Közbeszerzésről érthetően - fókuszban az elektronikus közbeszerzés | Budapest, 2019. április 4. csütörtök | Regisztráljon most!

Előzetes és utólagos hatásvizsgálat

2011.08.26. Jogi Fórum / dr. Nagy Csilla

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény rögzíti a jogszabályok előzetes és utólagos hatásvizsgálatának kereteit. A részletszabályokat a 24/2011. (VIII. 9.) KIM rendelet tartalmazza.

Általános rendelkezések

A rendelet tárgyi hatálya – a rendkívüli állapot, szükségállapot, veszélyhelyzet, megelőző védelmi idején kiadható jogszabály kivételével – a Kormány által előterjesztendő törvényjavaslat, valamint kormányrendelet és miniszteri rendelet tervezetének előzetes és utólagos hatásvizsgálatára terjed ki.

Hatásvizsgálat minden olyan információgyűjtő-elemző folyamat, amelynek elsődleges célja a szabályozás hatékonyságának növelése, mely magában foglalja a szabályozás várható következményeinek megvizsgálását, majd az eredmények megalapozott döntéshozatal elősegítése érdekében történő összegzését.

Az előzetes hatásvizsgálat

A jogalkotási törvény szerint az előzetes hatásvizsgálat elvégzésével a jogszabály előkészítője felméri a szabályozás várható következményeit. A hatásvizsgálat eredményéről a Kormány által előterjesztendő törvényjavaslat, illetve kormányrendelet esetén a Kormányt, önkormányzati rendelet esetén a helyi önkormányzat képviselő-testületét kell tájékoztatni.

A hatásvizsgálat során vizsgálni kell a tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatását (társadalmi, gazdasági, költségvetési, környezeti és egészségi következményeit, az adminisztratív terheket befolyásoló hatásokat), valamint a jogszabály megalkotásának szükségességét, a jogalkotás elmaradásának várható következményeit és a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételeket.

A rendelet rögzíti, hogy az előzetes hatásvizsgálat során

  • a legnagyobb hasznossággal járó hatásvizsgálatokat, a döntési helyzet megalapozásában legnagyobb szerepet játszó közvetett és közvetlen hatások elemzését kell elvégezni;
  • a szabályozás pozitív és negatív hatásait is fel kell tárni;
  • a számszerűsíthető előnyöket és hátrányokat számszerűsíteni kell;
  • egységes módszertani elvrendszert kell alkalmazni és
  • a szabályozás várható hatásait az adott szabályozás tekintetében releváns időintervallumban kell vizsgálni.

A rendelet mellékletében egy hatásvizsgálati és egy tételes hatásvizsgálati lap található, amelyek alkalmazása a hatásvizsgálatok során kötelező. Ha a szabályozás sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik a tételes hatásvizsgálati lap, különösen indokolt esetben a hatásvizsgálati lap kitöltése alól a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter (a továbbiakban: felelős miniszter), a szabályozás előkészítőjének írásbeli kérelme alapján felmentést adhat.

Az utólagos hatásvizsgálat

A jogalkotási törvény a jogrendszer folyamatos felülvizsgálata keretében rögzíti az utólagos hatásvizsgálat szabályait is. Ezen szabályok szerint a miniszter folyamatosan figyelemmel kíséri a feladatkörébe tartozó jogszabályok hatályosulását és szükség szerint lefolytatja a jogszabályok utólagos hatásvizsgálatát, ennek során összeveti a szabályozás megalkotása idején várt hatásokat a tényleges hatásokkal.

Az utólagos hatásvizsgálatot a hatásvizsgálati lapon rögzítettek szerinti időpontban és módszertan alapján kell lefolytatni, melynek eredményéről a szabályozás előkészítője tájékoztatja a felelős minisztert.

A hatásvizsgálat szervezése

A hatásvizsgálati lap kitöltéséért a szabályozás előkészítője a felelős. A kitöltött hatásvizsgálati lap a kormány-előterjesztés és a miniszteri rendelet tervezetének mellékletét képezi az egyeztetési folyamat kezdetétől.

A szabályozás előkészítője köteles továbbá

  • gondoskodni az általa vezetett szerven belül a hatásvizsgálati kapcsolattartásáért felelős szervezeti egység, személy kijelöléséről és a hatásvizsgálat szervezéséről;
  • írásban tájékoztatni a felelős minisztert a hatásvizsgálati kapcsolattartó személyéről;
  • elkészíteni és megküldeni a felelős miniszter részére minden év február 15-éig az általa vezetett szerv hatásvizsgálati tevékenységéről szóló írásbeli beszámolót (a továbbiakban: hatásvizsgálati beszámoló).

A hatásvizsgálati beszámoló tartalmazza az elvégzett előzetes és utólagos hatásvizsgálatok számát, a hatásvizsgálatok elkészítésére vonatkozó átlagos időtartamot, az utólagos hatásvizsgálatok elvégzése elmaradásának okait, a hatásvizsgálatok elkészítésére, felhasználására, hasznosulására vonatkozó gyakorlati tapasztalatokat és a hatásvizsgálati tevékenység fejlesztésére vonatkozó javaslatokat.

A felelős miniszter minden év március 31-ig tájékoztatja a Kormányt a hatásvizsgálati tevékenységgel összefüggő tapasztalatokról.

A rendelet 2011. augusztus 10. napjától hatályos azzal a kitétellel, hogy a mellékletében található hatásvizsgálati lap kitöltésére vonatkozó rendelkezéseket a 2011. szeptember 30-át követően előkészített előterjesztésekre és miniszteri rendelettervezetekre kell alkalmazni.
 

  • kapcsolódó anyagok
ORSZÁGHÁZ
JOGALKOTÁS
KORMÁNYZAT