Nyilvános a köznevelési törvény koncepciója

2011.10. 3. Jogi Fórum/ Magyarorszag.hu

Nyilvánosságra hozták az új köznevelési törvény koncepcióját pénteken. Az oktatási államtitkárság gyorsított ütemben dolgozik a kodifikált változaton, egy hónap múlva újra társadalmi és tárcaközi egyeztetések következnek, majd a tervezetet novemberben nyújtják be az országgyűlésnek.

A koncepció szerint a köznevelés célja, hogy az iskola megtanítsa a magyar gyermekeket magyarul gondolkodni és beszélni. A Nemzeti köznevelésről szóló törvény megalkotásának az a tétje, sikerül-e úgy átszervezni a rendszert, hogy az alkalmassá váljon a munkát tisztelő, korszerű tudással rendelkező és önálló magyar gondolkodásra képes emberek nevelésére, akik elkötelezettek a nemzeti közösség alapvető értékei iránt – áll a javaslat előszavában.

A koncepció szerint nem tartható fenn tovább a jelenlegi oktatási rendszer, amelyben a fiatalok több mint 23 százaléka középfokú végzettség vagy szakképzettség nélkül hagyja el az iskolát. Becslések szerint a fiatalok több mint 20 százaléka anélkül távozik az iskolából, hogy az írást-olvasást funkcionálisan használni tudná, az iskola nem képes arra, hogy a gyerekek között az iskoláskor kezdetén meglevő 2,5 évnyi fejlettségbeli különbséget ténylegesen csökkentse, és nem gondoskodik intézményesen "az értelem, az erkölcsös viselkedés, a nemzeti műveltség, az egészség, a művészi érzék, a használható tudás arányos fejlesztéséről".

A koncepció hangsúlyozza, hogy a köznevelés ellátása alapvetően az állam feladata, hogy a szakmai döntéseket szakemberek hozzák a szülők és a diákok véleményének meghallgatásával. A tervezet ezentúl nagyobb állami szerepvállalást írna elő, ugyanakkor növelné az intézmények szakmai önállóságát. Emellett új tartalmi szabályozást vezetnének be, a Nemzeti alaptantervet kiegészítik a közműveltség tartalmi alapjaival és a kötelezően választandó kerettantervek rendszerével, csökkentenék a tankönyvek számát, és fokozatos áttérést írnának elő az általános iskolai térítésmentes tankönyvellátásra. Bevezetnék a pedagógusok munkájának külső szakmai ellenőrzését és értékelését, megteremtenék a differenciált és átjárható iskolarendszer kereteit, amelyben csak megfelelő követelmények teljesítése esetén lehet továbbhaladni, és a jogszabály szerves része a tehetséggondozás. A javaslat új finanszírozási és bérezési rendszer elveit fekteti le.

A pedagógus életpályamodellel kapcsolatban rögzíti a dokumentum, hogy a gyakornok alapbére 2013. szeptember 1-től a minimálbér 180 illetve 200 százaléka, 2015. szeptember 1-től a minimálbér 200 illetve 250 százaléka, amely illetményalapnak tekintendő: ehhez viszonyítva kell megállapítani a pedagógus előmeneteli rendszer fokozataihoz tartozó illetményeket.

  • kapcsolódó anyagok
JOGALKOTÁS
KORMÁNYZAT
OKTATÁSÜGY