A Bizottság jogászai szerint nem diszkriminál a szerb törvény

2011.10.11. BruxInfo

Nem talál kivetnivalót a magyar kormány által kifogásolt szerb restitúciós törvényben az Európai Bizottság jogi szolgálata – értesült megbízható forrásokból a BruxInfo.

Szerbia decemberben tagjelölti státuszt kaphat az EU-tól, de a felvételi tárgyalások jövő évi megkezdése is benne van a pakliban.

Az Európai Bizottság jogi szolgálata nem osztja a magyar kormány aggodalmait a nemrég elfogadott szerb restitúciós törvény kapcsán, amelynek elfogadására éppen Brüsszel kérte Belgrádot. A BruxInfo megbízható forrásokból úgy értesült, hogy a testület jogi szolgálata szerint „semmi olyan nincs a törvényben”, ami miatt Szerbiát el kellene marasztalni. A jogszabály nem diszkriminatív és mindenkit egységesen kezel – nyilatkozták a BruxInfónak nevük elhallgatását kérő források.

Ez a vélemény élesen eltér a magyar kormányétól, amely azzal vádolta Belgrádot, hogy a törvény diszkriminatív és a kollektív bűnösség elvét alkalmazza a délvidéki magyarságra. Ezt magyar részről arra alapozzák, hogy a jogszabály értelmében nem kaphatnak kárpótlást a második világháborúban a fasiszta megszálló csapatok tagjai és azok leszármazottai. A Bizottság jogi szolgálata ugyanakkor jó okkal feltételezhetően a szöveg első áttekintése után arra a következtetésre jutott, hogy a kárpótlási jogosultságot vizsgáló szerb hatóságok minden esetet külön kezelnek majd és az ártatlanság vélelméből kiindulva nekik kell majd bizonyítaniuk, hogy valakinek az esetében fennáll a kizáró ok.

A kárpótlás szabályait rendező törvény elfogadására maga az EU sürgette Belgrádot, mert a tulajdonviszonyokat mostanáig annyira össze-vissza szabályozták, hogy az komoly visszatartó erőt jelentett a befektetések számára. És bár az EU működéséről szóló szerződés 345-ik cikkének értelmében a tulajdonviszonyok szabályozása nemzeti hatáskörbe tartozik, a Bizottság a gyakorlatban ügyel arra, hogy a diszkrimináció-mentesség és a törvény előtti egyenlőség elvei érvényesüljenek. A bővítési biztos szóvivője korábban közölte, hogy Brüsszel rajta tartja majd a szemét a törvény végrehajtásán.

A nem hivatalos bizottsági jogi véleményezés után forrásaink szerint kizárható, hogy a Bizottság szerdán nyilvánosságra hozandó szerb országjelentésében felkiáltó jelet tesz majd a szerb restitúciós törvény mellé, ahogy arra a magyar kormány részéről igény volt.

Budapest a törvény elfogadása után a szerb tagjelölti státusz megvétózásának lehetőségét is meglebegtette. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes legutóbb hétvégi müncheni látogatásán leszögezte, hogy "Szerbia nem lehet úgy az Európai Unió tagja, hogy eközben a szerb jogrend tartalmazza akár a magyar, akár a német közösség kollektív jogfosztását". Hasonló szellemben nyilatkozott Németh Zsolt külügyi államtitkár is, aki budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, "ha az Európai Unióhoz kíván csatlakozni Szerbia, akkor úgy ítéljük meg, hogy ezt a jogszabályt meg kell, hogy változtassa".

És bár a magyar kormánynak joga lenne vétózni, de mindez kifejezetten ellentétes lenne azzal a nagyon pozitív üzenettel, amit az Európai Bizottság készül Belgrádnak címezni a szerdai országjelentésben. Úgy tudjuk, hogy Füle biztos és kollégái a tagjelölti státusz megadását biztosan javasolni fogják majd és a Bizottság arra is erősen hajlik, hogy a csatlakozási tárgyalások jövő évi megkezdését is indítványozza Szerbiával.

Utóbbit azonban lehet, hogy más tagországok is túlzottnak tartanák, egyes hírek szerint Franciaország és Németország további feltételeket támasztana a szerbekkel szemben, mielőtt zöld jelzést adnának a tárgyalások megkezdésének. Brüsszel azonban értesülésünk szerint olyan megoldást keresgél, amellyel ebben az esetben is elkerülhetővé válna az, hogy Szerbiának még egy évet várnia kelljen a következő országjelentésig ahhoz, hogy elkezdhesse a tárgyalási folyamatot.
 

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
EURÓPAI BIZOTTSÁG
EURÓPAI UNIÓ
JOGALKOTÁS
KORMÁNYZAT