Rubovszky: októberben az Országgyűlés elé kerülhet a képviselők mentelmi jogáról szóló javaslat

2011.09.29. MTI

Várhatóan októberben az Országgyűlés elé kerülhet a képviselők mentelmi jogának újraszabályozásáról szóló törvényjavaslat - mondta el Rubovszky György, a parlament szakbizottságának kereszténydemokrata elnöke az MTI-nek.

A kormánypárti politikus kifejtette: a szakértők két hetet kaptak arra, hogy a héten tartott bizottsági ülésen kért változtatásokat átvezessék, s az átdolgozott anyagot elküldjék. Ezt követően azt megkapják a bizottság tagjai, és a testület három hét múlva tárgyal róla ismét.

Rubovszky György arra számít, hogy még októberben be tudják nyújtani a javaslatot az Országgyűlésnek. Mint kiemelte: biztos benne, hogy az új szabályozást még idén el tudják fogadni. Megjegyezte: a kérdés szorosan összefügg a képviselők tiszteletdíjával és javadalmazásával, aminek átalakítása Lázár János javaslatára elkezdődött.

A KDNP-s politikus hangsúlyozta: a bizottsági gyakorlatnak megfelelően eljárásjogi módosítások várhatóak. Ezek között említette, hogy törvényi szinten rendeznék, hogy a szabálysértési eljárás bármely időszakában, bármely eljáró hivatalos szerv előtt lemondhassanak az országgyűlési képviselők mentelmi jogukról. A büntetőügyeknél továbbra is az Országgyűlés mondaná ki a végső szót - hangsúlyozta.

Rubovszky György emellett azt is szeretné, hogy a jövőben az országgyűlési képviselőknek kötelező legyen a hatóságok előtt azonnal felfedniük ilyen mivoltukat. Ha ezek után bármilyen olyan intézkedés történik, ami nem a tetten éréssel kapcsolatos, akkor nagyon szigorúan kell fellépni az adott hatóság ellen - emelte ki, megjegyezve: a jelenlegi szabályozás szerint sokszor kerülnek a hatóságok akaratlanul is olyan helyzetbe, hogy megsértik a képviselők mentelmi jogát.

Rendezni kell a pótmagánváddal kapcsolatos eljárást is, és a szabályozásba bele kell építeni, hogy a pótmagánvádas ügyekben ki és milyen formában fordulhat az Országgyűléshez a mentelmi jog felfüggesztése tárgyában.

Az összeférhetetlenség kérdéskörével kapcsolatban is rendezni kell több dolgot - jelezte, hozzátéve: amikor a jelenlegi szabályozás megszületett, a magyar gazdasági élet mintegy 90 százaléka állami vállalatokra épült, és az összeférhetetlenségi szabályok is az állami vállalatokra van "kihegyezve". Rubovszky György szerint ugyanakkor minden állami tulajdonú gazdasági szervezet ma már gazdasági társasági formában működik.
 

  • kapcsolódó anyagok
ORSZÁGHÁZ
JOGALKOTÁS
KORMÁNYZAT