Magyary Program

2011.08.30. Jogi Fórum / dr. Antal Attila

A kormány júniusban bemutatott közigazgatás-fejlesztési koncepciójának legfontosabb célkitűzése az állampolgárbarát és folyamatosan fejlődő közigazgatás megteremtése, amelyek közelebb vihetnek a „Jó Államhoz”.

A Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program (Magyary Program) célkitűzései és elnevezése sem a véletlen műve. A kormány több programjában és jogszabályában is (többek között az új jogalkotási törvényben is) kifejezésre juttatta már, hogy fontos számára a jó élet, a jó állam és a jó kormányzás. Ezúttal ezeket kapcsolta össze a 20. század magyar közigazgatás-tudományának nemzetközi hírű képviselőjével, s ezzel meglehetősen magasra is tette a mércét. A programot bemutató Navracsics Tibor igazságügyi miniszter szerint: „A cél az, hogy a Magyary Program egy folyamatosan frissülő, a kor követelményeihez és céljaihoz igazodó cselekvési program legyen, amely prognosztizálhatóvá teszi a közigazgatás fejlesztését.” Ahhoz, hogy megismerjük a Program filozófiáját a következő témaköröket járjuk körül: miben áll a jó állam a kormányzat szerint; mi a Program távlati helye a kormány tervezési rendszerében; milyen konkrét célokat és beavatkozási területeket jelöl meg a Magyary Program.

Mit jelent a jó állam?

A Program szerint az állam attól tekinthető jónak, hogy az egyének, közösségek és vállalkozások igényeit a közjó érdekében és keretei között, a legmegfelelőbb módon szolgálja. A közjó fogalma egyrészt magában foglalja azt, hogy az állam jogszerű és méltányos egyensúlyt teremt a számtalan érdek és igény között, e célból igényérvényesítést tesz lehetővé, és védelmet nyújt. Másrészt a jó állam kellő felelősséggel jár el az örökölt természeti és kulturális javak védelme, továbbörökítése érdekében. Harmadrészt a jó állam egyetlen önérdeke, hogy az előző két közjó elem érvényesítésére minden körülmények között és hatékonyan képes legyen, azaz megteremti a hatékony joguralmat, ennek részeként az intézményi működést, az egyéni és közösségi jogok tiszteletben tartását és számonkérhetőségét.

A Program helye

A Programot jegyző Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) el is helyzete a dokumentumot az utóbbi idők kormányzati iratai között: kiindulópont a Nemzeti Együttműködés Programja című kormányprogram, ehhez jön a Széll Kálmán Terv és az Új Széchenyi Terv. Közjogi szempontból fontos megemlíteni az új Alaptörvényt és persze azt is, hogy a központi közigazgatásra koncentráló Magyary Program szerint a dokumentum együtt kezelendő a 2011-ben meginduló igazságszolgáltatási és önkormányzati reformmal, pontosabban e három terület adja a Jó Állam Fejlesztési Koncepciót. A Program szerint: „A Magyary Program nem terv, hanem program, értelmezési keret, amely meghatározza a célokat, a beavatkozási területeket és a soron következő intézkedések sorát.” A szerzők azt remélik, hogy az irat egyik fő újdonsága az lesz, hogy képes megragadni a közigazgatás bonyolult rendszerét, láthatóvá és érthetővé téve azt. A Magyary Program munkamódszere az, hogy helyzetfelméréssel kezdődik és a végrehajtott intézkedések hatásainak elemzésére, majd a beavatkozások és intézkedések évenkénti ciklikus újratervezésére épül. Mivel a Program deklarált célja a közigazgatáshoz való adaptivitás, ezért a fogalmi kerete, cél- és eszközrendszere is folyamatosan, de követhetően változni fog az évenkénti kiadások során.

A Program tervezési és ellenőrzési folyamatainak biztosítására a következő intézményrendszert vázolja fel a dokumentum:

  • Közigazgatási stratégiáért felelős helyettes államtitkárság,
  • Nemzeti Közigazgatási Intézet,
  • Nemzeti Közszolgálati Egyetem,
  • ECOSTAT Kormányzati Hatásvizsgálati Központ,
  • Közpolitikai Kutatások Intézete.

Kiemelt cél továbbá az állampolgárok közvetlen bevonása az ügyfélbarát és hatékony eljárások megalkotásának folyamatába. Ennek érdekében a KIM létrehozta a http://nemzetiekonzultacio.kormany.hu weboldalt, ahol bárki számára biztosított a lehetőség arra, hogy többek között a munkavállalással és munkáltatással kapcsolatos eljárások; a családdal és gyermekkel kapcsolatos eljárások; a nyugdíjjal kapcsolatos eljárások; a szociális ellátással kapcsolatos eljárások; házzal, lakással és építésüggyel kapcsolatos eljárások; gépjárművel kapcsolatos eljárások; adóval, illetékkel, díjakkal kapcsolatos eljárások körében személyesen fogalmazza meg a közigazgatás-fejlesztéséért felelős tárcának az ügyintézés egyszerűsítésére irányuló javaslatait.

Konkrét célok, beavatkozási területek, végrehajtás

A Magyary Program legfontosabb stratégiai az új Alaptörvény XXVI. cikkében („Az állam működésének hatékonysága, a közszolgáltatások színvonalának emelése, a közügyek jobb átláthatósága és az esélyegyenlőség érdekében törekszik az új műszaki megoldások és a tudomány vívmányainak alkalmazására.”) foglaltaknak megfelelően az állami működés hatékonyságának, a közszolgáltatások színvonalának emelése: a hatékony nemzeti közigazgatás megteremtése. A hatékonyság a Program kontextusában a következőket jelenti: eredményesség, gazdaságosság, hatásosság, biztonság, felügyelhetőség, alkalmazkodás.

A nemzeti jelző a Program szerint alapvetően kettős jelentéstartalmat hordoz. Egyrészt kifejezi azt, hogy a közigazgatásnak nem pusztán a jogszabályok által meghatározott közigazgatási ügyfelei vannak, hanem egy intézkedés során egyfajta mögöttes ügyfél a magyar nemzet, annak valamennyi tagja térben és időben korlátlanul, akinek érdekeire méltányosan tekintettel kell lenni. A második jelentéstartalom lényege a nemzeti lét időbeli tartósságából fakad. A Program megalkotói szerint a magyar közigazgatás nem csupán a jelenben élő közösség sorsának alakítója és kerete, hanem a ma ismert, évszázadok alatt sokat formálódott rendszere az elődeink öröksége, míg a mai kor közigazgatás-fejlesztési intézkedései a jövő magyarságára, az elkövetkező nemzedékek életére gyakorolnak majd jelentős hatást államszervezeti szempontból.

A közigazgatás a közérdek érvényesítése céljából, a közhatalom birtokában végzett tevékenység. Magyary Zoltán megfogalmazásában „az állam adminisztrációja”, azaz „az állam szervezete, a közfeladatoknak ezek természete által megszabott módszerrel a jogrend keretében való eredményes megoldására”.

A Magyary Program egyik fő vállalkozása, hogy a közigazgatás szerteágazó kérdéskörét négy érthető irányból (szervezet, feladat, eljárás, személyzet) úgy tudja láttatni, hogy ne legyen olyan felmerülő kérdés, intézkedés, cél, amit ebbe a négyes felosztásba nem tudunk elhelyezni. A Program az egyes beavatkozási területeket szintén ebből a négy irányból értelmezi.

A kidolgozók a Magyary Program intézkedéseinek zömét belső erőforrásból, illetve az Államreform Operatív Program (ÁROP) és az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP) révén rendelkezésre álló európai uniós forrásból, kisebb részben nemzeti forrásból tervezik megvalósítani.

 

A Magyary Program célrendszere (Forrás: Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program)

 

  • kapcsolódó anyagok
KÖZIGAZGATÁS
KÖZIGAZGATÁSI REFORM
KORMÁNYZAT