Tovább vizsgálja a magyar különadókat Brüsszel

2011.09.19. BruxInfo

Szakadatlanul vizsgálja a kormány által tavaly bevezetett három válságadót az Európai Bizottság. Miközben a távközlési adó miatt márciusban indított jogsértési eljárás folytatását mérlegeli, addig a kiskereskedelmi- és az energiaszektort sújtó adónál még kétesélyes, hogy indul-e eljárás.

Mindhárom tavaly ősszel bevezetett magyarországi különadóval kapcsolatban tovább vizsgálódik az Európai Bizottság – tudta meg jól értesült forrásokból a BruxInfo. Emlékezetes, hogy a kormány 2010 őszén sújtotta átmeneti időre különadókkal a távközlési, a kiskereskedelmi és az energiaszolgáltatókat, a költségvetési hiány csökkentésére fordítva az adóból származó bevételeket.

A három adó közül eddig egy akadt fenn a bizottsági előszűrőn. A Bizottság idén márciusban indított jogsértési eljárást a távközlési adó ellen az Engedélyezési Irányelv megsértése miatt. Brüsszel álláspontja szerint ugyanis a magyar válságadóból származó bevétel a szabályokkal ellentétben nem az ágazat igazgatási és szabályozási költségeihez járul hozzá, így nem egyeztethető össze az uniós előírásokkal. Úgy tudjuk, hogy az első novemberi után a Bizottság tavaly decemberben egy másik panaszt is kapott a közvetlen és közvetett adózási jogszabályok állítólagos megsértése miatt.

A magyar hatóságok május 17-én válaszoltak a Bizottság márciusi hivatalos figyelmeztető levelére, amit értesülésünk szerint jelenleg is tanulmányoz Brüsszel, mielőtt eldöntené, hogy indoklással ellátott vélemény kiküldésével a második szakaszba léptesse-e a jogsértési eljárást vagy sem.

A BruxInfo értesülése szerint a kormány kitart amellett, hogy a távközlési adó kivetésével nem sértette meg a közösségi jogot. Budapest szerint ugyanis a Bizottság téved, amikor az engedélyezési irányelvre hivatkozik, ami alapján a távközlési adót – a kormány szerint tévesen – igazgatási díjnak tekinti, így a belső piaci szabályoknak való megfelelését kéri számon. A kormány szerint a távközlési adó valójában nem igazgatási díj, hanem közvetett adó, ami tagállami hatáskörbe tartozik.

A Bizottságnál továbbra is hasonlóságot vélnek felfedezni a magyar távközlési adó és egy, ugyancsak a hírközlési szektort sújtó francia és spanyol adó között, amelyek ügyében már a bírósági szakaszban tart az eljárás. Magyar részről azonban úgy vélik, hogy nem lehet egy kaptafára húzni a magyar adót a másik kettővel, mivel a hazai terhet ideiglenesen vezették be és az államháztartási egyensúly javítása a célja. Hírek szerint ugyanakkor a Bizottság továbbra is kitart amellett, hogy hazánk jogtalanul vezette be az adót.

Korábbi várakozások szerint a távközlési adónak éves szinten körülbelül 61 milliárd forintos bevételt kell eredményeznie. Ha tehát végső soron jogtalannak bizonyulna az adó, az érzékeny veszteséget jelenthetne a költségvetésnek.

A másik két különadó ügyében elhúzódóbb vizsgálatra van kilátás, aminek oka lehet, hogy mindkét magyar törvényt egyszerre több szempontból is górcső alá veszik. A távközlési adóval szemben egyelőre egyik ügyében sem indult jogsértési eljárás, bizottsági források tájékoztatása szerint Brüsszel még nem alakította ki álláspontját arról, hogy az említett adók ellentétesek-e az uniós joggal és ezért el kell-e törölni, vagy módosítani kell-e ezeket.

A bolti kiskereskedelmi szektorra kivetett különadó ellen a külföldi tulajdonú áruházláncok (összesen 13 cég) két panasszal is éltek Brüsszelben. Az egyik panasz azon az alapon támadta a válságadót, hogy az ellentétes a letelepedés szabadságával és az áfa-irányelvvel, míg a másik illegális állami támogatás miatt „jelentette fel” Brüsszelnél a jogszabályt.

A bizottsági vizsgálat értesülésünk szerint időközben kizárta, hogy a kiskereskedelmi adó összeegyeztethetetlen lenne az áfa-irányelvvel, ugyanis nem rendelkezik a forgalmi adó valamennyi lényeges jellemzőjével. A másik két gyanú – az esetleges diszkrimináció és az illegális állami támogatás – tisztázására a Bizottság további információkat kért a magyar hatóságoktól. Ezekre márciusban érkezett válasz, amelyet követően Brüsszel újabb kérdéseket intézett a magyar félhez, amelyekre szeptember 30-ig várja a választ. A Bizottságnál most arra számítanak, hogy a magyar válaszok birtokában megállapítható lesz, hogy a kiskereskedelmi különadó megfelel-e a közvetlen adóról szóló uniós jogszabályoknak és hogy kötelezettségszegési eljárást kell-e indítani az ügyben.

Az energiaszektorra kirótt különadókat január elején panaszolták be az Európai Bizottságnál, mivel úgymond megsértik az áfa-irányelvet és a jövedéki adóról szóló uniós irányelvet is. A Bizottság tudomásunk szerint mindkét esetben arra a következtetésre jutott, hogy nem áll fenn a jogsértés, az adózás oldaláról tehát nem emelhető kifogás az energia válságadó ellen.

A Bizottság ugyanakkor párhuzamosan a nemrég módosított magyar gáztörvénnyel összefüggésben is vizsgálgatja az adót, hogy összhangban áll-e az uniós belső energia piaci jogszabályokkal. Mivel információk szerint a gáztörvény bizonyos rendelkezéseit első blikkre aggályosnak találták Brüsszelben, a Bizottság most a magyar hatóságokkal megpróbálja tisztázni ezeket a kérdéseket, és ezt követően dönt majd az esetleges további lépésekről.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
ADÓZÁS
EURÓPAI BIZOTTSÁG
EURÓPAI UNIÓ
ENERGETIKA