Fordított adózás szabályozása

2011.09.30. Jogi Fórum / dr. Magyar Szilvia

A téma aktualitását az adja, hogy hazánk a mezőgazdasági termékekre is a fordított adózás szabályait kívánja bevezetni. A kormány az erre vonatkozó tervet már eljuttatta az Európai Unióhoz. A cikk röviden választ ad arra, hogy tulajdonképpen mi is az a fordított adózás, miért jött létre, mikor és hogyan alkalmazandó.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa törvény) 138. §-a az adófizetés tekintetében főszabályként azt mondja ki, hogy termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adót - ha e törvény másként nem rendelkezik - az az adóalany fizeti, aki (amely) az ügyletet saját nevében teljesíti.

Természetesen a főszabály alól vannak kivételek, ilyen kivétel a fordított adózás, amely esetben az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője fizeti meg.

A fordított adózás a fiktív adóalanyok által elkövetett visszaélések kiküszöbölésére jött létre, tulajdonképpen egy olyan eszköznek tekinthető, amellyel az adókikerülések megakadályozhatóak. A fordított adózás alá eső számla áfa nélkül kerül kiállításra, így a vevő már nem tudja az áfá-t visszaigényelni, így értelmét veszíti az ilyen ügyleteket érintő fiktív számlák kiállítása is.
Az Európai Unió Tanácsának a közös hozzáadott-értékadó- rendszerről szóló 2006/112/EK rendeletében rögzítettek szerint a tagállamoknak bizonyos termékek, szolgáltatások esetében lehetőségük van arra, hogy a fordított adózásra vonatkozó rendelkezéseket alkalmazzák.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság még 2005. december 14– 15-én tartott plenáris ülésén fogadta el azt a véleményt, mely szerint az Európai Unió Tanácsa az adó-megállapítási eljárás egyszerűsítése, illetve az adókijátszás megakadályozása érdekében a Bizottság javaslata alapján engedélyezheti bármely tagállamnak az irányelv rendelkezéseitől eltérő különleges intézkedések bevezetését vagy kiterjesztését.

A fordított adózás Magyarországon 2006. január 1. napjától lépett életbe és elsőként a hulladékkereskedelmet érintette. Természetesen az érintett termékértékesítések és szolgáltatások köre azóta jelentősen bővült. Ezeket az Áfa törvény 142. § (1) bekezdés a.)-h.) pontja taxatíve felsorolja, azaz az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője fizeti:

  •  az építési-szerelési munkával létrehozott ingatlan eladása, értékesítése esetében,
  • a szolgáltatás nyújtásának minősülő olyan építési-szerelési és egyéb szerelési munka esetében, amely ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására - ideértve az ingatlan bontással történő megszüntetését is - irányul, feltéve, hogy az ingatlan létrehozatala, bővítése, átalakítása vagy egyéb megváltoztatása építési hatósági engedély-köteles, amelyről a szolgáltatás igénybevevője előzetesen és írásban köteles nyilatkozni a szolgáltatás nyújtójának,
  • a fentiekben említett termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz munkaerő kölcsönzése, kirendelése, illetőleg személyzet rendelkezésre bocsátása esetében,
  • különböző fémek, hulladékok, törmelékek, visszanyert papír vagy karton, üvegcserép, üveghulladék, műanyag hulladék, forgács, használt vagy új rongy, kötél, használt akkumulátorok, elemek stb. értékesítés esetén (részletesen Áfa törvény 6. számú melléklete)
  • beépített ingatlan(rész), valamint az ehhez tartozó földrészlet értékesítése esetében, ahol a használatban vételre jogosító engedély és az értékesítés között legalább 2 év eltelt, és amennyiben a terméket értékesítő adóalany élt adókötelessé tétel választási jogával,
  • az adós és hitelező viszonylatában olyan termék értékesítése esetében, amely dologi biztosítékként lejárt követelés kielégítésének érvényesítésére irányul,
  • a vállalkozásban tárgyi eszközként használt termék értékesítése, valamint egyéb, a teljesítésekor a szokásos piaci árat tekintve 100 000 forintnak megfelelő pénzösszeget meghaladó termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás esetében, ha a teljesítésre kötelezett adóalany felszámolási vagy bármely más, fizetésképtelenségét jogerősen megállapító eljárás hatálya alatt áll,
  • üvegházhatású gáz kibocsátására jogosító forgalomképes vagyoni értékű jog (kibocsátási egység) átruházása esetében.

A fordított adózás alkalmazhatóságához mindkét érintett félnek belföldön nyilvántartásba vett adóalanynak kell lennie, továbbá egyiknek sem lehet olyan, az Áfa törvényben szabályozott jogállása, amelynek alapján tőle adó fizetése ne lenne követelhető.

A fordított adózás nem alkalmazható, ha az igénybevevő áfa-alany, de alanyi adómentességet élvez, vagy mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanyként különleges jogállása van. Ezek ugyanis olyan jogállások, amelyek alapján az adóalanytól adó fizetése nem követelhető.
Abban az esetben sem alkalmazandó a fordított adózás, ha alanyi adómentes adóalany, vagy mezőgazdasági tevékenységet végző különleges jogállású adóalany teljesít a fordított adózás alá tartozó termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást.

Az eva alanyok fordított adózás szempontjából mind értékesítőként, mind beszerzőként áfa alanynak minősülnek. Így amennyiben eva-alany teljesít fordított adózás alá tartozó ügyletet olyan beszerző részére, akivel szemben a fordított adózás alkalmazandó, úgy nem számíthat fel áfát az ügylet során. Aki eva-alanyként szerez be fordított adózással érintett terméket, vesz igénybe szolgáltatást, úgy az áfát az adóévre vonatkozó Eva-bevallásában köteles megállapítani és a bevallás benyújtására előírt határidőig megfizetni.

Fordított adózás alkalmazása esetén az eladó a számlán áthárított áfát nem tüntethet fel vagyis nettó módon tünteti fel az eladási árat a számlán, ugyanakkor köteles azon a beszerző, igénybevevő adóalany adószámát feltüntetni, valamint jelölni azt a tényt, hogy az áfa fizetésére a vevő kötelezett. Az adófizetés időpontját tekintve a terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő adóalany a fizetendő adót az ügylet teljesítését tanúsító számla kézhezvétele, vagy az ellenérték megtérítése, vagy a teljesítést követő hónap 15. napján állapítja meg.

Ha a fordított adózás a mezőgazdaságban bevezetésre kerül a termelők nettó áron értékesíthetik termékeiket (azaz nem fizetnek áfá-t), de visszaigénylők lesznek az általuk vásárolt termékek után. A kereskedőknek pedig a termelőktől történő beszerzéseik után nem kell áfá-t fizetniük. Az előzőek alapján tehát látható, hogy ez a lépés csökkentheti és véleményem szerint csökkenti is az adócsalások, áfa visszaélések számát ezen a területen.

 

  • kapcsolódó anyagok
ADÓZÁS
JOGALKOTÁS
KORMÁNYZAT