Drogpolitika 2012-2020

2011.09. 8. Jogi Fórum / dr. Fábián Erika

Alig néhány hete került nyilvánosság elé az a bizonyos szakmai tervdokumentáció, melynek elfogadásával az állam a civil szférával karöltve egy központosított stratégia mentén venné fel a harcot a kábítószer okozta problémákkal szemben.

Szenvedélybeteg vagy bűnöző? – vetődik fel időnként a kérdés a kábítószer élvezőiről, a drogot nem használók körében. Az elhatárolás a jog szempontjából sem közömbös, mivel a jogrendszerek az előbbit leginkább gyógyítani, az utóbbit büntetni rendelik. S míg a beteg iránt szánakozást, a bűnöző felé megvetést tanúsít a társadalom, a drogfogyasztó státusza számtalanszor olyan természetű, melyben a szenvedély rabja a mámor fenntartása érdekében vagy azzal összefüggésben bűnözővé is válik. A kábítószer használat igen komoly és elterjedt probléma napjainkban, mely nem a drogfogyasztó magánügye, hanem szövevényes, az egyes társadalmi alrendszerekre hatást gyakorló össztársadalmi kérdéskör. Az augusztusban napvilágot látott „Nemzeti Drogstratégia 2012-2020” névre hallgató tervezet egyelőre szigorúan szakmai munkaanyagnak tekintendő, ám az Országgyűlés által történő elfogadását követően akár kezdetét veheti egy szélesebb társadalmi támogatottságú kábítószer elleni küzdelem. Hazánkban eddig két átfogó nemzeti drogstratégia készült, az első 2000-2009 között, míg a másodikat 2009-ben fogadta el a Parlament. Az új tervezet határozottan szakít a 2009-ben született stratégia üzenetével és nemzetközileg is elismert, hatékony, bizonyítékokon alapuló módszerek irányvonalát kívánja követni, amellett, hogy elsősorban a megelőzésre próbál hangsúlyt fektetni. Mindenekelőtt a társadalmi értékeket közvetítő pozitív magatartásminták, ifjúsági programok, szakmai fórumok igénye fogalmazódik meg a tervezetben. Vázlatos áttekintést tartalmaz a tipikusnak mondható drogfajtákról, s ennek kapcsán helyzetértékelést, célkitűzéseket és a társadalmi környezet más egységeivel való kapcsolatát is feltérképezi. A dokumentumban megfogalmazott általános stratégia nem csupán a központi igazgatási szervek, hanem a civil és a szakmai szféra – így az egyházi közösségek, a média, az egészségügy - számára is számos feladatot kíván róni.

Az új stratégia kidolgozása széleskörű egyeztetéssel, három lépcsős szakmai konzultációval vette kezdetét a drogstrategia.hu internetes weboldalon. A program kezdeményezője, a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának Család- és Ifjúságügyekért Felelős Államtitkársága a tervezet anyagait még több száz társadalmi, egyházi, szakmai és civil szervezethez kívánja eljuttatni levélben, valamint konzultációs napok megrendezése is szerepel a tervek között. Az internetes oldalon a drogstratégia tervezet mellett megismerhetőek azok a dokumentumok is, melyek a kidolgozáshoz igyekeznek szakmai és gyakorlati segítséget nyújtani. Dr. Gerzsa Ferenc, a stratégiát előkészítő bizottság vezetője utalt rá, hogy a tervezet a szó valódi értelmében tervezet, azaz, nem egy kész anyagot szándékoztak véleményezésre szánni, hiszen az érdekhordó csoportok javaslatainak benyújtását követően alakítható ki a végleges verzió.

A stratégia tervezet internetes oldalán a munkaanyagok között megismerhetjük a Leo Amici 2002 Alapítvány – sokak által már ismert - Félutas programját is, mely a rehabilitációs otthonból kikerült szenvedélybetegek társadalomba történő visszavezetésében áttörő sikereket ér el. Mint ahogyan azt az alapítvány jelmondata is hangsúlyozza: „Én drogozom, mi meggyógyulunk” elve mellett a kábítószerfüggő emberek egymást támogatva, kölcsönös segítő munkával, fokozatosan haladnak a felépülés és a társadalomba történő visszailleszkedés felé. A program öt fő mozzanaton alapszik. Elsősorban segíti az új lakó beilleszkedését a programba, ennek keretében a Félutas lakás egy régebbi lakója átadja tapasztalatait az érkezőnek. A második egység a munkavállalás elősegítése, a harmadik, hogy a programban részt vevő egyes helyi önsegítő közösségekbe is bekerüljön. Negyedik mozzanat, hogy a páciens időnkét visszatér a korábbi rehabilitációs intézetébe tapasztalatainak átadása érdekében, majd utolsó lépésként megtörténik a leválás, amikor önálló lakhatási lehetőségek felkutatása történik, az új élet megkezdése érdekében. A Leo Amici 2002 Alapítvány tevékenysége során különböző alternatív terápiás formák alkalmazásával (csoport-, színház- és mozgásterápia, munkaterápia, a hozzátartozókkal való szabályozott kapcsolattartás) segíti a kábítószer rabjait a lelki felépülés, az önismeret útján, a „normális élet” kialakítása érdekében.

Az új Drogstratégia tervezet körül mutatkozó széles szakmai-társadalmi érdeklődésből és a dokumentációt érő kritikákból is nyilvánvaló, hogy a kábítószer probléma komolysága valódi, s ezt számos hazai statisztikai felmérés és helyzetkép is igazolja. A 2006-2007-es évhez képest a fiatalkorúak körében 150%-kal nőtt a kábítószert használók és az egyszeri fogyasztók aránya. 2000-ben összesen 280 haláleset történt a drog következtében. A kábítószer visszaéléssel kapcsolatos bűncselekmények száma is emelkedett, míg 1996-ban összese 400, addig 2000-ben már 3445 ilyen cselekményt követtek el. A prevenció finanszírozása az elmúlt 20 évben nem aratott elsöprő sikert, az egészségügyi ellátórendszer nem működik megfelelő szinten a drogproblémák ellátása tekintetében. Az új Drogstratégia végleges változatának nyilvánvalóan nagy kihívásokkal kell szembe néznie, mindamellett, hogy a tervezet határozottan tagadja az előző stratégia koncepcióját, felvállalva ezzel a folytonosság megszakításából adódó következményeket is. A tervezetet érő bírálatok leginkább a szövegezés és a fogalomrendszer kidolgozatlanságát, az európai tapasztalatok hiányát, a gyógykezelésre és megelőzésre fordítandó többletforrások hiányát jelölik meg elsők között. A társadalmi és szakmai vita után legkorábban decemberben kerülhet a Kormány elé a Nemzeti Drogstratégia végleges változata.

  • kapcsolódó anyagok
DROGPOLITIKA
KORMÁNYZAT