A 43 tagállamot számláló Európa Tanács (amely semmilyen formában nem az EU szervezete), valamint a társuló államok november 23-án Budapesten írják alá a számítógépes bűnözéssel kapcsolatos alapszerződést, amit a tanács csütörtökön fogadott el.
A szöveg lábjegyzetben (hivatalosan külön “jegyzőkönyvben”) intézkedik a rasszista indíttatású gyűlöletbeszéd betiltásáról is, miközben büntetendőnek rendeli a gyermekpornográfiát, a számítógépes csalást és a kalózkodást, ugyanakkor meghatározza, miként kell az internetet hatóságilag felügyelni. A rasszista webhelyek kérdését kiemelték az eredeti szövegtervezetből, mivel úgy tartani lehetett attól, hogy az USA nem írja alá az első alkotmánykiegészítésre (szólásszabadság) hivatkozva. A jegyzőkönyv a kétszintű megközelítést rögzít: egyrészt vannak azok az országok, amelyek aláíróként elfogadják és saját országukban tiltják a rasszista online anyagok közzétételét, másrészt vannak azok az országok, amelyek nem írják ugyan alá az alapokmányt, viszont hajlandók az ilyen anyagokat eltávolítani hálózataikról, ha egy másik ország közönségét célozzák (az ún. “illegális host” esete). A megfigyelők szerint a “lábjegyzetnek” szinte semmi hatása nem lesz az USA internetes politikájára, s nagy valószínűséggel nem fog együttműködni az Európa Tanáccsal, ha egy külföldi ország bírósága rasszistának minősít egy adott tartalmat, és annak eltávolítását rendeli el. A Budapesten aláírandó konvenciót az Európa Tanács 43 tagállamán kívül aláírja Kanada, Japán, Dél-Afrika és persze az USA képviselője is. Az adatvédők és az emberjogi szervezetek máris kemény kritikával illetik a konvenciót, mivel túlságosan széles jogkört ad a bűnüldöző szervezeteknek, ugyanakkor kizárja a demokratikus ellenőrzést az eljárásból. Az internetszolgáltatók sem örülnek, mivel szerintük tisztázatlan, kik viseljék azokat a pluszköltségeket, amelyek a bűnüldözés követelményeinek biztosítása érdekében őket terhelik (vissza kell tartaniuk, meg kell őrizniük a vizsgálat idejére a hálózatukra kitett kétes anyagokat, miközben a megrendelő nem fizet, hiszen anyaga nem látható a neten). A londoni székhelyű Privacy International szerint szeptember 11. óta alapvetően megváltozott az USA internet politikája: korábban ódzkodtak minden megszorítás elfogadásától, most pedig ők viszik a prímet a legradikálisabb korlátozások követelésében.
