Gyurcsány mentelmi jogának felfüggesztését javasolja a szakbizottság

2011.09. 6. MTI

A mentelmi bizottság azt javasolja az Országgyűlésnek, hogy függessze fel Gyurcsány Ferenc mentelmi jogát, akit hivatali visszaélés miatt hallgatna ki gyanúsítottként az ügyészség a Sukoró-ügyben. Bár korábban a volt miniszterelnök is azt kérte, adják ki az ügyészségnek, a mentelmi bizottság szocialista tagjai - mint mondták - lelkiismereti okból nemmel szavaztak a felfüggesztést kezdeményező indítványra, amit a két kormánypárt mellett a Jobbik és az LMP is támogatott.

A testület hat tagja támogatta a döntést, kettő ellene szavazott - ismertette a voksolás kimenetelét Rubovszky György (KDNP) elnök a mentelmi bizottság keddi zárt ülését követően újságíróknak. Hogy Gyurcsány Ferenc mentelmi jogáról a parlament őszi ülésszakának első napján, szeptember 12-én vagy a rá következő héten dönthetnek-e a képviselők, arról a házbizottság határoz - tette hozzá.

A kereszténydemokrata bizottsági elnök arra a kérdésre, hogy elégségesnek találták-e a Legfőbb Ügyészség által megküldött iratokat, igennel válaszolt. Hozzátette, a bizottság a házszabály szerint zárt ülésen tárgyalta az ügyet, ebből adódóan az iratok titkosak, és semmilyen érdemi kérdésről nem áll módjában nyilatkozni.

Varga István (Fidesz) elmondta: a bizottság folytatta azt a töretlen gyakorlatot, hogy közvádas ügyekben a mentelmi jog felfüggesztését javasolja.

A bizottság MSZP-s tagjai nemmel voksoltak. Döntésüket Simon Gábor azzal indokolta, hogy alaptalannak és politikailag motiváltnak tartják az ügyészség gyanúját. Mint mondta, közvetlen bizonyítékok sem támasztják alá az ügyészség indítványát, tanúvallomások szólnak arról, hogy Gyurcsány Ferenc befektetőkkel folytatott tárgyalásán nem született döntés a sukorói kaszinóberuházásról, ott az akkori miniszterelnök a jogszabályok betartására szólított fel.

Simon Gábor hangsúlyozta, megítélésük szerint a mentelmi bizottság sem járt el konzekvensen, amikor annak ellenére döntött, hogy a testület által korábban az ügyészségtől kért iratok töredéke érkezett csak meg.

Arra a felvetésre, hogy Gyurcsány Ferenc a mentelmi jogának felfüggeszétést kérte, úgy reagált: hasonló ügyekben a képviselőknek a lelkiismeretükre kell hallgatniuk, Göndör Istvánnal ők így jártak el. Hozzátette, frakciótársaikat is arra kérik majd, hogy ne szavazzák meg a volt kormányfő mentelmi jogának felfüggesztését.
Szabó Gábor, a testület jobbikos delegáltja újságíróknak nyilatkozva felidézte, hogy a mentelmi bizottság májusi ülésen nem járult hozzá szavazatával, hogy "ennyire elhúzódjon az ügy". A beérkezett dokumentumok nagyobb része már akkor rendelkezésre állt - jegyezte meg, hozzátéve: "egyik szeme nevet, a másik sír", hiszen ezt a döntést már négy hónappal ezelőtt meghozhatták volna.

Mint mondta, a Jobbik attól tart, hogy ez felkészülési időt adott Gyurcsány Ferencnek és ügyvédeinek ahhoz, hogy jobban "a kártyák közé tudjanak látni". Ugyanakkor - folytatta - bíznak az igazságszolgáltatásban, hogy kideríti, milyen hivatali visszaélések történtek Sukoró-ügyben.

Szilágyi Péter, a bizottság LMP-s tagja elmondta, hogy pártja üdvözli a döntést. Mint felidézte, 2009-ben azért tettek feljelentést Gyurcsány Ferenc ellen, mert szerettek volna a sukorói kaszinóberuházás ügyében tisztán látni. Értékelése szerint a bizottság döntése után lehetőség nyílik rá, hogy bíróság tisztázza a körülményeket.

Értékelése szerint az elmúlt időben felháborító nyilatkozatok hangzottak el ebben az ügyben. Az LMP szerint a politikai ellenfelek nem hívhatják ideggyengének, nem gazemberezhetik le egymást, ez óvodában sem megengedhető, nemhogy a politikai elit számára - fogalmazott az ellenzéki politikus.

Gyurcsány Ferencet hivatali visszaélés miatt hallgatná ki gyanúsítottként az ügyészség a sukorói kaszinóberuházás ügyében, ezért kérte mentelmi jogának felfüggesztését.

A volt miniszterelnök nem ment el a mentelmi bizottság ülésére, amit azzal indokolt, hogy "nincs sok megbeszélnivalója" a testülettel. Ugyanakkor közölte: nem akar a mentelmi jog mögé bújni, arra kéri a parlamentet, hogy adja ki az ügyészségnek.

Gyurcsány - miután múlt csütörtökön a mentelmi bizottság irodájában megnézte az ügyészség által küldött dokumentumokat - elmondta: a legfőbb ügyész szerint az róható a terhére, hogy 2008 májusában a sukorói kaszinóberuházást tervező befektetőkkel folytatott parlamenti megbeszélésén kifejezte támogatását és "ezzel - hivatali hatáskörét túllépve - lényegében döntést hozott" a projekt jövőjéről. Megítélése szerint azonban az ügyészségi iratok cáfolják ezt, a telekcsere érvénytelenítéséért folyó polgári perben meghallgatott tanúk ugyanis egybehangzóan azt állítják, hogy a parlamenti tanácskozáson nem született döntés, ő pedig mindenkit arra kért, hogy a jogszabályok betartásával végezze a munkáját.

Kitért arra is, hogy ha Polt Péter gyanúja megállná a helyét, abból az következne, hogy minden miniszterelnök számtalanszor túllépi a hatáskörét, amikor általános támogatásáról biztosít olyan nagyberuházásokat, amelyek több ezer embernek adhatnak munkát. "Nyugodtan elmondhatom, ugyanezt tettem az Audival, ugyanezt tettem a Mercedesszel. Ha ez bűn, ezerszer követtem el ezt a bűnt" - mondta akkor.

A mentelmi jog felfüggesztéséről az Országgyűlés a jelen levő képviselők kétharmados többségével dönt.
 

  • kapcsolódó anyagok
BÜNTETŐELJÁRÁS
ORSZÁGHÁZ
BŰNÜLDÖZÉS