisztráljon most!

Alkotmánybírósághoz fordult az LB-elnök a büntetőeljárási törvény miatt

2011.08.26. Jogi Fórum/ Magyarorszag.hu

Baka András, a Legfelsőbb Bíróság (LB) elnöke az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult a büntetőeljárási törvény egyes pontjai - így többek között a 120 órás őrizetre vagy az eljáró bíróság legfőbb ügyész általi kijelölésére vonatkozók - alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérve. Az indítvány szerda délután óta olvasható a birosag.hu internetes oldalon.

Az LB büntetőkollégiuma már a törvény elfogadása előtti napokban, június végén kiadott 32 oldalas véleményében jelezte, hogy álláspontja szerint több ponton alkotmányellenes a törvényjavaslat. A főbíró augusztus 4-i keltezésű alkotmánybírósági beadványa számos elemében egybehangzó az LB büntetőbíráinak véleményével. Baka soron kívüli eljárást kért a törvénymódosítások alkotmányellenességének utólagos megállapítását és nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálatát kezdeményező 20 oldalas indítványában.

A főbíró - arra az esetre, ha az Ab nem a jelenleg hatályos alkotmány alapján járna majd el - leszögezte azt is: a 2012. január 1-jén hatályba lépő új alaptörvény is tartalmazza mindazokat a jogokat és követelményeket, amelyeknek a megsértésére hivatkozott indítványában.

Baka - aki magyar főbíróvá választása előtt 17 évig a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságának bírája és egyik vezetője volt - indítványában nem csupán alkotmányellenesnek, hanem számos ponton az 1950. évi római emberi jogi egyezménybe ütközőnek is tartja a büntetőeljárási törvény módosításait. A főbíró érvelését számos esetben a strasbourgi emberi jogi bíróság esetjogával is alátámasztotta.

Az indítványban szerepel, hogy a főbíró alkotmányellenesnek tartja azt a büntetőeljárási rendelkezést, amely szerint kiemelt ügyekben az ügyészség jelölné ki az illetékes bíróságot. A főbíró szerint ez olyan módon korlátozza a törvény által létrehozott bírósághoz való jogot és a "fegyveregyenlőség" elvét, ami egy demokratikus jogállamban nem minősíthető sem szükségesnek, sem arányosnak.

Baka szerint alkotmányellenes az is, hogy kiemelt jelentőségű ügyekben az őrizet időtartamának felső határa 120 órára emelkedik. A főbíró emlékeztetett a strasbourgi bíróság következetes gyakorlatára, amely szerint a római egyezménybe ütköző az a szabályozás, amely lehetővé teszi a négy napot - 96 órát - meghaladó időtartamú őrizetbe vételt.

A főbíró kifogásolta azt a rendelkezést is, amely szerint kiemelt jelentőségű ügyekben az ügyész intézkedésére a terhelt és a védő érintkezése az őrizet első 48 órájában megtiltható. A törvény tartalmazza ugyan azt is, hogy ha a kihallgatásra az őrizet első 48 óráján belül kerül sor, a védő a kihallgatáson akkor is részt vehet, ha az ügyész a terhelt és a védő érintkezését megtiltotta. A főbíró szerint azonban mindez ellentétes azzal az alkotmányos rendelkezéssel, mely kimondja, hogy "a büntetőeljárás alá vont személyeket az eljárás minden szakaszában megilleti a védelem joga".

A főbíró szerint alkotmányellenes az a passzus is, amely szerint kiemelt jelentőségű ügyekben a fogva lévő gyanúsítottat nem az általános szabályok szerinti 24, hanem 72 órán belül kell kihallgatni, továbbá, hogy szűkült az egyes nyomozati határozatok elleni panaszjog, valamint, hogy bizonyos esetekben mellőzhetővé vált a tanú egyes személyi adatainak zárt kezelése.

Baka alkotmányellenesnek tartja azt a módosítást is, amely a nyomozási bírót nyomozástaktikai szempontok érvényre juttatására kötelezi. A nyomozástaktikai szempontok figyelembe vétele és érvényesítése ugyanis kizárólag a vád képviselőjének feladatkörébe tartozik. Ha pedig az eljárási feladatkörök nincsenek egymástól szigorúan elválasztva, a pártatlan bírósághoz való jog is sérelmet szenved. Ahogy tehát nem kötelezhető a terhelt és védője arra, hogy a nyomozás sikere érdekében közreműködjön, ugyanúgy az ítélkező funkciót gyakorló bíróság - és a bírósági hatáskörbe tartozó feladatokat ellátó nyomozási bíró - sem működhet közre a nyomozásban. A főbíró indítványában kitért arra is, hogy sérti a jogbiztonságot és ellentétes a jogállamisággal, hogy a törvényalkotó egyáltalán nem biztosított felkészülési időt a jogszabály alkalmazására.

A parlament alkotmányügyi bizottsága által az Országgyűléshez június 14-én beterjesztett és július 4-én megszavazott törvény a Magyar Közlönyben történt kihirdetését követő napon, július 13-án lépett hatályba, és a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, ha még nem történt vádemelés.

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYJOG
BÜNTETŐELJÁRÁS
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
JOGALKOTÁS
LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG