Újraszabályozná a bírák jogállását a Magyar Bírói Egyesület

2011.09. 8. MTI

A bírák jogállásáról, valamint a bírósági szervezetről és igazgatásáról szóló javaslatokat juttatott el a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak a Magyar Bírói Egyesület (Mabie).

Az egyesület honlapján is közzétett téziseknek a bírósági szervezetre vonatkozó része azt elemzi, hogy ma az igazságszolgáltatásban az ítélőtáblákon folyik a legidőszerűbb ítélkezés. Megállapítják azt is, hogy az ítélőtáblák kapacitása - a Fővárosi Ítélőtábla kivételével - nem kellőképpen kihasznált. A háromszintű bírósági rendszerhez való visszatérés azonban szerintük a helyi és a megyei bíróságokat annyira leterhelné, hogy az újra ellehetetlenítené – különösen a központi régióban – az "időszerű ítélkezés belátható időn belüli elérését". Ezért azt javasolják, hogy maradjon meg a jelenlegi szervezeti rendszer, és a hatásköri, illetékességi szabályok megfelelő módosításával, a hatáskörök ésszerűbb megosztásával alakítsák ki az arányos munkaterheket.

A felülvizsgálati eljárás szabályait az egyesület úgy módosítaná, hogy a legfőbb bírói testület jogegységesítő, elvi irányító szerepe erősödjön, konkrét ítélkezési tevékenysége pedig szűküljön.

A Mabie elkülönült közigazgatási bíróságokat javasol, amelyeket összevonnának a munkaügyi bíróságokkal

Megfontolandónak nevezik a fővárosban a profiltiszta büntető, polgári, továbbá közigazgatási-és munkaügyi törvényszékek kialakítását, továbbá a tömegesen érkező, kisebb jelentőségű ügyek intézésre „bagatell” bíróság létrehozását. Átgondolásra érdemesnek tartják azt is, hogy a kiemelt ügyek tárgyalására hozzanak létre külön bírósági egységet.

Az egyesület szerint az önigazgatási modell meglévő formájában nem alkalmas a megújulásra, a bevezetőben megfogalmazott célok végrehajtására. Ezért az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) legfontosabb hatásköreinek a tanács elnökére történő átruházását, az egyszemélyi felelősség előtérbe helyezését preferálják. Ezzel gyakorlatilag a tanács lényeges jogkörei kiürülnek, tanácsadó testületté válik - teszik hozzá.

A bírói önigazgatás fenntartása változatlanul indokolt a bíróságok igazgatásában, de a bírósági szervezet működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása kormányzati felelősség - írják.

Javasolják, hogy a legfelsőbb szintű igazgatási feladatok ellátására állítsanak fel egy országos hatáskörű hivatalt, amelynek bíró vezetőjét a parlament választja és a parlamentnek tartozik felelősséggel. A hivatal vezetője döntene a bírósági vezetők kinevezéséről és gyakorolná a felügyeletet igazgatási tevékenységük feletti. Az egyszemélyi vezető döntéseit egy bírákból álló választott testület kontrollálná.

Hangsúlyozzák, hogy a bírói előmenetelnek kiszámíthatónak és objektív alapokon nyugvónak kell lennie. Hozzáteszik, hogy a javadalmazásnak és a nyugellátásának méltónak kell lennie a bírói hivatáshoz, ezért felemelnék az alapilletményt, biztosítanák az értékállóságát, miközben megtartanák a meglévő pótlékokat, és bevezetnék a szolgálati/összeférhetetlenségi pótlékot is. A fogalmazói, titkári fizetéseket is felemelnék, a titkári kompetenciákat kibővítenék vagy létrehoznák az úgynevezett albírói státuszt.

Külön foglalkoznak a központi régió problémáival is. Eszerint itt, különösen a Fővárosi és a Pest Megyei Bíróság területén évtizedek óta gondot okoz a jelentős ügyhátralék. Azt javasolják, hogy a hátralékot kampányszerű módon dolgozzák fel kirendeléssel, a bírói létszámot 77 státusszal bővítsék, a kerületi bíróságok illetékességi területeit módosítsák, a Fővárosi Bíróság jelenlegi igazgatási struktúrájának változtatásával pedig tegyék hatékonyabbá az igazgatási munkát.

Támogatják, hogy a vezetői álláshelyeket továbbra is pályázatok útján töltsék be.

Javasolják, hogy ha az elnöki vagy az elnökhelyettesi posztra pályázók nem nyerik el a bírói kar többségének támogatását, akkor ne lehessen kinevezni őket a vezetői tisztségre. Egyúttal azt is hozzáteszik, hogy az azonos elnöki, illetve elnökhelyettesi tisztséget ne lehessen egymást követően két ciklusnál többször betölteni.

Végül azzal zárják a szöveget, hogy nem javasolnak alapvető változtatásokat a bírák nyilatkozattételi tilalmának szabályozásában.

A Mabie csütörtöki, az MTI-hez is eljuttatott közleményében azt írta, hogy stratégiai partnerségi megállapodást kötött a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériummal, amelynek értelmében a felek a bírák jogállásáról és a bírósági szervezetről szóló jogszabályok előkészítésében, módosításában és felülvizsgálatában együttműködnek. Az egyesület a megállapodásnak megfelelően - összegezve a 2011. júniusában rendezett konferenciákon elhangzottakat - megküldte az igazságszolgáltatás általa szükségesnek tartott változásaira irányuló javaslatait a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak - közölték.

  • kapcsolódó anyagok
BÍRÓSÁG
JOGALKOTÁS
KORMÁNYZAT