Szembemehet az EU-elvekkel az ügyvédi jog magyar korlátozása

2011.10. 3. BruxInfo

Szembemehet az európai elvekkel és korábbi emberi jogi esetekkel is az a júliusban elfogadott magyar jogszabály, amely szerint kiemelt bűntények tárgyalásakor az ügyész megtilthatja, hogy a gyanúsított az őrizet első 48 órájában találkozhasson az ügyvédjével. A törvény – uniós jogszabály híján – nem sérti az EU-jogot, de az éppen készülő uniós irányelvnek már nem biztos, hogy megfelel.

Az Európai Bizottság a BruxInfo kérdésére nem kívánt véleményt mondani arról a magyar jogszabályról, amely több ponton is bővítené az ügyészség jogkörét, és szűkítené a gyanúsítottak és vádlottak lehetőségeit a büntetőeljárások során. A július 4-én az Országgyűlés által elfogadott törvény egyik legsarkalatosabb pontja az a rendelkezés, amely szerint az ügyész megtilthatja, hogy a „kiemelt jelentőségű” bűncselekmények gyanúsítottjai az őrizet első 48 órájában találkozhassanak az ügyvédjükkel.

A törvényhozási szakaszban számos kritika érte a jogszabályt, mondván, sérti az ügyvédhez való jogot és európai uniós jogszabályokkal is szembemehet a rendelkezés. Mindennek hatására a zárószavazás előtt egy módosító indítvánnyal sikerült enyhíteni a rendelkezést: eszerint az ügyvéd jelen lehet az első 48 órában is a kihallgatásokon, de az ügyésznek továbbra is joga lenne megtiltani azt, hogy bármilyen módon is kapcsolatba lépjenek egymással.

A BruxInfónak nyilatkozó bizottsági források meglepődtek a jogszabályon, és „az uniós elvekkel nem teljesen összeegyeztethetőnek” nevezték a paragrafust. Az igazságügyi EU-biztos szóvivője azt mondta, tudatában van, hogy létezik egy ilyen magyar törvény, de az jelenleg nem sért semmilyen európai uniós jogszabályt.

Más kérdés, hogy azért nem sért, mert jelenleg az uniónak nincs olyan keretjogszabálya, vagy rendelete, amely előírná a tagállamok számára, hogy milyen minimumokat kell felállítaniuk az ügyvédhez való jog kérdésében.

Matthew Newman
felhívta a figyelmet az Európai Emberi Jogi Bíróság 2008-as ítéletére, amelyben a strasbourgi testület egy konkrét ügy kapcsán kimondta, a rendőrségi őrizetbe vett személyeknek minden körülmények között jogukban áll találkozniuk és egyeztetniük az ügyvédjükkel az őrizetbe vétel pillanatától kezdve. A strasbourgi bíróság azonban nem európai uniós intézmény, az „csak” az emberi jogok terén hatályban lévő nemzetközi egyezmények alapján ítélkezik.

Az Európai Bizottság a közelmúltban érzékelte a jogi hiátust, és az Európai Emberi Jogi Bíróság ítéletéből kiindulva júniusban hasonló tartalmú irányelv-tervezetet nyújtott be a tagállamoknak, amelyben – egyebek mellett – éppen az ügyvédhez való jog minimumkövetelményeit szeretné előírni a tagállamok számára, beleértve az ítéletben foglaltakat.

A testület szóvivője a BruxInfónak azt mondta, jelenleg tehát nem vonható felelősségre Magyarország az adott törvény miatt. „A Bizottság dolga most az, hogy minél előbb elfogadtassa a tagállamokkal az uniós rendeletet, és utána fogja ellenőrizni, hogy a tagállamok hogyan tartják be azt” – mondta Matthew Newman.

A BruxInfo kérdésére a közigazgatási és igazságügyi miniszter nem válaszolt egyértelműen azzal kapcsolatban, vajon a magyar törvény megfelel-e a majdani uniós szabályoknak. „Ezzel kapcsolatban a fogalmakat kell tisztázni, Magyarországon ugyanis az ügyvédi kapcsolatba lépés tilalma csak a kiemelt jelentőségű bűncselekményekre vonatkozik” – mondta Navracsics Tibor, hozzátéve, hogy hasonló szabályozás van hatályban Olaszországban és Franciaországban is.

Magyarország sem vitatja, hogy az ügyvédhez való jog mindenkit megillet, de a kormány magyarázata szerint bizonyos esetekben a nyomozás sikerességét segítheti, ha az ügyvéd nem konzultálhat a védencével az őrizetbe vétel első 48 órájában.

A Bizottság által sugallt állásponttal szemben a BruxInfónak nyilatkozó tanácsi források úgy vélik, a magyar törvény megfelel a készülő uniós irányelvnek. Emellett megjegyzik azt is, hogy a magyar szabályozás lehetővé teszi, hogy az ügyvéd jelen lehessen, és aktívan részt is vehessen a rendőrségi kihallgatásokon, míg sok országban ezt tiltják a törvények.

Uniós irányelv készül

Az uniós tagállamok igazságügyi miniszterei a szeptember 23-i tanácsülésen tárgyaltak először a készülő EU-irányelv tervezetéről. Bár az igazságügyi EU-biztos az ülés után azt mondta, hogy minden tagország támogatta azt, hogy legyen európai jogszabály a minimumszabályokról, de öt tagország levélben tiltakozott az ellen, hogy európai szinten bővítsék ki az ügyvédhez való jogot.

Nagy-Britannia, Írország, Hollandia, Franciaország és Belgium szerint a rendelkezés jelentősen megnövelné a büntetőeljárások költségeit, ráadásul bizonyos esetekben nagyban lassítaná az eljárásokat. Az öt tagország példaként veti fel, hogy a direktíva szerint ujjlenyomatot sem lehetne venni a gyanúsítottól addig, amíg meg nem érkezik az ügyvéd.

Az Európai Bizottság szóvivője viszont erre azt mondta, az ügyvédhez való alapvető jog meg kell, hogy illessen minden európai állampolgárt, és tudniuk kell, hogy bármely EU-tagállamban is vannak, ugyanolyan minimumjogok illetik meg őket mindenhol.

Az öt tagország tiltakozására reagált az Európai Ügyvédi Kamara is. A szervezet elnöke a közleményében azt írta, az ügyvéd folyamatos részvétele a büntetőeljárás teljes szakaszában az eljárás igazságosságának a garanciája. Szerinte az ügyvéd jelenlétében kell azt is mérlegelni, hogy az összegyűjtött bizonyítékok kellő alapot szolgáltatnak-e a gyanúsított szabadságának korlátozásához.

Az öt tagállam közül kettő (Nagy-Britannia és Írország) jelezte, hogy nem kívánja alkalmazni a majdani jogszabályt, úgyhogy értesüléseink szerint ezen a téren is megerősített együttműködésre léphetnek egymással a tagországok, melynek lényege, hogy az európai uniós irányelv átvétele csak az együttműködésben részt vevő országokban lesz kötelező.

A közigazgatási és igazságügyi miniszter az ülés után azt mondta, ezen felül több ország is jelezte az aggályait azzal kapcsolatban, hogy a kirendelt védőket kinek kell fizetnie. Ez ügyben is folytatódik a további munka a tanácsi munkacsoportokban.

  • kapcsolódó anyagok
BÍRÓSÁG
EURÓPAI UNIÓ JOGA
ÜGYÉSZSÉG
ÜGYVÉDSÉG
EURÓPAI UNIÓ