Az európai uniós tagállamoknak két éven belül kell átültetniük jogrendjükbe a fogyasztók szerződési jogairól szóló keretirányelveket, mivel azokat az Európai Tanács október 10-én elfogadta és húsz napon belül nyilvánosan is kihirdeti – közölte Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára az Országgyűlés fogyasztóvédelmi bizottságának keddi ülésén, ahol a magyar soros elnökség fogyasztóvédelem területén elért eredményeiről számolt be.
Cséfalvay Zoltán azt mondta, hogy a fogyasztók szerződési jogairól szóló keretirányelv – amelyet a magyar elnökség alatt vittek sikerre – javítani fogja a fogyasztók védelmét az üzlethelyiségen kívül kötött szerződések és a távértékesítés területén, beleértve az online ügyeleteket is.
Hozzátette: az irányelv egyértelműsíti a szerződések tartalmát, a kiszabható díjakat; rögzíti, hogy az értékesítés során nem szabad rejtett költséget beiktatni, kötelező feltüntetni a vásárlás teljes költségét, és tilos alkalmazni az úgynevezett előre beikszelt bokszokat, amelyekkel az ügyfél általa nem kívánt más szolgáltatásokat is megvásárol az eredeti termék vételével párhuzamosan.
Az irányelv fontos része az elállás joga is – hívta fel a figyelmet arra, hogy a jövőben a mai 7 nap helyett a fogyasztó számára 14 naptári nap áll majd rendelkezésre ahhoz, hogy elálljon a vásárlástól; ha erről a tényről az eladó nem informálja a vevőt, akkor egy évre nő az elállás joga. Ez az online akciókra is vonatkozik, közte például az eBay-vásárlásokra is – húzta alá.
A keretirányelv azt is javasolja, hogy az unióban kész formátum, sablon szülessen az elállási formára – tette hozzá.
Kitért arra is, hogy az új szabályok szerint az elállásnál alapesetben a szállítási költségek az eladót terhelik, ha csak erről az eladó és a vevő másként nem állapodott meg. Megjegyezte, itt is a legfontosabb szabály a vevő informálása.
Fontos változásnak nevezte az is, hogy a digitális tartalmak – például zenei felvételek – vásárlásánál nyilvánvalóvá kell tenni, hogy ezeknek ára van, a vásárlástól a vevő az “utolsó gomb” megnyomása előttig visszaléphet.
Az államtitkár kiemelte: a soros elnökség fél éve alatt Magyarország jelentős eredményeket ért el a fogyasztóvédelem területén három nagy dossziéban. A fogyasztók szerződéses jogairól szóló keretirányelv előkészítése mellett a múlt félévben került pont a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló vita végére is.
Közölte: a jogszabályt az Európai Parlament júliusban elfogadta. Ennek kapcsán megjegyezte, ez a döntés azt szolgálja, hogy a fogyasztók könnyen olvasható, informatívabb címkéket találjanak majd az élelmiszereken. Leszögezte: a friss húsoknál például az eredetet is meg kell majd jelölni.
A harmadik dossziéról, a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről az államtitkár azt mondta: a tervezetről a magyar előkészítést követően az Európai Parlament júliusban szavazott, szeptemberben pedig elfogadta a Tanács.
A bizottsági ülésen Simon Gábor (MSZP), a testület elnöke azt kérdezte, hogy a fogyasztók szerződéses jogairól szóló keretirányelveket mikor ültetik át a magyar jogrendbe. Erre válaszul Cséfalvay Zoltán azt közölte, hogy reméli, erre minél hamarabb sor kerül.
